Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Szőke Béla Miklós: A határ fogalmának változásai a korai középkorban [Adatok a Kerka-vidék kora középkori településtörténetéhez]

A határ fogalmának változásai a korai középkorban 187 „avaros" különállása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy üldözni kezdték őket; bár rögtön hozzáfűzném, hogy a frank birodalmi évkönyv egyetlen szót sem szól arról, hogy a capcan és népe „avar" volta miatt menekült a szlávok zaklatásai elől. Tény emellett, hogy a capcan már keresztény volt, népének eredeti szállásterülete tehát nem lehetett túl messzi a nyugati határtól, hiszen ebben a korai időben, 805-ben(!) - amikor a térítések még éppen csak megkezdődtek, s a kaganátus sorsa sem dőlt el - csak egy Kelet Alpok-vidéki, vagy egy Felső Duna-völgyi népcsoportot érhettek el a térítők. Ezért tehát könnyen elképzelhető, hogy az Alpok folyóvölgyeinek egyikében megtelepült, addig avar fennhatóság alatt élt szlávok közül származott a capcan inter Sabariam et Carnuntum letelepített népe. Jegyzet: 1 Bár Erich Száméit szerint már a 6. század végén írásos forrásokban említett bajor-szláv ellenségeskedések és az ebbe beavatkozó avar kagán harca is az Ennstől keletre zajlott és nem a belső-noricumi Dráva völgyben, mivel „az avar lovasok felvonulásához a Duna topográfiailag alkalmasabb lehetett, mint a karintiai Drávavölgy" (SZÁMÉIT 2000, 515). Pedig másutt maga Száméit bizonyítja, hogy a 6. század végén, 7. században a szlávok egyrészt csak a Dunától északra, másrészt pedig a Dráva völgyében mutathatók ki (и.о. 512-513). Igaz ugyan, hogy amikor a szlávok a bajorokkal először megütköznek, akkor Paulus Diaconus az „in Sclavorumpartiam" {Paulus Diaconus, História Langobardorum, IV 7, p. 118) helymegjelölésen túl közelebbit nem mond. De valószínűleg ugyanott zajlik ez az ütközet is, mint ahol 610-615 táján Tassilo fia és utóda, II. Garibald a szlávokkal szemben vereséget szenved, azaz in Agunto {Paulus Diaconus, História Langobardorum, IV 39, p. 133), a Puster völgyében fekvő Lienz melletti Aguntumnál. Ez a vidék szerepel majd Odilo idejében is a karantán szláv fejedelemség központjaként, aligha hihető tehát, hogy az ugyanezen szlávok érdekében vívott ütközet az avarok és bajorok között ettől a vidéktől jóval távolibb, az ekkor számukra még teljesen érdektelen Ennsnél zajlott volna le (FRITZE 1980, 537-539, és 170. jegyzet). Irodalom: ALFÖLDI 1938 Alföldi, A.: A kereszténység nyomai Pannoniában a népvándorlás korában, in: Szent István Emlékkönyv I. Budapest, 1938. 151-170. ANDRAE 1973 Andrae, R.: Mosaikaugenperlen. Acta Praehistorica et Archaeologica 4 (1973) 101-198. BÁLÁS 1963 Bálás, V.: Die Erdwâlle der Ungarischen Tiefebene. ActaArchHung 15 (1963) 309-336. BÓNA 1971 Bóna I.: Magyarország régészete és története a római uralom végétől a honfoglalásig. Doktori értekezés (manuscript) 1971. BÓNA 1974 Bóna, L: A középkor hajnala. A gepidák és langobardok a Kárpát-medencében. Budapest, 1974. BÓNA 1985 Bóna, I.: Die Verwaltung und die Bevölkerung des karolingischen Pannoniens im Spiegel der zeitgenössischen Quellén. MittArchlnst 14 (1985) 149-160. BÓNA 1993 Bóna, L: A hunok és nagykirályaik. Budapest, 1993. BOTT 1952 Bott, H.: Bajuwarischer Schmuck der Agilolfingerzeit. Formenkunde und Deutung. Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte Bd. 46. München, 1952. BRATHER 1996a Brather, S.: Feldberger Keramik und frühe Slawen. Studien zur nordwestslawischen Keramik der Karolingerzeit. Universitàtsforschungen zur prâhitorischen Archaologie. Band 34. Bonn, 1996. BRATHER 1996b Brather, S.: Merowinger- und karolingerzeitliches „Fremdgut" bei den Nordwestslawen. Gebrauchsgut und Elitenkultur im südwestlichen Ostseeraum. Práhistorische Zeitschrift 71 (1996) 46-84. CASTRITIUS 1995 Castritius, H.: Barbari - antiqui barbari. Zur Besiedlungsgeschichte Südnorikums und Südpannoniens in der Spàtantike (Ende des 4. bis Mitte des 6. Jahrhunderts n. Chr.) Frühmittelalterliche Studien 29 (1995) 72-85. CIGLENECKI 1987 Ciglenecki, S.: Höhenbefestigungen aus der Zeit vom