Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)
Tokai Zita Mária: Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugat-dunántúli megjelenéséhez
16 Tokai Zita Mária 1975-1976-os ásatási eredményekkel Becsehely I, illetve Bükkaljai-dűlő néven bevonult a szakirodalomba. Becsehelyen a 2003-2004-es ásatáson megfigyeltek alapján a Malo Korenovo első magyarországi megjelenését már a DVK Keszthely csoportjának idejére tehetjük. Itt egy olyan időhorizontot sikerült megfogtunk, amikor a DVK Keszthely csoportjának végén megjelent az égetés utáni vörös festés és először bukkant fel a Malo Korenovo kerámia. Sőt a lelőhelyen importként előforduló Zselíz és Sarka töredékek is olyan objektumokból kerültek napvilágra, melyekben a DVK Keszthely csoportjának jellegzetes kerámiái - többször festett darabok - és mellettük Malo Korenovo töredékek voltak. A Petriventén feltárt Malo Korenovo leletek nagy része úgy tűnik, hogy Becsehelynél egy kicsit fiatalabb, mert itt a zöme Sopot kultúrához tartozó objektumból került elő. A Korenovo kerámiaformáinál a horvát leleteket és a Tezak-Gregl-féle csoportosítást vehetjük alapul, mely kerámiáknál a késő Starcevo, Vinca, Vonaldíszes A dolgozat alapját a szerző 2003-ban írt szakdolgozata adja. A konferenciakötet 2007-ben fog megjelenni. A Sormás-Mántai-dülőben napvilágot látott csekély számú Malo Korenovo töredék P. Barna Judit: Újabb adatok a dél-dunántúli középső neolitikum időrendjéhez című cikkében fog megjelenni, az Őskoros Kutatók IV. Összejövetelének konferenciakötetében. Becsehely-Bükkaljai-dűlő lelőhely neolitikumának kronológiájáról Kalicz Nándor-Kreiter Eszter-Tokai Zita Mária tartott előadást az Őskor Kutatók IV. Összejövetelén Debrecenben, 2005. tavaszán. A konferenciakötet 2007-ben fog megjelenni. Az M7 autópályához kapcsolódó pótkisajátítási területek érintették a lelőhelyet, így a feltárt felület nagysága és az objetumok száma is nőtt. Az M7 autópályához kapcsolódó pótkisajátítási területek érintették a lelőhelyet, így a feltárt felület csaknem kétszeresére növekedett. Az M7 autópályához kapcsolódó pótkisajátítási területek és Sopot kultúra formái jelentek meg. Nálunk elsősorban a gömbös és a bikónikus tálak és csészék, az amfora forma és a csőtalpas edények fordulnak elő. A Malo Korenovo védjegyének a vékonyan és mélyen karcolt, sokszor kampóban végződő vonaldíszek tekinthetők. Ehhez hasonló „kampós" díszítést már a DVK Keszthely csoportjának edényein is felfedezhetünk. A horvátországi anyaggal összevetve a díszítésről megállapítható, hogy a magyarországi leletek nagyobb változatosságot mutatnak, a vonaldíszek többféle rajzolatúak. A becsehelyi és a petriventei töredékek között több darabon megfigyelhető, hogy karcolás mellett festést is alkalmazták díszítőelemként, amely sajátosnak tűnik a magyar leletanyagban. A két díszítőeljárás többször nemcsak azonos felületen együtt jelentkezett, hanem néhány darabot belül csak festéssel, kívül pedig csak karcolással díszítettek. A Malo Korenovo jobb megismeréséhez a további hazai és horvátországi feltárások vihetnek közelebb. 12 érintették a lelőhelyet, így a feltárt felület nagysága és az objetumok száma is nőtt. Lásd 3. lábjegyzet. Becsehely-Bükkaljai-dűlő lelőhely Malo Korenovo leletanyagából elsősorban az 1975-1976-ban napvilágra került darabokat ismertetem, valamint a jelenleg is leltározás és feldolgozás alatt álló 2003-2004-os anyagból a kiemelkedő példányokat mutatom be. A petrológia vizsgálatokat Kreiter Attila végezte, melyek részletes eredményei az Őskor Kutatók IV. Összejövetelének konferenciakötetében fog megjelenni 2007ben. Ez a lelőhely is korábbról ismert, mert Dr. Kalicz Nándor 1975-1976 folyamán itt is végzett kisebb szondázó feltárást (KALICZ 1977, 119-120; KALICZ 19781979a, 15, 293-299, 306; KALICZ 1978-1979b 203, 398, KALICZ 1988a, 184, 219, 223). A dolgozatot Dr. Kalicz Nándor (MTA Rí) lektorálta, a fotókat és a képtáblákat Bicskei József, a rajzokat Soós Gábor és Tóth Zoltán készítette. Munkáját ezúton is köszönöm. Jegyzetek:
