Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Kostyál László: Zala megye képzőművészete a két világháború között

Zala megye képzőművészete a két világháború között 285 4. kép: Sass (Brunner) Ferenc: Két nőalak szobában, 1920 körül, olaj, vászon, ltsz. TGyM.2001.34.2. Sass felesége, Farkas Böske (1889-1950) művészete férje nyomdokain indult. Alkotói pályájának a tájképek és a portrék mellett jelentős részét képezték az iparművészeti alkotások (batikolt képek, lakásdíszek).

29 A háború utáni válság új utak keresésére, önnönmaga megtalálására sarkallta.

30 Festményein a húszas években kiemelkedő szerepet játszott a balatoni táj, e képei - üdítő kivételként - Egry művészetének ismeretéről tanúskodnak. Erre utal, hogy ő is felfedezte a fény képi szerepét, és képi eszközként való felhasználásának lehetőségét.

31 Balatoni képeiből 1927-ben - férjével együtt - Nagykanizsa és Zalaegerszeg után a Dunántúl több városában is bemutatott kiállítást rendezett.

32 Művészete, s ezzel együtt a fényhatások festői megragadása és értelmezése már Indiában teljesedett ki, azonban a balatoni tematika távozását követően is fel-felbukkan képein (Esti Balaton Gyenesdiás felől, 1934.)?^ Zala megye művészeti életének jellegzetes alakja volt a két világháború között Pataky Andor (18911945). Rajztanári képesítése volt ugyan - ezt még Bécsben szerezte 1912-ben, ahol a Wiener Werkstàttében önálló kiállítást is rendezett -, de csak két évet tanított fiatal korában a fővárosban. Ezt követően, 1923 körül költözött Türjére, ahol inkább szobrokat készített, festett, keramikuskodott. A húszas években 5. kép: Sass-Brunner Erzsébet: Esti Balaton Gyenesdiás felől, 1934, olaj, vászon, ltsz. TGyM.87.8. kiállítása volt az Iparművészeti Múzeumban és a Nemzeti Szalonban.

34 A korabeli (helyi) sajtó az ország jelentős művészei között emlegeti. Tevékeny részese volt a művészeti közéletnek, egyik szervezője 1925-ben a zalaegerszegi kiállítás művészeti szekciójának. Itt bemutatott alkotásait a Zalamegyei Újság tudósítója a tárlat legértékesebb részének tartotta.

35 Ugyancsak lelkendezve (s ami talán fontosabb: mély intuícióval) írt Fára József levéltár-igazgató Patakynak három másik művésszel közösen, 1926-ban rendezett zalaegerszegi kiállításáról: „Pataky a falu szobrásza. Csak a falu művésze teremthette meg a fővárosban is feltűnést keltett Hegybírót. Pompás alak, amelyre azt mondta az egyik látogató „Hisz ez a szobor be van csípve"... Pataky általában a falusi élet derűsebbik oldalát látja műveiben... Állatszobrai...kitűnő megfigyelő képességéről tanúskodnak... Szobrai és keramikai tárgyai mellett komoly figyelmet érdemelnek akvarelljei, amik közül több tájképe, de különösen figurális tárgyú képei igen sikerültek"

36 6. kép: Pataky Andor: Vasútállomás, 1920, papír, akvarell, magántulajdon