Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

P. Barna Judit: Adatok a késő neolitikus viselet megismeréséhez a lengyeli kultúra újabb leletei alapján

Adatok a késő neolitikus viselet megismeréséhez a lengyeli kultúra újabb leletei alapján 31 elemek ábrázolása szerint elkülönített négy csoport a sormási idoloknál is megfigyelhető (KALICZ 1998: 67-68). A Sormás - Török-földeken előkerült több, mint 30 db idoltöredék

13 ugyan nem mérhető a séi 130 darabhoz, de mégis jóval több, mint a nyugati területi csoport hasonló korú lelőhelyein szokványosán előforduló egy-két darab, nem is beszélve a keleti csoportra jellemző gyakoriságról (KALICZ 1998: 103, PAVUK 2003: 311). A leletek nagy száma valószínűleg a Török-földeken is a körárkokkal mutatkozó, részleteiben egyelőre még meg nem határozható összefüggéssel magyarázható. Ahogyan Seben és a morvaországi Tësetice - Kyjovice lelőhelyén is megfigyelték, az idolok (figurális plasztika) koncentrációja mutatható ki a körárkok körzetében (KALICZ 1998: 65; PODBORSKY 1985: 210). Ugyanez a koncentráció Sormás - Török-földeken 91 %-os arányt jelent, mivel a 33 db idoltöredékből 30 db a körárkok által övezett területről, vagy magából valamelyik árokból származik.

14 Ha e két tényhez még hozzávesszük azt is, hogy Sé és Unterpullendorf (OHRENBERGER 1969: 306; Abb. 5, KALICZ 1998:69, 74) térségében esetlegesen olyan készítési központot feltételezhetünk, ahonnan kiindulva az idolok a lengyeli kultúra nagyobb területeire terjedtek szét, felvetődhet a kérdés, hogy - a sormási idoloknak legalábbis egy része - nem származhat-e közvetlenül Séről? Az idolok szállításának kézenfekvő útja lehetett a borostyán út őskori előzménye, mely egyaránt elhaladt Sé és Sormás körzetében (KALICZ 1983-84: 273, KÁROLYI 2003: 272). Közép - Duna-medencei eredetű, egyértelműen import idoltöredékek még oly távoli területekre is eljutottak, mint a csehországi Synec (VAVRA 1986: Abb. 1.) és a bajorországi Oberpöring lelőhelyek (REINECKE 1977-78: 21 ff). Összefoglalás A fentiekben bemutatott és elemzett sormási kisplasztikákon felismerhető viseleti elemek nagy része, azaz a felsőruha (ing vagy tunika, ruha, ill. szoknya), kötény, ékszerek (nyaklánc és nyakék) és választékkal tagolt frizura szakirodalmi adatok alapján jól ismert. Az itt közölt leletek két új adattal gyarapítják eddigi ismereteinket: 1. A csizma-modell alapján egy új kőkori környezetből korábban nem ismert lábbeli rekonstruálható szinte teljes pontossággal. 2. Az összesen nyolc idol töredéken megfigyelt több soros, tagolt öv a női viselet, s ezen belül is nagy valószínűséggel a szertartási öltözet része. Ábrázolása csak idolokról, valamint egy séi anthropomorf edényről ismert (KÁROLYI 2003: 208); használata is valószínűleg a szakrális szférához kapcsolódott, istennői (papnői) attribútum lehetett. Jegyzetek: 1 Fekete Csanád 2002 tavaszán végzett szondázó ásatása nyomán indult 2002. júniusában a teljes felületű feltárás először az én irányításommal, majd Száraz Csilla vette át az ásatás vezetését. Száraz Csillának köszönetet mondok munkájáért és a leletek közlési jogának átengedéséért. A fotókat Bicskei József, a rajzokat Nemes Donát készítette. Technikai munkatársként működtek Gönye András, Horváth Krisztián és Kónya Bence. Munkájukat ezúton is köszönöm! 2 A feltárást Straub Péter vezette, az újkőkori leletek feldolgozásra való átengedését e helyen is köszönöm neki. 3 Nem számítva az olyan kivételes eseteket, mint a glecscser- vagy mocsári múmiák, melyekre azonban a Kárpát-medencei neolitikumból nem ismerünk példát. 4 Alsó-Ausztriából több temetkezés ismert, pl.: Friebritz, Friebritz - Süd, Kamegg, Mödling - Leinerrinnen, Bisamberg - Parkring, Reichersdorf (NEUGEBAUER MARESCH 1995: 93-104). 5 2003 őszén Regénye Judit (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém) leletmentő ásatás során a lengyeli kultúra kis sírszámú temetőjét tárta fel Veszprém - Jutási (volt Felszabadulás) út lelőhelyen. Közöletlen. Az ásató szíves szóbeli közlése. 6 Ltsz.: 79.29.44.9. Előkerülési körülmények: 29. objektum (árok), A4 szakasz, 6. bontási szint (az árok feneke). 7 Közel 40 db orsógomb került elő különböző objektumokból, melyek döntő többsége biztosan a korai lengyeli kultúrához köthető. 8 Vésztő - Mágor IX. blokk + K-i rábontás, 44. sír. 9 Tehát nem idol részeként, legfeljebb edénnyel kombinálva. 10 710. 292. és 710. 335. objektumok. 1 ^ Ozirisz, Dionüszosz, Démétér és Perszephoné kultusza (FRASER 1995: 239-267). 12 Az emberábrázolások közé ez esetben Zalai-Gaál I. az emberfigurákat és töredékeiket sorolta, ill. egy reliefszerű ábrázolást (Zalai-Gaál 1996: 61). *3 Fontos hangsúlyozni, hogy ebbe a számba csak az önálló anthropomorf plasztikák tartoznak bele, tehát nem soroljuk ide az egyéb emberábrázolásokat (pl. ember alakú edény). 14 A három kivételt a 12, 17. és 18. sz. idolok képezik, melyek az I. körárok-rendszertől K-re eső gödrökből származnak.