Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Müller Róbert: A Várvölgy–Nagy-Lázhegyen feltárt későbronzkori magaslati településrészlet szerkezete

ZALAI MÚZEUM 15 2006 189 Müller Róbert A Várvölgy-Nagy-Lázhegyen feltárt későbronzkori magaslati településrészlet szerkezete A korábbi szakirodalomban Várvölgy-Kis-Lázhegy néven emlegetett régészeti lelőhely

1 a Dunántúl legnagyobb kiterjedésű, mintegy 160 ha felületű, későbronzkori magaslati települése.

2 A Nagy-Lázhegy a Balaton-felvidék többi tanú hegyéhez hasonlóan a pliocén korban keletkezett vulkáni eredetű bazalt tanúhegy, amelynek felszínét döntően agyagosvályogos elúvium borítja, de helyenként foltokban a pleisztocén jégkorszakaiban keletkezett löszfoltok, bazaltkő felbukkanások és főleg a hegy közepén a környezetéből mintegy 25 m-t kiemelkedő Vörösföld tetőn és közvetlen közelében tufa is előfordulnak. A plató felszíne 335 és 345 m-es tengerszínt feletti magasságban van. Több helyen a peremtől befelé lejt a felszín, így a mélyedésekben, a vízzáró agyagon belső tavak keletkeztek. Ezek közül a legnagyobbak a hegy ÉNy-i végén lévő Végtó és a Ny-i oldal közepéhez közeli Méházi-tó voltak.

3 Az 1950-ben megnyitott bazaltbánya - közismert elnevezése Uzsai bazaltbánya - mára a hegy csaknem felét megsemmisítette. Ennek esett áldozatul a két említett nagyobb belső tó is. A bányászok elmondása szerint a Méházi-tó vizének leeresztése a '90-es évek közepén 3 hónapig tartott. A DK-i oldal mentén található kisebb tavakban Csuhus-, Kaszáló-, Rekettyés- és Gyékényes-tó - 2006 tavaszán, a bőséges téli csapadéknak köszönhetően újra megjelent a nyílt víz és még május végén is fotózható volt. A magaslati településnek természetes védelmet nyújtott a hegy meredek oldala, csak a D-i oldal közepe táján volt egy nyereg, amin keresztül viszonylag könnyen megközelíthető volt a plató. Ezt a nyerget a későbronzkorban feltehetően mesterségesen megmagasították, de egyidejűleg a főbejárat védelmére, a ma kb. 8.5 m széles út két oldalán bazaltkövekből sáncot emeltek. Ezek maradványai ma is láthatók, - az épebb K-i sánc még mindig 5 m-t emelkedik az út felszíne fölé - ezeket nevezik a várvölgyiek Ördögköveknek (l.kép6). A környék többi bazaltbányájához hasonlóan az uzsai is 1992 óta a német tulajdonú Basalt-Középkő Kőbányák Kft-hez tartozik. A bánya bővítése során 2001-ben a Vörösföld-tető Ny-i lejtőjén, majd 2002ben az egykori Méházi tótól D-re végeztette el a bánya a tulajdonában lévő erdő tarvágását. A KÖH Keszthelyi Regionális Irodájának határozata alapján 2003 novembere és 2006 május vége között az utóbbi területen, mintegy 48.000 m

2 felületen felügyeltük a tuskózást és a humusz felső rétegének elhordását, majd elvégeztük a megelőző feltárást. A feltárt felület (1. kép 2.) az egykori Méházi tótól (1. kép 1.) D-re mintegy 140 m-re kezdődött. A európai bronzkor a szubboreális klíma időszakra esik, de a meleg időszakon belül hüvös-nedves, meleg-nedves és szárazmeleg periódusok váltották egymást.

4 Az É-középeurópai síkságon az urnamezős kultúra idején száraz, kontinentális klíma uralkodott, amit az igazol, hogy ott a vízközeli települések a mai talajvízszint alatt találhatók.

5 A Dunántúlon más lehetett a helyzet, mert az M7 autópálya építéséhez kapcsolódó megelőző feltárások során az új kőkori, a korabronzkori és a kelta-római települések értek bele a mocsaras területekbe, az urnaemzős kultúra települései viszont kivétel nélkül a magasabb szinteken kerültek elő.

6 A későbronzkorban, legalábbis a csapadékosabb periódusokban magasabb vízszinttel rendelkezhetett a Méházi tó, és ezáltal felülete is nagyobb lehetett. Ezzel magyarázható, hogy a feltárt felület ÉNy-i, legmélyebb részén csak a felszínen tudtunk cserepeket gyűjteni, földbe mélyülő objektumokat nem találtunk. A kerámiatöredékeket feltehetően nagyobb esőzések során a víz mosta ide. A feltárt terület ENy-ról DK felé emelkedik 336.98 m В. f. magasságtól 342.84 m В. f. magasságig, csaknem 6 m-t. A legjellemzőbb pontok magasságát a 4. képen tüntettük fel.

7 A legalacsonyabb pont az ÉNy-i sarok közelében 335.97 m В. f. Ez és ettől K-re a 336.39 m В. f. magasság azt jelzi, hogy ez a rész esett legközelebb a Méházi tóhoz, és a felszín a