Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Kvassay Judit–Kiss Viktória–Bondár Mária: Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg–Ságod–Bekeháza lelőhelyen

Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg-Ságod - Bekeháza lelőhelyen 129 Guntramsdorfon is (NEUGEBAUER 1978, Abb. 7. 3). Ilyesféle bütyökfogók a böheimkircheni telepen is megtalálhatók, de itt szűkebb szájú fazéktípushoz tar­toznak (NEUGEBAUER 1977, Taf. 54. 5, 60. 10, 63. 10, 66. 10). Vörösesbarna, homokkal és kavicszúzalékkal soványított, enyhén kihajló peremű, kónikus testű, ujjbehúzkodással tagolt, durvított felületű fazék felső részének összeillő töredékei, 5 db. Vállán négy, ujjbe­nyomással tagolt bütyökfogó helyezkedett el, ezek közül az egymással szemköztiek szimmetrikusak (három illetve egy tagolással). TM: 12,5 cm, pá: 25 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.16. (13. kép 1). Vörösesbarna, kerámiazúzalékkal soványított, enyhén kihajló peremű, hengeres testű, ujjbe­húzkodással tagolt, durvított felületű fazék felső részének töredékei, 3 db. Bütyökfogója ujjbenyo­mással tagolt. TM: 15 cm, pá: 18 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.18. (13. kép 2). Vörösesbarna, homokkal soványított, enyhén kihajló peremű, hengeres testű, ujjbehúzkodással tagolt, durvított felületű fazék peremtöredéke. Bütyök­fogója ujjbenyomással tagolt. TM: 11 cm, pá: 20 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.19. (13. kép 3). Hasonló, vörösesbarna és szürkésbarna, homokkal vagy kerámiazúzalékkal soványított fazekak perem- és oldaltöredékei, 42 db; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.20­21. (13. kép 4-6, 14. kép 2-6). Sárgásbarna, kavicszúzalékkal soványított, kihajló peremű, hengeres testű fazék peremtöredéke hosszúkás, ujjbenyomkodással tagolt fogóbütyökkel. M: 7,4 cm, pá: 16 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.36. (14. kép 1). Vörösesszürke, kavicszúzalékkal soványított, vékonyfalú fazék alsó harmadának töredékei, 7 db; hasonló, barna és vörösesbarna fazekak alsó részének töredékei, 59 db; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.48^19. Szürkésbarna és vörösesbarna színű, homokkal vagy kerámiazúzalékkal soványított edények oldaltö­redékei, 149 db; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.51. Vörös, kerámiazúzalékkal soványított, hen­geresnyakú fazék peremtöredéke, letört füllel. M: 9,8 cm; pá: 16 cm; 11. gödör, ltsz.: M.2003.7.15.4. (19. kép 3). Szürkésbarna ill. szürkésvörös, homokkal soványí­tott, hengeresnyakú fazekak peremtöredékei, ujjbe­nyomkodással tagolt fogóbütyökkel a perem alatt, 2 db; 11. gödör, ltsz.: M.2003.7.15.5. (19. kép 5). Vörös ill. barna, kavicszúzalékkal soványított edények ujjbenyomkodással tagolt fogóbütykei. 2 db. Az egyik töredék hasátmérője: 22 cm; 11. gödör, ltsz.: M.2003.7.15.13. (19. kép 4). Világosbarna, szürke és vörösesbarna színű, homokkal ill. kavicszúzalékkal soványított fazekak simítatlan és durvított felületű oldal- és profilait aljtöredékei; 11. gödör, ltsz.: M.2003.7.15.6, 14-16. Hasonló, vörösesbarna, kavicszúzalékkal soványí­tott fazék oldaltöredéke, ujjbenyomkodással tagolt fogóbütyökkel. M: 3,3 cm; sz: 7,9 cm; v: 1 cm; a 15. (Árpád-kori) gödörből, ltsz.: M.2003.7.18.1. (18. kép 6). Világosbarna, homokkal soványított, hengeres testű fazék oldaltöredéke, ujjbenyomkodással tagolt fogóbütyökkel. M: 4,7 cm; sz: 4,5 cm; v: 1,7 cm; 22. gödör, ltsz.: M.2003.7.20.5. (19. kép 6). Szürkésbarna, vörösesbarna és sötétbarna, kerámia­és kavicszúzalékkal soványított, hengerestestű fazekak kopott felületű oldal- és aljtördékei 48 db; 22. gödör, ltsz.:M.2003.7.20.11-12. Szürkésvörös, kavicszúzalékkal soványított fazék oldaltöredéke, ujjbenyomással tagolt fogóbütyökkel. M: 3 cm; sz: 6,8 cm; v: 0,8 cm; 29. cölöplyuk, ltsz.: M.2003.7.24.1. (18. kép 7). Tálak Telepünkön három különböző táltípust különít­hetünk el. Az elsőbe az ívelten kihajló peremű, élesen profilált vállú, kónikus testű, simított-fényezett felületű tálak tartoznak (16. kép 1-8). A 2. típus az előző mélyebb, és csak a peremen simított-fényezett, bütyökfogókkal ellátott változata, teste alsó kéthar­mada simítatlan vagy durvított-fröcskölt felületkeze­lést kapott (17. kép 1-2). Ennek leegyszerűsített, ívelt peremű variánsa is van (17. kép 3), amely kisebb töre­dékek esetében néha nehezen elválasztható a fenti fazéktípus egyszerű változatától (vö. 14. kép 2, 19. kép 10). A 3. típusba az egyenesen elvágott peremű, kónikus vagy gömbszeletalakú tálakat sorolhatjuk (14. kép 7, 15. kép 1-4). Gyakran ezeken is bütyök­fogók vannak. A simított-fényezett, ívelt profilú tálak alsó része ívelten csatlakozik (16. kép 4, 8) a néha omphaloszos kialakítású fenékhez, a durvított felszínű formáknál szélesebb fenékkiképzéssel találkozunk (14. kép 7, 15. kép 1, 4, 17. kép 4-6). Az élesen profilált vállú, kihajló peremű, simított­fényezett felületű táltípus (16. kép 1-7) a Vetefov kultúra egyik fontos edényformája (Morvaországban: PODBORSKY et al. 1993, Taf. 167. 2). A Böheim­kirchen csoport típustábláján nem szerepel a tálak között (NEUGEBAUER 1979, Abb. 3. E), de a telepe­ken gyakori (Grossweikersdorf: NEUGEBAUER 1975, Taf. 16. 4-5, 17. 6; Grosshöflein: BENKOVSKY­PIVOVAROVÁ 1977, Abb. 2. 1; Waidendorf: HAHNEL 1988, Taf. 23. 1, 41. 14, 56. 4). Füle a peremből vagy a perem alól indul (16. kép 6-7), utóbbi esetben kissé a perem fölé is emelkedhet (16. kép 7; HAHNEL 1988, Taf. 90. 7). A forma a magyarádi kultú­ránál is jellemző, de a kárpát-medencei teli-kultúrák

Next

/
Thumbnails
Contents