Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Nagy Margit: Kor népvándorlás kori gyermeksír amulettekkel Mártélyról (Csongrád megye)

Kora népvándorlás kori gyermeksír amulettekkel Mártélyról (Csongrád megye) 107 a Száva menti Gomolavából (DAUTOVA RUSEVLJAN-BRUKNER 1992, 108, Kat. 284-285, T. 31) előkerült példányok. A magyar pásztornyelv pörgőknek nevezte a kis méretű, lapos kolompokat, melyeket juhra vagy disznóra akasztottak (SZABÓ 1932, 70-73, 3. ábra). A hangszerként használt bronzcsengőkről legutóbb Topái Judit az aquincumi zenei vonatkozású emlékek összefoglalásában írt. Az öntött bronzcsengők aquincumi mesterének, Secundusnak a nevét egy AIBABIN 1999 Айбабин, А. И.: Этническая история ранневиэантийского Крыма. — Ethnische Geschichte derfrühbyzantinischen Krím. Симферополь 1999. ASZT-KO VÁCS 1999 Ászt A. - Kovács A.: A Kárpát-medencei hunok vallásáról. — Über die Religion der Hunnen im Karpaten-Becken. In: A népvándorláskor fiatal kutatói 8. találkozójának előadásai. Szerk.: S. Peremi Á. Veszprém 1999,47-67. BAGAUTDINOV-BOGACSEV-ZUBOV 1998 Багаутдинов, П. С. - Богачев, А. В. - Зубов, С. Э.: Праболгары на Средней Волге у истоков истории татар Волго-Камъя. — Pre-Bolgarians in the Middle Volga Region at the historic onset of the Volga-Kama Tatars. Самара 1998. BÁLINT 1991 Bálint, Cs.: Südungarn im 10. Jahrhundert. Budapest 1991. BARKÓCZI 1960 Barkóczi L.: Későrómai temető Pilismaróton. — Ein spatrömische Gràberfeld in Pilismarót. FolArch 12 (1960) 111-132. BENINGER 1931 Beninger, E.: Der westgotisch-alanische Zug nach Mitteleuropa. Mannus (51) 1931. BIERBRAUER-BÜSING-BÜSING KOLBE 1993 Bierbrauer, V. - Büsing, H. - Busing Kolbe, A.: Die Dame von Ficarolo. ArchMed 20 (1993) 303-332. T. BÍRÓ 2000 T. Bíró M.: Pannóniai csontművészet. Budapest 2000. BÓNA 1956 Bona, I.: Die Langobarden in Ungarn. Acta ArchHung 7 (1956) 183-244. BONA 1993 Bona I.: A hunok és nagykirályaik. Budapest 1993. csengőre gravírozott felirat örökítette meg (TOPÁL 2002, 2-3, Abb. 4a-f). 27 Mint Intercisa, Kat. 43. példány (SALAMON 1957, 72. t. 5). 28 Vascsengös avar sírok: Kölked-Feketekapu A 471. sír (KISS 1996, Taf. 84, 4, 6); Terehegy-Márfai dögkút 4. sír (KISS 1977, 147, Fig. 67, 2, Pl. 59); Gátér 13. sír (KADA 1905, 370); Pilismarót-Basaharc 4., 86., 217., 241. sír (FETTICH 1965, Abb. 3, 11; Abb. 61, 5; Abb. 124, 2; Abb. 124, 2). BÓNA-NAGY 2002 Bona, I. - Nagy, M.: Hódmezővásárhely-Kishomok. Fundort undFundumstande. In: Bóna, I. -Nagy, M.: Gepidische Gráberfelder am Theissgebiet I. Budapest 2002, 34-77. BORODOVSKIJ 2001 Borodovskij, A. P.: Frühmittelalterliche Prunkbestattungen von Kindern am Oberen Ob ', Sibirien. EurAnt 7(2001) 569-583. BOZSIK 2003 Bozsik K. : Szarmata-sírok a kiskundorozsma-subasai 26/78. számú lelőhelyen. — Sarmatian Graves at site 16/78. in Kiskundorozsma-Subasa. In: Úton, útfélen. Múzeumi kutatások az M5 autópálya nyomvonalán. Szerk.: Szalontai Cs. Szeged 2003, 97-106. BÖHME 1974 Böhme, H. W.: Germanische Grabfunde des 4. bis 5. Jahrhundert zwischen unterer Elbe und Loire. München 1974. BÜSING 1998 Büsing, A. und H.: Die Dame von Ficarolo in ihrem historischen Kontext. KJb 31 (1998) 253-276. CHADWICK HAWKES 1964 Chadwich Hawkes, S.: Krieger und Siedler in Britannien wahrend des 4. und 5. Jahrhunderts. BRGK 43-44 (1964)155-228. CSALLÁNY 1961 Csallány, D.: Archaologische Denkmaler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454-589 u. Z.). Budapest 1961. DAUTOVA RUSEVLJAN-BRUKNER 1992 Dautova Rusevljan, V. - Brukner, O.: Gomolava. Rimski Period. Gomolava. The roman Period. Növi Sad 1992. FETTICH 1946 Fettich N: Nyugati gót lelet Gyula határából. Magyar Múzeum 1945 december (1946) 64-71. Irodalom: