Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Kvassay Judit: Árpád-kori településnyomok Letenye vidékén (Az M7 és M70 autópályák nyomvonalán 2003-ban végzett régészeti kutatások eredményei)

248 Kvassay Judit útépítés földmunkáival. Muraszemenye határában, a Hosszú-földeken és a Gály-parlagon zömmel csak 15-25 centiméternyi alj-részek maradtak meg, ami majdnem teljesen lehetetlenné teszi az objektumok eredeti rendeltetésének megállapítását. Hosszú-földeken az objektumok zömmel erősen faszenes betöltése és a 11. gödörben talált vassalak alapján esetleg kovácstevékenységet feltételezhetünk. Letenye-Egyedután a néhány objektum — a bennük talált sok szerves anyag és állatcsont alapján — feltehetően hulladékgödör lehetett. Egyedül Letenye-Korongi-tábla lelőhelyen sikerült jelentősebb településrészletet megfogni az igen kedvezőtlen megfigyelési körülmények (a munkagépek időszakosan felvonulási útként használták a már lehumuszolt felületet, még erősebben megtömörítve a rendkívül száraz nyári időjárás miatt amúgy is nehezen feltárható objektumok betöltését) ellenére is. A feltárt objektumok zömmel kisebb-nagyobb gödrök, amelyek a három szabadon álló kemence körül helyezkednek el. A két, hasonló, nagyméretű aknakemence (071/4. és 071/74. objektum) jó állapotban maradt fenn, csak boltozatuk középső része omlott be. A harmadik, a körte alakú kemence (071/58. objektum) az előzőeknél kisebb és jóval gyengében égett ki. Ez helyezkedett el a legmagasabban, így nem csak boltozata, de nagyrészt felmenő fala is megsemmisült. 4. A leletanyag 4.1. Edénytöredékek Az edénytöredékek durva soványításúak, kézikorongon felépítettek, kívül-belül külön agyagréteggel simított felületűek, és a barna, valamint a szürke árnyalataira, foltosra kiégettek. A legáltalánosabb típus a főzöfazék(4. kép 2-7; 5. kép 11-15; 6. kép 6-13; 10. kép 1-4,6-9). A nagyobb töredékek adataiból kikövetkeztethetően peremátmérőjük 14-25 centiméter között mozgott, és a kiegészíthető darabok, mint a Muraszemenye-Hosszú-dűlő 1. és 8. objektumából, valamint a Letenye-Korongi-tábla 37. objektumából előkerültek, alapján magasságuk ugyanekkora volt (4. kép 6-7; 10. kép 6). Ezek mellett a zömök fazekak mellett a letenyei lelőhelyeken (Letenye-Egyeduta, 92. objektum: 6. kép 13; Letenye-Korongi-tábla, 60. objektum: 10. kép 9) néhány nyúlánkabb formájút is találtunk. A fazekak peremkiképzése rendkívül változatos. A leggyakoribb mégis az egyszerű, tölcséresen kifelé álló perem, amelynek szélét a váll felé lejtőén ferdére levágták (4. kép 6, 7; 5. kép 10; 6. kép 6-8, 10, 12-13; 10. kép Ъ-4, 6-7, 9). A nyak rövid, erősen ívelt vagy épp csak törésvonal a perem és a jellegzetesen erősen domborodó váll között. A fazekak oldalát szintén válto-zatos módon díszítették. A jellegzetes, az edény egész testén, a nyaktól kiindulva, spirálisan körbefutó egye-nes vonalat (5. kép 15; 6. kép 7; 10. kép 3, 7) sok eset-ben a vállon hullámvonallal kombinálták (4. kép 4-5; 5. kép 13; 6. kép 11, 13; 10. kép 6). De a ferdén bevágott vonalkákból álló (6. kép 8; 10. kép 1-2) és a fogaskerékkel benyomott díszítés (4. kép 5; 5. kép 14) egyaránt megtalálható. Sok edény alján figyelhető meg a kereszt vagy küllő alakú fenékbélyeg (például: 10. kép 8; 4. kép 7a). A főzőfazekaknál nagyobb méretű (a nagyobb töredékek alapján kikövetkeztetett peremátmérő 30 centiméter körüli), vastag falú, szintén fazék alakú, valószínűleg tároló edényekhez tartozó töredékek is előkerültek, habár jóval kisebb számban. Nem csak alakjuk, de peremkiképzésük és díszítésük is megegyezik a főzőfazekakéval (4. kép 1; 5. kép 10; 10. kép 5). Csak a vastag fal és a nagyobb méret különbözteti meg azokat. Szintén elenyésző a kisebb méretű (a peremátmérő 10 centiméter körüli), asztali edények száma, mint például a Letenye-Egyedután, a 72. gödör betöltésében talált darab (6. kép 9). Mindössze egyetlen kúpos fedő apró peremtöredéke került elő Muraszemenye-Hosszú-dűlőben, all. gödör betöltésében. A lelőhelyeken napvilágra került edénytöredékek anyaguk, készítésmódjuk, arányaik, peremkiképzésük és díszítésük alapján a kora Árpád-korban, a 11-12. század fordulója és a 12. század első fele közötti időszakra keltezhetők. 4.2. Orsógomb Az egyetlen, a korszakra jellemző, kisméretű orsógomb (1,5 cm magas, 2,2 cm átmérőjű) Muraszemenye-Hosszú-dűlőben, a 8. objektumból került elő (4. kép 8). 4.3. Agyaggolyók A Zala megyei Árpád-kori lelőhelyek ezen különös tárgyai Muraszemenye-Hosszú-dűlőben és LetenyeKorongi-táblán több objektum betöltésében is előfordultak. Első említésük nyomán (MÜLLER 1971, 18) agyaggolyóknak nevezzük ezeket, habár a legritkább esetben szabályos gömb alakúak (KVASSAY 2003a, 143, 153). A legtöbb darab zsemlére emlékeztető, lapított gömb formájú, de amint azt a muraszemenyei és a letenyei példányok egyaránt illusztrálják (4. kép 9-13; 10. kép 10), szabálytalanul összenyomkodott 'krumpli', vagy akár kocka alakú is akad közöttük. Letenye vidékén, ugyanúgy, mint többi előkerülési helyükön, az edényekkel ellentétben nem kavicsos, hanem finom homokkal soványított agyagból gyúrták ezeket. Előkerülésük körülményei továbbra sem