Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Kostyál László: Zala megye képzőművészete a két világháború között

292 Kostyál László Kaszaházi nem egyedül kacérkodott a „festőiparból" a „nagy művészet" területére tett kirándulásokkal. A csatári és a sárhidai templomba falképeket készítő Tornyos Ernő szobafestőről már tettünk említést.

87 Templomi (feltehetően díszítő-) festéssel, továbbá - hirdetése (1934) szerint - képkeretezéssel, keretjavítással és -aranyozással, üvegezéssel, kisebb képek festésével egyaránt foglalkozott Leránt János. A válickapusztai kápolna általa készített festő-dekorációját (1923) fia, az akkor az Iparművészeti Főiskolán tanuló Leránt Zoltán egészítette ki a Szent Család és Szent Erzsébet freskójával.

88 Zala megye két világháború közötti művészetének a kutatása még csak a kezdeténél tart. Számos alkotóról a nevén kívül semmit nem tudunk. A kiállítási tudósításokban említett, gyakran felettébb dicsért alkotások döntő többsége elveszett, megsemmisült, vagy lappang. Gyakran maguk a tudósítók sem tartoztak a művészethez magas fokon értők sorába. A múKostyál László: Zala megye képzőművészete a 20. században. In: Zala megye ezer éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére. Főszerk. Vándor László. Zalaegerszeg, 2000, 342-348; 342. és u.ő: Zala megye képzőművészete a 20. században, különös tekintettel a századvégre. In: ZALA'ART 2000. Szerk. Boncz Barnabás - Dr. Kostyál László, Zalaegerszeg, 2000, 4-10; 4. Önmagáért beszél a következő újsághirdetés szövege: „Lâcher Antal festőipari műhelye, Zalaegerszeg, Rákóczi u. 38. Vállal szoba, templom, címfestést, a legdíszesebb kivitelig, úgyszintén épület- és bútormázolást. Tanulókat felvesz." Zalamegyei Újság, 1925. márc. 12; 4. Lâcher egyébként a festője a zalaszentiváni (1923), a zalaszentlászlói (1923) és a szentpéterúri (1931) katolikus templom freskóinak, a nemesrádói katolikus egyik (jobboldali), és a lenti evangélikus templom oltárképének is. A korabeli sajtóban szobafestőnek titulált Tornyos Ferenc festette a csatári és a sárhidai (valamint egy harmadik, itt nem ponzeumi gyűjteményekben véletlenszerűen megőrzött többnyire - festmények kevés kivételtől eltekintve nem sorolhatók a fő művek közé. A jelenleg megrajzolható kép azonban így is jóval színesebbnek mutatkozik az eddig sejtettnél. Az érdeklődők előtt olyan művészpályák bontakoznak ki, amelyekre eddig méltánytalanul kevés figyelem irányult. Zala megye az itt élő művészekkel, azok kapcsolataival, kiállításaival, az innen elszármazott, de a szülőfölddel kapcsolatot tartó, maguknak komoly hírnevet szerzett alkotókkal - bár változó intenzitással - jelen volt a magyar művészeti közéletben, kimutathatóan leképezve annak konzervatív törekvéseit. A megyéből eltávozó, erőteljesebb reflektorfénybe kerülő művészek új környezetüknek hamarosan megbecsült, és talán szélesebb sajtónyilvánossághoz is jutó tagjai lettek. Mindezek alapján remélni lehet, hogy a választott negyedszázad vázlatosan ismertetett zalai művészetéről elmondottak szélesebb körben is fel fogják kelteni az érdeklődést a magyar vidék kultúrájának e jellegzetes szegmense iránt. tosított) templom falképeit. Zalamegyei Újság, 1923. aug. 5. és szept. 6. (Rudnyánszky Miklós tudósításai) 3 A keszthelyi sírkőfaragó, Kutasi Imre műhelyében köztéri szobrok is készültek, így hősi emlékmű (legalábbis a terve) Gógánfára, „fájdalmas vallási csoportozat" Zalagyömörőre. Keszthelyi Hírek, 1926. ápr. 25; 2. A zalaegerszegi Siposs Dezső kőfaragó a jelek szerint önállóan készítette a söjtöri és a pusztaszentlászlói hősi emlékművet, míg másokat Pataky Andor segítőjeként. 4 Zalamegyei Újság, 1924. aug. 23; 2. 5 Szegedi Új Nemzedék, 1934. máj. 20, a festőiskola tíz esztendős jubileuma kapcsán tudósít. 6 1943. december 20-án alakult meg Zalaegerszegen a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör (minden valószínűség szerint a 7. jegyzetben említett kaposvári Berzsenyi Társaság mintájára). Ld. Kostyál László: Elfelejtett zalai művészekről. Udvardi Ignác Ödön, Vörös János, Károly Gyula. Zalai Kalendárium 1996, 239-247; 245. Jegyzetek: