Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)
K. Palágyi Sylvia: Terrakotta Venus szobrocska Balácáról
76 К. Palágyi Sylvia Nr. 740), összességében az álló, félig öltözött Venusábrázolások III/B (Venus pudica) típusának császárkori változatai között találjuk meg leginkább párhuzamait (LIMC VIII. 195, 202-203, Nr. 88-márvány, Róma; 90-márvány(?) Kyrene; 91-terrakotta, Athén). A római Villa Aldobrandiniból ismert (SAPELLI 1997, 42^13, 45) Aphrodité pudica (3. kép 1) típusú szobrok is, főleg a drapéria kezelésében, feltétlenül hatással voltak a balácai Venushoz hasonló szobrocskák kialakulására. A pannóniai, félig öltözött Venus pudica típusú terrakotta szobrocskák különböző műhelyekben készültek. Vannak közöttük életszerűbben megformált és kevésbé jól sikerült darabok. Az üreges, négyszögű talapzaton álló, a szekszárdi múzeumban őrzött, Dunaföldváron előkerült szobrocska (3. kép 2) szinte részletezés nélküli, ruharedőit hosszanti vájatokkal jelezték. (HOMAS 1970, 27, 11. kép, 31; CSERMÉNYI 1980, 10, Nr. 5; RELIGIONS 1998, Nr. 105). Valószínűleg azonban később készülhetett az I. század végénél. Az aquincumi ú.n. „C" utcában álló kerámiaraktárból származó terrakotta Venus szobrocskák több változatot mutatnak. A részletgazdagság nélkül megformált, kerek, illetve négyszögletes talapzaton álló példányokon (3. kép 3-4) csak a felismeréshez feltétlenül szükséges elemeket, pl. a jellegzetes tartású két kezet látjuk, a drapériát pedig csak jelzésszerűen mintázták meg (PÓCZY 1963, 245, 7/2^1, 8/2. kép). A harmadik szobrocskán (3. kép 4-5) viszont a hátsó 60. születésnapját 2004-ben ünneplő kedvelt kollégánkat és évfolyamtársunkat, Müller Róbertet nem is tudnánk szebben köszönteni, mint a szépség és a kellem antik istennőjének, Venusnak szobrocskájával. Ltsz.: 94.1.1. — Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, Palágyi Sylvia ásatásából. nézet a részletezőbb, kifejezetten szép, a nagy antik előzményekre emlékeztet a gerinc íve, a kerekded csípő és a csípőt körülölelő, összeráncolt köpeny, amely a térdhajlatban V alakú ráncokat vet (PÓCZY 1963, 8/4. kép). A raktárkészlethez tartozó további két Venus szobrocska (3. kép 6-7) abban különbözik az előzőktől, hogy a köpeny felső, összefogott széle átlósan, a derékvonaltól aszimmetrikusan csúszik a jobb combra (PÓCZY 1963, 246, 9. kép). A „C" utcai kerámia raktár árúit egyébként a III. század elejétől III. Gordianus uralkodásáig keltezték (PÓCZY 1963, 247). A balácai terrakotta Venus-torzót tartalmazó leletegyüttes feldolgozása még nem történt meg. A szobrocskával együtt, ugyanazon a napon a 7/B szelvényben talált kerámia-anyag többsége jól elhelyezhető a II—III. században. 2 A szobrocska a főépület egyik, közeli helyiségében kialakított larariumban, háziszentély fülkéjében állhatott, valószínűleg más, a ház lakói által ugyancsak tisztelt bronz, vagy terrakotta istenszobrocskák társaságában. S hogy hol is készülhettek Aquincumon kívül Pannoniában terrakotta szobrocskák, Kuzsinszky Bálintot idézhetjük: „Különben is a Kr. u. II. században, amikor ezek készülhettek, már mindenütt akadhattak ügyes fazekasok, akik ilyen terrakottákat tudtak előállítani" (KUZSINSZKY 1932, 307). Az ügyességen kívül azonban szükség volt vagy a személyes élményre vagy azokra a készen kapott mintákra, amelyek segítségével a nagyszobrászati alkotások megidézhetőkké váltak. 3 2 Ltsz.: 2002.335.227-340. — Veszprém, Laczkó Dezső . Múzeum. 3 A fotókat Oszkó Zsuzsa, a rajzokat Trexlerné Szlezák Judit készítette. Jegyzetek:
