Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Vándor László: Köszöntő

ZALAI MÚZEUM 14 2005 Köszöntő A zalai múzeumügy történetében kiemelkedő szerepet játszik dr. Müller Róbert, a megyei régészettudomány egyik első képviselője. A zalai föld rejtett titkait sokáig csak amatőrök, vagy messziről idetévedt kutatók vallatták, majd Valter Ilona rövid zalai tartózkodása után О volt az első, aki hosszú távon is eljegyezte magát ezzel a vidékkel, amikor 1967 augusztusában a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban segédmuzeológus-régészként elhelyezkedett. De ha kicsit élőbbről kezdjük az életutat, akkor az első mondat így szól: 1944. január 13-án született Szombathelyen. 1962-ben érettségizett Keszthelyen, majd ezt követően 1967-ben régész, 1969-ben történelem tanári oklevelet szerzett. A Göcseji Múzeumba kerülve úttörő feladatokra vállalkozott. Hozzáfogott a göcseji „szegek" vidékének régészeti felderítéséhez, melynek eredményeként 1971-ben az itt végzett terepbejárásaiból írt disszertációjával summa cum laude egyetemi doktori címet szerzett. Szinte folyamatosan vette a tudomány lépcsőit, 1973-1976 között az MTA Régészeti Intézetében Gerevich László aspiránsa lett, ekkor készült el „A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késő vaskortól a török kor végéig" с nagyszabású értekezése, amellyel a történelemtudomány-régészet kandidátusa lett. Ezt a kötetét, mint alapmunkát ismeri a régészettudomány. Ezek a tudományos eredmények az akkor még Veszprém megyéhez tartozó Keszthelyen születtek, ahová Müller Róbert 1970. február 1-én került, mint a Balatoni Múzeum régésze. A Zala megyéhez visszakerült múzeumnak 1979. október 1-én lett az igazgatója. Müller Róbert neve teljesen összefonódott a Keszthely környéki legfontosabb ásatásokkal. A fenékpusztai késő császárkori erőd feltárásán 1970 és 2002 között kisebb-nagyobb megszakításokkal dolgozott. Az 1980-as évek első felében résztvevője annak a hatalmas munkának, amely a Kis-Balaton térségében folyt, ahol feltárta a Zalaszabar-Borjúállásszigeti Karoling-udvarházat és temetőjét. Jelentősebb Keszthely-környéki feltárásai sorába illeszkedik a gyenesdiási avar temető, a Hévíz-Egregy római kori település kutatása, vagy Keszthely-Fenékpusztán a pusztaszentegyházi-dülőben egy kora avar kori germán temető .feltárása. A legutóbbi években aktív résztvevője volt az M7-es autópálya nyomvonalán végzett kutatásoknak. Tudományos tevékenységének gazdagságát és sokrétűségét publikációi bizonyítják, ezek közül számos témát tett „láthatóvá", kiállítások formájában valósított meg. Ilyen volt pl. „A Balaton és az ember" с állandó kiállítás 1986-ban Keszthelyen, a „Hét évezred a Balatonnál" с kiállítás Németországban, Ausztriában és Szlovéniában, a „Germánok a Balatonnál" Ausztriában, és az „Attila az Isten ostora" Finnországban. Müller Róbert aktív résztvevője a tudományos és a kulturális közéletnek is. Az MTA Régészeti Bizottságának, az OTKA Régészeti Szakbizottságának, a KÖH Ásatási Bizottságának tagjaként, valamint a Zala Megyei Közgyűlés Kulturális Bizottságának és Keszthely Város Képviselőtestületének tagjaként sokat tett mint a magyar régészet, mint Zala megye kulturális élete érdekében. Müller Róbertet ma mindenki ismeri és tiszteli a magyar régészetben. A 60. születésnapjára összeállított tisztelgő kötetünkben megjelent tanulmányok szerzői igazolják mindezt. Müller Róbert nyugdíjba ment a Balatoni Múzeum éléről, de nem a szakmából. Ugyanúgy dolgozik tovább, s akik körülötte vannak, szinte észre sem vették ezt a papírforma szerinti változást. Tervei vannak, új nagyszabású feltáráson dolgozik, s egy élet munkájából további feldolgozások és eredmények születnek. E kötettel kívánunk Neked, Robi még sok-sok munkás és eredményes évet! Zalaegerszeg, 2005. december 16. dr. Vándor László megyei múzeumigazgató