Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Tokai Zita Mária: Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugat-dunántúli megjelenéséhez

Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugat-dunántúli megjelenéséhez 13 (TOKAI 2003, XXIV. t. 5, 6), az íves (TOKAI 2003, XXIII. t. 3), a kicsit homorú (TOKAI 2003, XXIV. t. 3) és a megvastagodó (TOKAI 2003, XXIV t. 7) forma. A leletanyagban kis számú aljtöredék van, melyek lekerítettek, egyenesek vagy laposak (TOKAI 2003, II. t. 1, IV t. 2-4, V t. 4, XIX. t. 1, XXV t.), de enyhén homorú példányok is kerültek elő (TOKAI 2003, IV t. 1, XIV t.). A csőtalpas tálak száma meglehetősen kevés, mert ezeknél is csak a karcolt díszítésű darabok esetében állíthatjuk biztosan, hogy a Malo Korenovohoz tartoznak (4. kép 1—3b). A talptöredékek között az alacsony (4. kép За-b) (TOKAI 2003, V t. 3) és a közép magas változat (4. kép 2) (TOKAI 2003, V t. 2) is megtalálható. Ismerünk csőtalphoz tartozó táltöredéket is, amely az S-profilú altípushoz sorolható (4. kép 1) (HORVÁTH- KALICZ 2003, 6. kép 16), de ennek a talprésze sajnos nem került napvilágra, így pontos magassága és formája nem rekonstruálható. Kultikus tárgyak A Malo Korenovo kultikus életről és kultusztárgyairól nagyon keveset tudunk. Allatplasztika A Vonaldíszes kerámiák némelyik kultúrájában meghatározott jelentésük van a különböző antropomorf és zoomorf plasztikáknak. A Malo Korenovo leletanyagban eddig mindössze egy állatfigura került elő a névadó lelőhelyről. Ez egy nagyon stilizált, Dimitrijevic szerint disznó alak, melynek sérültek a lábai és az alsó része, így ezek alapján feltételezhető, hogy egy másik tárgyra volt felerősítve, talán egy edény plasztikus füle lehetett (DIMITRIJEVIC 1979, 322, T. LI:4). Magyarországról eddig nem ismerünk Malo Korenovohoz sorolható állatplasztikát. Oltár Általában az oltárok ritka jelenségnek számítanak a Vonaldíszes kerámia kultúráiban. Ha kerülnek is elő ilyen töredékek, akkor azok vagy Starcevo vagy Vinca hatásnak tekinthetők (TEZAK-GREGL 1993, 26.). A Malo Korenovo anyagból eddig egyetlen kis oltár ismert Tomasica-Ravniceról (DIMITRIJEVIC 1969, T. XIX/7, T. XVIII/15; DIMITRIJEVIC 1978, 79, SÍ. 4/15, 121, SÍ. 14/2; MARKOVIC 1994, 149, 255, T. 6/10; TEZAK-GREGL 1993, 70, T 18/1). Az oltárkának jó párhuzama kerültek elő PetriventeÚjkúti-dűlőből, egy Sopot kultúrához tartozó gödörből (5. kép 7a). A sötétszürke színű, barna törésfelületű, finom szemű csillámos homokkal soványított, 4 kis lábon álló oltár töredékének minden oldala vékonyan és mélyen bekarcolt kampós végű vonalakkal díszített. Teteje enyhén homorú, medenceszerűen kiképzett és a közepén egy átfúrt apró bütyök van. Az egyik oldalán kerek átmetszetű nyílás található (HORVÁTHKALICZ 2003, 7. kép 4). Párhuzamként hozható fel még egy Gornij Brezovljanin előkerült oltártöredék is, amely szintén ilyen formát mutat, de az díszítetlen (DIMITRIJEVIC 1978, SÍ. 21/7; DIMITRIJEVIC 1979, T. LII. 12). Idol A Malo Korenovo törzsterületi leletanyagában ismeretlenek az idolok. Petrivente - Újkúti-dűlő lelőhely ebből a szempontból egyedül álló, hiszen itt két különböző típusú idol is előkerült, melyeket elsősorban a rajtuk lévő vékonyan bekarcolt, kampóban végződő vonaldíszítés miatt soroljuk a Malo Korenovo leletekhez. Az egyik szürkésbarna, finom szemű csillámos homokkal soványított ülő idol töredéke, melynek csak a csípő és a külön kiképzett lábak egy része maradt meg (5. kép 6a-b). A bevágott vonallal jelölt ölénél elöl vízszintesen futó, vékonyan bekarcolt, kampóban végződő vonaldísz látható. Kevés vörös színű festéknyom figyelhető meg az idol különböző részein, elsősorban a kampó körül (függőleges csík formában?) és hátul a láb kezdeténél, a hajlatban és az oldalán (HORVÁTH-KALICZ 2003, 7. kép 3). Ennek az ülő idoltípusnak a formája a Sopot kultúrára, anyaga és díszítése pedig a Malo Korenovora jellemző, így valószínűleg ezek együttélésének a hatását fedezhetjük fel rajta. A másik idol vörösesbarna színű, durvább szemű homokkal soványított (5. kép 5), jobb szeme háromszög kiképzésű, melleit két kis bütyök jelöli, alatta maga előtt összetett kezek láthatók. A haja három bekarcolt vonallal van jelölve, nemi szervét kis benyomással hangsúlyozták, jobb oldalán kampóban végződő karcolt vonaldísz van. A szobor valószínűleg trónuson ült, amelyről rekonstrukció is készült (7. kép la) (TOKAI 2003, XVI. t. 2, XXI. t. 2). Díszítés Vonaldísz Malo Korenovo védjegyének a vékonyan, mélyen bekarcolt és a leggyakrabban kampóban végződő vonaldíszt tekinthetjük. Ez a díszítésmód eltér a Vonaldíszes Kerámia kultúráinál megszokott vonalaktól. A DVK Keszthely csoportjára az U átmetszetű, szélesebb vonaldísz jellemző, a Malo Korenovora pedig a V átmetszetű nagyon vékonyan és mélyen karcolt vonalak. Úgy tűnik, hogy a DVK vonaldíszeket puha vagy lekerekített végű eszközökkel alakították ki, a Malo Korenovora jellemző vonaldíszeket pedig nagyon vékony és éles tárggyal - pl. halszálkával, éles csonttal vagy kihegyezett fával -