Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

László András Horváth–Katalin H. Simon: Kupferzeitliche Siedlungen auf dem Fundort Dobri–Alsó-mező

90 László András Horváth - Katalin H. Simon Rézkori települések Dobri-Alsó-mező lelőhelyen A szerzők 15 éven keresztül voltak a Göcseji Múzeum régész-munkatársai és hosszú éveken keresztül dr. Németh József igazgató úr vezetése alatt végezték munkájukat. Jelen dolgozatukkal köszöntik őt 70. születésnapján. Az M70 autóút 15+980 - 16+120 km.szelvénye között, a Dobri és Kerkaszentkirály közötti szakaszon az útépítést megelőző régészeti feltárás vált szükségessé. A lelőhely a Kerka holtágának K-i teraszán az Alsó-mező-dülőben terült el. A tervezett szakasz lelőhelyünknek 120 x 80-100 m-es felületét érintette. Az így keletkezett 11.000 m

2 nagyságú területen több korszak emlékeit tártuk fel. Az ásatás során ős- és kora Árpád-kori objektumokat, nagyobbrészt ezen időszakok hulladékgödreit találtuk meg. Munkánkban három rézkori kultúra itteni telepjelenségeit és leleteit dolgoztuk fel. A leletanyag túlnyomó többségét kerámialeletek tették ki. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt az állatcsontok az évezredek során elpusztultak, így az égetett agyagtárgyakon kívül csupán néhány csiszolt és pattintott kőeszköz került napvilágra. A feldolgozás során tizenkét rézkori objektumot elemeztünk, közülük egy tartozott a késő lengyeli kultúrához, kettő pedig a középső rézkor végi tűzdelt barázdás kerámia kultúrájához. A Balaton-Lasinjakultúra objektumai közül két gödörkomplexum (20. és 25. sz.) nagyságával és leletgazdagságával, egy objektum pedig (28. sz.) hengeres alakjával, betöltésével és különleges leleteivel érdemel figyelmet. Ez utóbbi objektumot az őskorban gyakori kultuszgödörnek tartjuk. Dolgozatunk gerincét az edények és más égetett agyagtárgyak osztályozása és kulturális kapcsolatainak vázolása adta. Elemzésünk során az edények hat fő típusát különböztettük meg, ú. m. kelyhek, csészék, korsók, tálak, fazekak és tárolóedények. Külön egységként kezeltük az edényfedőket és a Balaton-Lasinja-kultúrában igen gyakori nyeles kanalakat. Leletegyüttesünk kiemelkedő darabjának tekintettük a mindössze 6,2 cm hosszú, kúpos agyagfúvókát, amely a helyben végzett fémműves tevékenység kézzel fogható bizonyítéka. A kerámiaformák, -díszítések és -technikák elemzése során kapott eredmények egy irányba mutattak. Az elemzés egyértelmű bizonyítékát adta annak, hogy a Dobriban feltárt középső rézkor eleji objektumok leleteinek kapcsolatai dél felé, a horvátországi Lasinjakultúra irányába mutatnak. A kulturális egyezések nagy száma arra a következtetésre vezetett minket, hogy a Dobriban feltárt leletekben akár a Lasinjakultúra megjelenését láthatjuk. Mindezt azonban még további telepfeltárások leletanyagának alapos elemzései erősíthetik majd meg. A lelőhely területileg is elkülönülő, a 20. és 25. objektum körül kialakult két objektumcsoportja időrendi szempontból is különbözőnek bizonyult. A 25. objektumot és annak környékén fekvő gödröket elsősorban a kerámia jellegzetes díszítései alapján a Las inja-kultúra 2. fázisához köthetjük. Az ettől délebbre fekvő 20. gödörkomplexum és a körülötte feltárt objektumok ennél idősebbek lehettek, bár a leletanyag pontos korhatározásukat nem engedte meg. Dolgozatunkkal hozzá kívántunk járulni DélnyugatMagyarország rézkori történetének jobb megismeréséhez. Reményeink szerint jelen munkánk további kutatások kiindulópontjául szolgálhat a későbbiekben.