Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Bencze Géza: Kísérlet az Ormándi-berek lecsapolására [1814–1821]

Kísérlet az Ormándi-berek lecsapolására (1814 - 1821) 213 A Helytartótanács Építési Főigazgatósága a lecsapolás tervét a kiegészítésekkel elfogadta és a jóváhagyó döntést a Somogy megyének visszaküldött térkép felső szegélyre rá is vezették, a megyehatárt kijelölő térképet pedig - az abban foglaltakat ugyancsak jóváhagyva - a helytartótanácsi levéltárba helyezték.

26 Az Ormándi-berek vízrendezésének felsőleg történt jóváhagyása azonban csak a megyehatárt is jelentő középső főcsatorna megásásáról szólt, felszólítva az érdekelt Zala és Somogy megyéket, hogy a feladat megoldásán „egyetértőleg munkálkodjanak." A helytartótanácsi leirat, amely előírta, hogy a főcsatornát a Balatonmagyaród-kápolnai határtól egészen a Kis-Balatonig kell kiépíteni, végleg megosztotta a birtokosokat. A késlekedve, csak 1819. május 24-én Ormánd-pusztára összehívott küldöttségi értekezleten egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy az előírt csatornaszakaszt semmiképpen nem ásatják ki addig, amíg a Helytartótanács az eredeti elképzelésüketjóvá nem hagyja.

27 A zalai küldöttek ekkor már amúgy sem erőltették az ügyet, mivel alig voltak érdekelve a lecsapolásban a kiskomáromi uradalom már megásatta kápolna pusztai határában a számára fontos oldalcsatornát Balatonmagyaród szóba sem jöhetett a balaton vízszint-csökkentésig; a legfelül fekvő ormánd-pusztai uradalomban meg amúgy is a somogyi Somssich Pongrác volt a birtokos. Zala figyelme ekkor a nyugatfelől szomszédos Miháldi-patak berkének, valamint vele összefüggésben a Zala alsó kanyarulatának elmocsarasodott területeinek rendezése felé fordult. 1819-re el is készült Póka Antal zalai megyei mérnök - az Ormándi-berek lecsapolásához nagyban hasonló terve, de az itteni vízrendezési munkák ekkori végzéséről nincsen tudomás.

28 A két megye 1820 elején tett még egy utolsó kísérletet a szabályozási munkák feltámasztása érdekében. Új megyei küldöttségeket neveztek, de ezek érdemi munkát már nem végezhettek.

29 Minden abbéli igyekezetük, hogy a munka folytatására rávegyék az érdekelt birtokosokat, kárba veszett. Hiába készített 1821 nyarán Póka és Vörös mérnök egy újólag átdolgozott tervet, a minimálisra zsugorodott program sem kellett már az érdekelteknek. A somogyi küldöttségvezető, Tallián Boldizsár másodalispán is azon a véleményen volt, hogy felesleges már tovább „az időt és a forspontot pazarolni", az Ormándi-berek kiszárítására megkezdett munkálatoknak vége szakadt. Véleménye szerint is majd csak a Balaton vízszintjének végleges csökkentése után lehetséges a folytatás, amikor is a berek felsőbb részei maguktól kiszáradnak, s ekkor már a Kis-Balatonnal közvetlen kapcsolatban álló mélyebb területeken is mód nyílhat az érdemi hasznot eredményező vízrendezésre.

30 így ért véget az Ormándi-berek kevés sikert, de annál több kudarcot eredményezett, közel hét esztendeig tartott vízrendezési kísérlete. Járatlan úton jártak a megyehatáron átnyúló, közös munka társulati jellegű szervezésében, még járatlanabbon az ilyen munkák végzésében. Céljuk és szándékuk megfogalmazása azonban számos tanulsággal szolgált az ezt követően röviddel meginduló Zala szabályozási munkálatok társulati jellegű végzéséhez, majd utóbb a folyót kísérő mocsaras völgyek sikeresebb vízrendezéséhez. Jegyzetek: 1 A teljesség igénye nélkül: Sági Károly: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. Veszprém, 1968. 441-468. old.; Dr. Bendefy László Dr. V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Bp., 1969.; Bendefy László: Egy természettudományi vonatkozású régészeti vita margójára (Hozzászólás dr. Sági Károly írásához). Földrajzi Értesítő XIX. 1970. 3. füzet 365-368. old.; Uő: Természeti és antropogén tényezők hatása a Balaton vízállására. Földrajzi Értesítő XXI. 1972. 3. füzet 335-358. old.; Lotz Gyula: A Balaton vízszintje a XIX. század első felében. Vízügyi Közlemények, 1973. 3. sz., 337-341. old.; Uő: A Zala első rendezési tervének mérési adatai a Balaton 1840 előtti vízszintjeire. Földrajzi Értesítő XXIII. 1974. 2. füzet 263-274. old.; Uő: A Kis-Balaton múltja és jövője. Zalai Gyűjtemény 8., Zalaegerszeg, 1978. 159-174. old.; vagy legújabban Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene. Bp., 1998. 394^116. old.