Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Garam Éva: Avar kori női fejdíszek

ZALAI MÚZEUM 14 2005 Garam Éva Avar kori női fejdíszek Az avar kori ékszereknek vagy öltözködési kiegészítőknek kisszámú és eddig háttérbe szorult csoportjával, a női fejdíszekkel foglalkozik e rövid tanulmány. A bemutatott csoportok és típusok nem ismeretlenek; egy-egy példány előfordulásakor a síregyüttest vagy temetőt feldolgozók pár sorban foglalkoztak a szóban forgó típussal, megemlítve néhány kézenfekvő és ismert analógiát (HORVÁTH 1935, 61-62; LÁSZLÓ 1955, 25, 33; SOMOGYI 1984, 75). Részletesen foglalkozott Bóna István a kora avar kori fémveretes férfi homlokpántokkal a szegvári lovas sír feldolgozásánál, megemlítve, hogy a 7. század utolsó harmadában női sírokban találhatók fémveretes fejdíszek (BÓNA 1980, 36-39). A fémből préselt ékszerek, veretek, a fej díszítésnek maradandó emlékei. Viszonylag kis számban fordulnak elő, amiből csak arra következtethetünk, hogy kevés haj-, vagy fejdíszen volt fémveret, de feltételezhetjük, hogy számos fejéket vagy fejfedőt díszítettek hímzéssel, rátéttel. A vagylagosság végigkíséri a tanulmányt, mivel eldönthetetlen, hogy a koponya környékén talált fémveretek haj leszorító pántot, felmagasodó pártát vagy fejre simuló sapkaszegélyt díszítettek-e, illetve a fülbevalókat összekötő láncoknak csak funkció nélküli díszítő, vagy hajat, hajhálót/fátylat leszorító szerepe volt-e. A női fejdíszek csoportjába a hajhálók, diadémvagy pártadíszek, haj- vagy fátyoltűk és a fülbevalók sorolhatók. Haj hálók Hajháló viseletére kevés adatunk van. A KeszthelyFenékpuszta horreumi temető három női és egy gyermeksír-jában (8, 9, 14, 17. sír) talált apró aranycsövecskék alapján — amelyeknek száma síronként 300 és közel 1000 között mozog (BARKÓCZI 1968, 275-311) — Mechtild Schulze hajhálót vagy főkötőt rekonstruált (SCHULZE 1984, 335, Abb. 7). Az arany hajhálós horreumi sírok a kis temető leggazdagabb sírjai közé tartoznak, a változatos arany ékszerek a késő antik, mediterrán világgal, Itália és az Alpok vidékével való szoros kapcsolatról tanúskodnak. A hajhálós sírok közül témánk szempontjából a 9. és 17. sír figyelemre méltó, ugyanis e sírok kiskosaras arany fülbevalóit gyöngysor, illetve ezüst láncocska kötötte össze, azaz e sírok a láncos fülbevalók csoportjába is tartoznak. Az avar kori köznép asszonyainak fémcsövekkel díszített hajhálóira, konty mögött viselt, lemezcsüngőkkel ékes széles bőrpántjára vagy főkötőire a kora avar kori óncsövecskék és bronz lemezkék utalnak, amelyeket a 7. századi szlávsággal kapcsol össze a kutatás (CS. SÓS 1958). Hajdísz részeinek gondolta a holiarei/Alsógellér temető 30, 568, és 666. sírjában előkerülteket Anton Tocik(TOCIK 1968, 15, 88, 102), a zelovcei/Zsély 491. sírból ismert fehérfém csövecskéket Zlata Cilinska (CILINSKA 1973, 124, Taf LXXXIII) és a gyódi temető 72. sírjában találtakat Kiss Attila is (KISS 1977, 43, Pl. IX). A tarkó alatt nagyszámban előkerülő óncsövecskék hálósán felfűzve a nők hosszú hajának, kontyának tartására, díszítésére szolgálhattak. Feltehető, hogy fémcsövecskék nélküli hálókat is viseltek a nők a fejükön az avar korban, ennek azonban nincs fellelhető nyoma. Diadém- vagy pártadíszek A koponya környékén, a homlokon, a halántékon és a koponya alatt előkerülő préselt fémvereteket soroljuk ebbe a csoportba. A forma alapján megkülönböztetjük a háromkaréjos, az ívelt oldalú és a négyzet alakú véreteket. Ritka kivétel a más alakú veret, ezek közé tartozik a Keszthely-Fenékpuszta horreumi diadém(?): A 9. sír aranyfoglatos almandin köve (BARKÓCZI 1968, 281, Pl. LIX, 8) egy keskeny diadém középverete lehet, vagy egy aranycsövecskékkel díszített hajháló/gyer-