Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Petánovics Katalin: Régészet és néprajz – költészet és valóság

304 Petánovics Katalin Jegyzetek: Az ünnepelttel, dr. Müller Róberttel 1970 óta együtt dolgoztunk a Balatoni Múzeumban. Közösen terveztünk, gondolkodtunk, vitatkoztunk a múzeum működéséről, örültünk, ha valami jól sikerült, s bánkódtunk ha nem. Most éppen Várvölgyön vezet ásatást, ahol én az elmúlt évtizedben a korábbi régészeti leletekkel kapcsolatban mondákat gyűjtöttem. Ezzel a kis tanulmánnyal — mely szép példája a régészet és néprajz, költészet és valóság összefonódásának — kívánok egészséggel, derűvel, humorral, lendülettel és alkotókedvvel megáldott sok-sok évet szeretettel és barátsággal. 1 Nevét attól a Vár-völgytől kapta, mely Keszthelytől húzódik észak felé a Rezi és Tátika vára irányába (DORNYAY-VIGYÁZÓ 1934, 230; KISS 1980, 682). 2 Az Amerikából hazatelepült falubeli neve Bába Erzsébet, aki — többek között — ezt is sokszor elmesélte (Oó Ferencné közlése). 3 A kincs hét évenként, vagy másik változat szerint hét évenként az éjféli mise idején mutatja meg magát. Néhány példát is elmondtak szemtanúkra hivatkozva, hogy állításukat igazolják. Pl. ismerősük szobájának lesüllyedt sarkában, vagy az egyik adatközlő apja a Rezi vár alatt látta a lángot (Szabó Jenőné, Oó Ferencné közlése). Az elrejtett kincs jeleiről ír PÓCS 1990, 683; BIHARI 1980, 125. Vajkai Aurél egyenesen régészeti leletekre utalva írja (VAJKAI 1939, 193), hogy „... az ősrégészeti leletek után kutatva hallom jelentésüket a kincset eláruló, többször felcsapó kék lángról (ezért ott kutattak is a kincs után)." 4 Zalavárban 1759-ben még per is lett a kiásott, s közben eltűnt kincs miatt. Az esetet közli TAKÁCS 1972, 516-518. 5 Keszthelyi Hírlap 1926. február 21. és február 28, valamint 1927. december 4-i híradása. 6 „A lelet 14 aranyhuzal gyűrűből, 6 db díszített aranylemezkéből, illetőleg azok töredékeiből és egy gombolyag vékony aranyszalagból áll" (TOMPA 1928, 202-207). 7 Láz: kis darab szántóföld a hegyekben, irtvány, irtásföld (MNYTESZ 1970, [II] 730). Erdőjog: Az úrbéri birtokrendezés alkalmával elkülönített erdőilletőség paraszti haszonélvezete, amely annyi részre oszlott, ahány jog volt a faluban. Az erdőket csak az előírt rendtartás szerint lehetett használni (MNL 1977, [I] 717). 8 Hat darab vékony arany lemezkorong. A legnagyobb lemez átmérője 45 mm (TOMPA 1928, 207). 9 Beszélgetésünk után fénymásolatban elvittem neki Tompa Ferenc cikkét a leletek illusztrációjával. 10 ZMFN [II] Keszthelyi járás 1986, 50. 11 Dornyay megjegyezte, hogy Hencz Antal 1877-ben még elég jól felmérhette a romot (DORNYAYVIGYÁZÓ 1934, 280). 2000-ben Thúry László kutatta, ásta a kolostort. 12 A szomszédos Vállus község Szt. Miklósról nevezett erdőrészében szintén pálosok telepedtek le. Az alapfalak csekély maradványai a hatvanas években még láthatók voltak (MRT 1966, 164). 13 Pesty Frigyes 1864-ben kiadott földrajzi helynévgyűjteményében szerepel a Barát rét. „Ez régi időben valami féle Barátoké volt" - írja. a ZMFN 1986, [II] 49. 14 Pesty szerint „Győri káptalan birtoka, ebben fekszik egy cselédlakás is." Az erdész szerint pásztortanya volt, birkaaklok és pásztorlakás. ZMFN 1986, [II] 47. 15 A néphagyomány szerint a Tátika vár alatt lévő pincében ugyancsak hejjában maradt meg a bor (BÁLINT 1989, 15-37). 16 Vö. ZMFN 1986, [II] 47. Elég néhány épületmaradvány, hogy a nép képzelete hajdanvolt barátok rejtett pincéjét vagy éppen várat képzeljen a helyébe. 17 Török, tatár elől elrejtett kincs országosan ismert mondatípushoz tartozik (BIHARI 1980, 125). 18 Többen is emlékeztek arra, hogy hallottak a kehely előkerüléséről (Hauk Józsefné, Tóth Imréné, Csanádi Ferencné közlése). 19 Az adatközlő Tóth János homályosan emlékezett rá, hogy II. József a szerzeteseket üldözte, és siettükben rejtették el az értékes miseruhát. Valójában II. József 1782-ben hozott rendelete szerint feloszlatta azokat a férfi és női kolostorokat, amelyeknek tagjai nem foglalkoztak oktatással, betegápolással vagy a tudományok művelésével (MTK 1982, [II] 592). 20 ZMFN 1986, [II] 52. 21 História Domus é.n. 16. 22 ZMFN 1986, [II] 50. 23 A kőhordás tényét Nováki is megerősíti: „Az elmúlt ... 35 év alatt több ízben is jártunk itt, és sajnos azt tapasztaltuk, hogy a kőből, mivel könnyen hozzáférhető, időnként nagy mennyiséget szállítanak el, még a közelmúltban is. így a kőhalmaz eredeti alakját nem ismerjük .... A nyugati sánc alját már elérte a kőszedés, azt kb. 25 m hosszan meg is bontották ..." (NOVÁKISKERLETZ 1991, 156). 24 ZMFN 1986, [II] 50. Valójában a Vörösfóldtetőn soha nem volt kő. 25 NAGY 1988, 103-107. 26 A közelben — tíz-húsz kilométer távolságon belül — hasonló terepen épített földvárak voltak a Tátikán, Halápon, Csobáncon, Szentgyörgyhegyen, Badacsonyban (NO VÁKI-SKERLETZ 1991, 156-157). 27 Köszönöm Müller Róbert szíves szóbeli közlését a most folyó ásatásáról, és hálás vagyok, hogy a rendelkezésemre bocsátotta Szakács Géza ásatási technikus Ördögkövekről készített felvételeit, akinek ezért külön