Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete

A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építés története 223 Azért, hogy a templom tágasabb téren állhasson, megvásárolták a már tulajdonukban lévő két telek mellett fekvő területet Dr. Czinder István ügyvédtől, így az építkezést a három részből kialakult 104.244 négyszögöles telken kezdhették meg 1903. március 19-én. A munkálatokat folyamatosan ellenőrizték a 12 tagú építési bizottság mérnök tagjai, Frank Márkus vasúti mérnök, Wimmer Lipót királyi főmérnök, Weisz Ignác királyi mérnök, valamint Gráner Géza, a hitközség megbízottja. A hitközség irattárába, mint már említettük, 30 jegyzőkönyv és több száz, az építkezéssel kapcsolatos levél került, melyek a megrendelő, valamint a tervező és a vállalkozó közötti, a templom berendezését és díszítését meghatározó elvi és gyakorlati megállapodásokat is rögzítették. A templom avatását 1904 májusára tervezték, de a munkálatokat az időjárás, valamint az építőipari munkások február végén és áprilisban zajló bérharca és sztrájkja miatt kénytelenek voltak többször megszakítani. E sztrájk emlékét nemcsak az újságok beszámolói, hanem egy érdekes fotográfia is megőrizte. 75 építőmunkás állt lencse elé a Grünwald vendéglő udvarán, amit a szervezkedő munkások sztrájktanyájuknak neveztek ki. Morandini Tamás tekintélyének köszönhetően a munkások és a vállalkozók hamar megegyeztek, feltehetően ennek örömére készült a vidám hangulatú felvétel a csapra ütött söröshordókkal.

55 Közben a hitközség tavaszi közgyűlésén arról határozott, hogy a templom mellé egy mellékhelyiséget is építtet, melynek költsége 3500 koronára rúgott.

56 1904 májusában a sajtó tudósított Rosenberg Zsigmond nagylelkű ajánlatáról, aki boldogult szülői emlékére a Chevra Kadisában tett már egy-egy ezer koronás alapítványt, most ismét 2500 koronás alapítványt hozott létre, mellyel szabadon rendelkezhetett a hitközség, s a templom építése körül felmerült, előre nem látható kiadásokra fordíthatta. Az újságíró költői túlzással megjegyezte: ha többen lettek volna ilyen nagylelkűek, akkor nem kellett volna az építésre akkora kölcsönt felvenni, hogy azt az unokák unokái is törleszteni fogják.

57 1904. júniusában befejezéséhez közeledett az építkezés. Kívülről már teljesen befejezték a munkálatokat, csak a kerítésen dolgoztak még. Bent serényen folyt a munka. „A festés, amely olasz művészek tervei után készül, remek munka s Mauthner és Leránt zalaegerszegi festők szakértelmét dicséri. Az épület külső nézete, eltekintve egyes kisebb építészeti hibától, impozáns." A hatást csak a szerencsétlenül elhelyezett szolgálati lakás rontotta. Kár, írta a tudósító, hogy a „homlokzat szépségei az utca szűk volta miatt nem emelkednek ki. Egyébként teljes egészében ízlésesen épült gyönyörű épület, amely bármely nagy városnak díszére válnék."

58 A megnyitóra elkészült téglalábazaton álló, téglapillérek közé foglalt kovácsoltvas kerítés is, mely az utcafronton szépen határolta az impozáns épület előtti teret. Augusztus végére a templom teljesen elkészült. Az utolsó héten szerelték fel a „díszes, remek orgonát", melyet a pécsi Angster

59 gyárból hozattak. A templom felavatása és fogadtatása Az izraelita hitközség azzal a kérelemmel fordult a kereskedőkhöz, hogy az ünnepi alkalomra tekintettel üzleteiket szeptember 1-én fél háromtól a felavatási szertartás befejezéséig tartsák zárva. Az ünnepség délelőtt kezdődött a városháza tanácstermében tartott díszközgyűléssel. Boschán Gyula elnök megnyitója után a templomépítkezés történetét olvasta fel Schlesinger Ármin, a hitközség titkára. „Az új templom többféle motívumokból összeállított stílus szerint készült, de az uralkodó és fő motívumok a tiszta román és gót stílus szerint vannak kiképezve" értékelték. „Az épület túlnyomó részben zalaegerszegi munkások dicsősége, ...kizárólag magyar munka." Kiemelték az arannyal ékes, színes falfestések készítőit, valamint Pfeiffer Henrik

60 műbádogos nevét, aki a toronykupolák „választékos ízlésű, finom technikával" készített burkolatát és az összes bádogos munkát készítette. A templom berendezéséhez Weisz Ármin segítségével gyűlt össze 1624 korona hatvan hazai és külhoni - holland, angol, amerikai adományozóktól, akiket a hitközséghez csupán baráti vagy rokoni szálak kapcsoltak. Többen templomi felszerelési tárgyakat ajándékoztak: Epinger Lázár díszes tóraszéket,

61 Fischer Pál és neje

62 szentély függönyt, Freisager Gizella saját kezűleg hímzett tóraasztal terítőt, dr. Rosenthal Jenő és neje két kötet remek kötésű imakönyvet, Weinberger Hennin díszes tóraköpenyt, Lengyel Irénke kisasszony és a Grünwald nővérek egy-egy csinos „micevánkost"

63 A zsinagóga zárókövében elhelyezett jegyzőkönyv az ünnep pillanatában készült. Ezt tükrözi Boschán Gyula beszédének lejegyzett részlete: „Új templomunk felépült, annak megünneplése miatt gyűltünk ma egybe, ormai fennen hirdetik, hogy e szent föld, melyben elődeink csontjai porladoznak, immár nekünk is szerető édes anyánk. A vallásszabadság, az isteni szeretetnek egy része, hazánk alaptörvényei közé lett iktatva, meg lettek testesítve azon nagy eszmék, melyek az embert az Istenséghez közelebb