Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

M. Virág Zsuzsanna: Középső rézkori kerámialeletek Zalavár–Basaszigetről (A Balaton-Lasinja kultúra tipológiájának és belső kronológiájának kérdéseiről)

38 M. Virág Zsuzsanna leginkább a kisebb tálakat jellemzi (pl. 2. kép 1^1). b) A kannelúra ritkábban a törésvonal alatt is folytatódik (pl. 2. kép 5). c) Előfordul a törésvonalról lelógó csepp alakú bütyökdísz, amely lehet díszítetlen, vagy kannelúrázott (pl. 2. kép 2-4). d) A törésvonalon vagy az edény felső részén elhelyezett korong alakú bütyök általában a mélyebb formákon jelenik meg (pl. 2. kép 6; 3. kép 8). Egyes esetekben a korong kannelúrákkal díszített (2. kép 8). e) A törésvonalon megtalálható a felső részén csőrszerüen megemelkedő vízszintes fül alkalmazása is. A tál lehet díszített (2. kép 7) vagy díszítetlen (3. kép 11). Behúzott peremű táltípus: Ritkábban előforduló forma. Az alsó rész általában kónikus. A behúzott peremű tálak változatai: a) A felső rész kannelúrás díszítésű (pl. 3. kép 2; 3. kép 10). b) A felső rész díszítetlen (pl. 3. kép 6). c) Az edények öblén előfordul a korong alakú bütyökdísz alkalmazása is (3. kép 9). d) A tálak legnagyobb szélességénél megtalálható a felső részén csőrszerüen megemelkedő vízszintes fül alkalmazása is (3. kép 4). Cilindrikus felső részű táltípus: A tálak alsó része kónikus. Ritka, különleges forma a peremen felmagasodó, felülről benyomott bütyökkel ellátott tál (3. kép 5). Kónikus tál: Ritka, különleges forma. A peremen a fentihez hasonló kiképzés látható, amely ebben az esetben vízszintesen átfúrt (3. kép 7). Talpas tálak A kisebb méretű behúzott peremű, illetve bikónikus tálak laposabb változatainak egy része, erőteljesen homorodó alsó résszel, elképzelhetően ehhez a formához tartozhatott. Néhány esetben a talp indítása ezt egyértelműen bizonyítja (pl. 4. kép 1). Talprész kis számban fordul elő a település leletei között. A talpak felső része a megfigyelhető esetekben harangszerüen kiöblösödik (pl. 4. kép 9). A talprész alja az előforduló töredékek alapján erőteljesen kihajló lehetett (pl. 4. kép 11), amelyet egy esetben kannelúrával is díszítettek (4. kép 11). Megtalálható a leletek között az enyhén vagy erőteljesebben kiszélesedő aljú talpforma is (4. kép 10, 12). Korsók Az ívelt fülek egyfülű korsók részei lehettek, bár hasonló fülek kétfülű edényekhez is tartozhattak (KALICZ 1991, 8. ábra 1-3; HORVÁTH-SIMON 2003, 21. ábra 6). Ez utóbbi forma előfordulása a kerámialeletek töredékessége miatt nem állapítható meg. Az analóg lelőhelyek példája alapján esetünkben gyakrabban az egyfülű korsótípus jelenléte valószínűsíthető. A jellemzően ovális keresztmetszetű fülek legtöbbször díszítetlenek (pl. 5. kép 17), de előfordul azok kannelúrázott mintázata is, amely lehet ferde (pl. 5. kép 6) vagy V alakban összefutó párhuzamosokból áll (5. kép 3). A valószínűsíthetően kissé felmagasodó, peremből induló fül a törésvonalra vagy a has ívére támaszkodott. A korsók formája általában nyújtott (pl. 5. kép 1), az ívelt típus esetében kissé zömökebb lehetett (pl. 5. kép 4). Bikónikus forma: A nyak és az alsó rész enyhén homorú. A törésvonal fölött az edény oldala gyakran keskeny sávban párnaszerűen kidomborodik. Ez a rész többnyire kannelúrás díszű, a mintázat függőleges (pl. 5. kép 1,10) vagy vízszintes „V" alakban összefutó kannaelúrákból áll (5. kép 8, 11). A bikónikus formán ritkábban fordul elő, hogy a nyakrészt vízszintes kannelúrákkal díszítik (5. kép 11). ívelt oldalú forma: Kissé „S" alakú. A nyakon, a perem közelében, többször előfordul a vízszintes kannelúrás díszítés. Alatta a nyaki- és hasi részen leggyakrabban háromszög alakban összefutó kannelúra díszt alkalmaztak (5. kép 2, 4-5, 7, 9, 17). A has íve fölött ritkán megjelenik a girlandszerű kannelúrázott vonalköteg is (5. kép 13). Hordó alakú edények Hasi részükön általában függőleges, ritkábban felül felcsúcsosodó tetejű vízszintes fület helyeztek el. „S" profilú forma: Gyakori típus. Általában enyhén kihajló peremű, ívelt hasú, erősen öblösödő forma jellemzi (pl. 6. kép 4). Bikónikus forma: Ritkább típus lehetett. A törésvonalat valószínűleg ennél a formánál is lekerekítették (pl. 6. kép 1). ívelt oldalú forma: Az edények öblén, vagy ritkábban az edény felső részén vízszintes vagy függőleges fül, illetve bütyökdísz található (5. kép 2-3). Agyagkanalak A rövid nyélcsővel ellátott forma jellemző a leletegyüttesben. A csőrész lehet kissé megduzzadó (4. kép 3) vagy enyhén kónikus (12. kép 2, 5-6). Ritkán a kanalak nyélcsövét is díszítették kannclúrázással (12. kép 2). A fejrész díszítésének szokására nincs adatunk a leletek között. Fedők Jellemző a vízszintes, kerek forma, középen egyszerű lekerekített füllel. Díszítetlenek. Változatok: a) A fedő peremrésze lekerekített (pl. 6. kép 5). b) A fedő a szélek felé megvastagodik, a perem éles szögben záródik (6. kép 7, 9). Szűrőedény Kisméretű edényaljak sűrű átfúrásokkal (6. kép 6, 8). Teljes forma nem rekonstruálható a leletegyüttesben.