Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

P. Barna Judit: Sormás–Török-földek településtörténeti áttekintése. A középső neolitikum

22 P. Barna Judit nyőág motívumon túl szintén aszexuális megjelenésű, továbbá valószínűleg fejdísze is volt, bár ez a szobrocska sérülése miatt kérdéses (P. BARNA 1999, 10, 14; 1. kép 1 a-b-c). Szintén közeli párhuzamnak tekinthető a Keszthelyi-csoport határterületéről, a Vas megyei Kisunyom lelőhelyről származó idoltorzó, melyet szarufa motívum díszít. Ez a példány zselízi korú (KÁROLYI 1984, 434, uő. 2004, 97. ábra; KALICZ 1991, 26). Mindkét említett példa a Keszthelyi-csoport lelete. Az időrend meghatározásához a legfontosabb támpontot a festett kerámiák adják, a hosszú életű csoport késői szakaszára datálva a leletegyüttest. A festés a VK késői csoportjaiban — Szakáihát, Zselíz, Malo Korenovo — válik gyakoribbá (KALICZ-MAKKAY 1977, 91; PAVÚK 1969, TEZAK-GREGL 1993, 31, 73). Balatonszárszó-Kis-erdei dűlő neolitikus település életének második, a kottafejes időszakkal és a Keszthelyi-csoporttal párhuzamosított fázisában a vörös festés relatív magas aránya szokatlan jelenség eddigi adataink fényében. De ezen a lelőhelyen is igaz, hogy igazán a Keszthelyi-csoport késői szakaszában — a település harmadik, a korai és a klasszikus Zselízzel párhuzamosított fázisában — nő meg a vörös festés gyakorisága (MARTON 2004, 85-86). Ezt a kronológiát erősíti meg a sormási leletek nagy fokú hasonlósága a Petriventéről, illetve Becsehely I-ről származó leletegyüttesekkel, melyek szintén a Keszthelyicsoport végét képviselik (HORVÁTH-KALICZ 2003, 19). A késői datálásnál nagy súllyal esik a latba az a néhány import, a Malo Korenovo-kultúrából származó kerámiatöredék is, melyek a Keszthelyi-csoport leleteivel együtt kerültek elő (ld. alább). A Malo Korenovo kultúra leletei Önálló, kizárólag a Malo Korenovo kultúra leleteit tartalmazó objektum nem került elő, a leletek a lelőhelyen importként jelennek meg (1. kép 2). A Malo Korenovo kultúra leleteit összesen hét objektumban (9., 10., 31., 85., 126., 244. és 256.) találtuk meg (8. kép 1-7). Ezek mindegyike egyszerű hulladékgödör volt. 1. 79.9.1.3. Oldaltöredék. Szürkésbarna, szürke színű, durva csillámos homokkal soványított, közepes falvastagságú ívelt oldaltöredék, vékonyan karcolt egyenes vonaldíszekkel díszítve. 5,9 x 4,5 cm. 1 db. 9. objektum betöltéséből. (8. kép 1). 2. 79.10.10.4. Peremtöredék. Szürkésbarna, törésfelületén vörösesbarna, homokkal soványított, ívelten kihajló peremű edény peremtöredéke. A perem alatt átlósan húzott, vékonyan karcolt vonal díszíti. Pá.: 20 cm. 1. db. 10/D. objektum 2. bontási szint, ÉNy-i rész. (8. kép 2). 3. 79.31.18.10. Oldaltöredék. Fekete, törésfelületén vörös, homokkal soványított, vékony falvastagságú oldaltöredék, vékonyan karcolt vonal díszekkel. 1 db. 31/A2. objektum, 1-3. bontási szint. (8. kép 3). 4. 79.85.1.15. Peremtöredék. Szürkésfekete, törésfelületén vörösesbarna, homokkal soványított, közepes falvastagságú edény peremtöredéke, vékony karcolt vonallal díszítve. 1 db. 85. objektum, 1. bontási szint. (8. kép 4). 5. 79.126.2.2. Oldaltöredékek. Szürkésfekete, törésfelületén vörös, homokkal soványított, közepes falvastagságú gömbös testű amfora oldaltöredékei, vékonyan karcolt V-motívummal és ferde vonalakkal, valamint a hasvonalon elhelyezett bütyökkel díszítve. 2 db. 126. objektum, 2. bontási szint. (8. kép 5). 6. 79.244.1.2. Edénytöredékek. Fekete, törésfelületén vörös, homokkal soványított, vékony falú bikónikus tál perem- és oldaltöredékei, a vállon és a hason vékony vonaldísszel díszítve. Pá.: 16 cm. 7 db. 244. objektumból. (8. kép 6). 7. 79.256.1.15. Oldaltöredékek. Szürkésfekete, barna foltos, homokkal soványított, vékony falvastagságú homorú aljú tál aljtöredékei, a fenék közelében vékonyan karcolt vonaldísszel. 2 db. 256. objektum, 1. bontási szint. (8. kép 7 a-b). A horvátországi törzsterületű Malo Korenovo kultúra

15 importleletei kis számuk ellenére fontosak, hiszen előkerülésük körülményei relatív kronológiai adatokkal szolgáltak,

16 segítségükkel pontosítható a Malo Korenovo kultúra délnyugat-dunántúli megjelenésének ideje. A kultúra magyarországi megjelenésének időrendjéről a kutatás változó álláspontot fogalmazott meg: 1. Kalicz Nándor Becsehely I. lelőhelyen a Malo Korenovo leleteket a Drávától délre eső területről származó importnak tekintette, fellépésüket a SopotMalo Korenovo keverékkultúrához kötötte, melyet — mivel együtt találta a DVK Keszthelyi-csoportjának leleteivel — azzal egyidejűnek határozott meg (KALICZ 1984, 273-274; KALICZ 1988, 110). 2. Horváth László András (HORVÁTH 1996, 149-150) és Regénye Judit (REGÉNYE 1998, 110) a magyarországi Sopot-kultúra időrendi helyzetét vizsgálva megállapították, hogy az nem lehet egy idejű a Keszthelyi-csoporttal és a Malo Korenovo-val, így a fent említett kultúrák nem tartozhatnak egy időhorizontba. 3. Ezt és az akkor már ismert petriventei leletkontextust figyelembe véve 2001-ben Kalicz Nándor felvetette, hogy Becsehelyen a Zselízi-kultúra, a Sarkatípus, a Malo Korenovo és a Keszthelyi-csoport leletei esetleg egy idősebb fázist képviselnek, melybe utólag keveredtek a Sopot-leletek (KALICZ 2001, 10). Mivel