Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete
A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete 239 23 Molnár András: Zalaegerszeg 1848-49-ben. Zalaegerszegi Füzetek 6. Zalaegerszeg, 1998. 23, 38, 50, 71, 72. 24 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851. 298. 25 Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején. Zalaegerszeg, 2000. Zalaegerszegi Füzetek 6. 2 6 Szabadságuk azonban nem volt zavartalan. Lásd: Foki Ibolya: Az 1883-as zsidóellenes zavargások Zala megyében. Zalai Gyűjtemény 25. Zalaegerszeg, 1986. 217-241. 27 Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum - az egykori takarékpénztár építésének története. Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez. In: Zalai Múzeum 10. Zalaegerszeg 2001. 237. 28 1901-ben egy városi közgyűlésen a rendőrkapitány így mutatta be Zalaegerszeget: „... hosszkiterjedésében a 3 km-t majdnem eléri, ...a fő közlekedési vonalakon kívül 57 utcája, 2 sétatere, 1 nyári fürdőhelye van, továbbá a külrészeken 2 téglagyár, 2 égetőkemence, 5 vízimalom, 1 magpergető, a vasúti állomás és a Zala folyó." Zalamegye, 1900. április 29. 29 MP 1901. július 11.5. 30 Ma a Kazinczy tér 1 l-es számú iroda- és üzletház. Egykori Zöldfa, majd Korona szálló, később KISZÖV székház. Tartotta itt összejöveteleit a zalaegerszegi Társaskör, a Kereskedelmi Kör és a Kaszinó is. 31 A zala-egerszegi Chevra Khadisa ünnepélye. Zalamegye 1894. március 25. 32 Ő tervezte az alispáni hivatal, a megyei levéltár és közgyűlési terem 1891-ben átadott új épületét. 33 A zalaegerszegi takarékpénztár fő részvényesei között nagy számban voltak a hitközség tagjai is. 34 A kevéssé elegáns, nehezen megközelíthető épület sokáig nem talált gazdára. A hitközség szerette volna eladni a városnak, de az végül, bár voltak tervei, 1910ben végleg visszautasította a vásárlást. 1911-ben mozi működött benne, ekkor jelentek meg mozi-hirdetések az újságokban. Először a Ganz cég tartott benne hetente kétszer előadást, aztán Gábor Béla (a neves színész, Gábor Miklós édesapja) bérelte, majd vásárolta meg, s működött benne hosszú ideig mozi. 35 Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei. Zalaegerszegi füzetek III. Zalaegerszeg 1977. 23. 3 ^ Boschán Gyula ügyvéd 1847. április 24-én született Zalaegerszegen. Középiskoláit a soproni evangélikus líceumban végezte, utána két évig Párizsban a Sorbonne-t, az École de Droit-t és a College de France-t látogatta, majd Budapesten szerzett jogi diplomát. Szigethy Antal ügyvéd hívására jött ismét szülővárosába, ügyvédi gyakorlatát az ő irodájában kezdte. Negyedszázadon át volt a zalaegerszegi izraelita hitközség elnöke, majd díszelnöke. A zsinagóga építésekor a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara titkára, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, e mellett számos társadalmi tisztséget töltött be. A tisztességben megőszült 97 éves aggastyán számára sem volt kegyelem, 1944-ben deportálták. 37 E hirdetmény a Zalamegye hetilapban már 1900. december 23-án megjelent. 38 A zsidó kongresszus által létrehozott szervezet országos szabályzattal, melyet az ortodoxok nem fogadtak el. A magyar és erdélyi izraeliták 1868. decemberl0-i gyűlése által hozott szabályzatot (kongresszusi statútum) a király szentesítette, s a kormány elismerte, hogy a statútum csak azokra vonatkozik, akik ezt elfogadják. A szervezet négyes tagolású: a legalsó egységet a hitközségek képezik, felettük a községkerületek állnak, egybefoglaló szervük a kerületi elnökök gyűlése, akik felett az Izraelita Egyetemes Gyűlés (Országos Kongresszus) állt. Ez azonban nem gyűlésezett, hanem helyette az Izraeliták Országos Irodája pótolta szerepét, s vált a hitközségek képviseleti szervévé. Ujváry 1929 (1987) 39 A zalaegerszegi izr. hitközség közgyűlése. Zalamegye 1901. március 10. 40 Az izraelita hitközségek egy része az 1868-69. évi országos egyetemes gyűlés után nem csatlakozott sem a kongresszusi, sem az 1871-ben megalakult ortodox szervezetekhez, hanem abban a jogállapotban maradt, melyben előtte volt. Nem volt központi képviseleti szervük. E hitközségekkel a kormányhatóságok a közigazgatósági hatóságok útján érintkeztek, s választott bíróságok híján e hatóságok döntöttek a hitközségek vitás ügyeiben is. Ujváry 1929 (1987) 41 MP 1901. október 17.5. 42 ZML Letét 324. 43 Sebők Samu: A Zalaegerszegi Izr. Hitk. Irattár rendezésére felkért — jelentése. 1902. Zalaegerszeg, 1902. (12) 44 Sebők Samu az iratokat hét főcsoportba sorolta, az alcsoportokat csomóba helyezte, ezeken belül az iratokat időrendbe rakta. Mindezekről pontos lajstromot és betűrendes mutatót készített. „I. Gazdasági ügyiratok: 1. költségvetések 2. gabella [az ételek ellenőrzése után fizetett adó] 3. hitfelek adói 4. húsvéti liszt 5. ingatlanok 6. számvizsgálatok, 7. kóser bormérés 8. egyesületek 9. Thóra kölcsönügyek 10. pénztár kulcs 11. pénztári értékek leltárai 12 kölcsönügyek 13 régi váltók 14. aszfalt-társaság számadásai 15. Korona szálló 11. Szertartási ügyiratok: 1. templomülési számadások és templomülés bérleti rendszabálya 2. templomülések tulajdonjoga 3. metszési ügy 4. körülmetélési ügy 5. rituális fürdő 6. templomi rendtartás 7. templomépítés. III. Alapítványi ügyiratok: kegyes alapítványok, ajándékok és végrendeletek IV. Szervezeti ügyiratok: 1. anyakönyvi ügyek 2. a zalaegerszegi szervezetre vonatkozóak 3. az országos szervezetre vonatkozóak V. Tanügyi iratok VI. Jótékonysági ügyiratok, „melyek a jótékonyság gyakorlásában intéztettek hitközségünkhöz". Ezekből nyilvánvaló lesz egykor „Izrael hagyományos emberszeretete és változatos múltjának minden küzdelme. Ha