Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

P. Barna Judit: Késő rézkori település Nagykanizsa–Billa lelőhelyen

Késő rézkori település Nagykanizsa - Billa lelőhelyen 107 12., Abb. 14., Abb. 31.1). Némejcová - Pavúková szerint a fiatalabb klasszikus fázisban már nem használták (1974: 269), ugyanakkor Endrődi említ ilyen korú példát is a Budapest - Andor u. XVIII. árok leletei közt (1997: 129; 25. kép 5). lb. Csonkakúp alakú tál. Csak kevés darab sorolható biztosan ebbe a formai kategóriába, hiszen az oldaltöredékek könnyen összetéveszthetők a csonkakúpos testű, tölcséres nyakú tálakkal. Sima, elkeskenyített peremű (7. kép/13; 11. kép/5), bevagdalt peremű (11. kép/3), valamint a perem alatt tagolt bordával, ill. oldalán bütyökkel díszített (25. kép/3) példákat említhetünk. A kisebb csonkakúp alakú edénykék a csészékhez hasonlóak, de mivel fül nem maradt meg rajtuk, inkább egy keszthelyi darab (BANNER 1956: Taf. VII, 18) analógiájára tálkának rekonstruálhatjuk ezeket. Maga az edényforma közelebbről nem datáló, a klasszikus badeni kultúra különböző időszakaiban jelen van (Vájta, Fonyód - Római sánc, Ózd - Kőaljatető, ill. Sportstadion: BANNER 1956: Taf. XIV, 7, 9; Taf. XXX,6; Taf. XLVII,22; Taf. LXIX,6; Taf. LXXVII,19). A nyak-váll határon kis bütyök formájában fellépő plasztikus díszítés archaikus elem, a Bolerázi-csoportban és az idősebb klasszikus Badeni kultúrában is csak elvétve, mint a lengyeli kultúra öröksége jelenik meg (NEMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1974: 262). le. Belső osztású tálak. Egy példány pontsorokkal kombinált karcolt vonalas díszítésű (23. kép/l), hasonló példák nagy számmal idézhetők (NEUSTUPNY 1973: 325; NEMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1974: 261; BANNER 1956: XIV. t. 14, LXXXIII. t. 1-2; BONDÁR 1982: 35, M. VIRÁG 1999: 36). A szórvány, peremén „ansa lunata" szerűen kicsúcsosodó belső osztású tál (25. kép/12) párhuzamait Nyergesújfaluból (BANNER 1956: Taf. XIV, 25-26), Budapest - Andor utca, Káposztásmegyer (ENDRŐDI 1997: 36. kép 3; 37. kép/8) és Nevidzany lelőhelyekről ismerjük (NEMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1974: Abb. 43, 5). A másik, függőleges vonalkötegekkel ellátott belső osztású tál (25. kép/13) díszítésének analógiáját már Cerveny Hradokban is megtaláljuk, behúzott peremű tálon (NEMEJCOVÁ PAVÚKOVÁ 1974: Abb. 44, 7). Ez a díszítés nem ritka a belső osztású tálakon, mint azt több példa is mutatja: Sárisáp, Alsónémedi - 28. sír, Pécel, Kiskőrös, Üllő; (BANNER 1956: Taf. XIII, 30; Taf. XLV, 8; Taf. XXX, 2; 13; Taf. XXXIV, 20; 22; KOREK et al. 1951: Taf. XI. 8); Budapest - Andor utca ( ENDRŐDI 1997: 10. kép 5), valamint Ossarn (BAYER 1928: Taf. XVII. 4; Taf. XVIII. 1-3), vagyis a klasszikus fázis közepétől van jelen. Abillai leletegyüttes egyetlen osztógombja a 37. objektum tálján van (23. kép/l), ez közepes méretű és díszítetlen. Néhány esetben csak az osztófal töredékéből következtethetünk a belső osztású tálakra (7. kép/16; 18. kép/12). E karakterisztikus táltípus a badeni kultúra korai (bolerázi, fonyódi típusú) leletegyütteseiben még nincsen jelen, először az idősebb klasszikus fázisban

5 (Cerveny Hrádok) bukkan fel (NEMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1974: 261). A billai példányok a pontsor és karcolt vonaldísz együttes megjelenése alapján a fiatalabb klasszikus fázisra (Neustupny C-D fokozat) keltezhetők. Id. Behúzott peremű tál. E típus legtöbb példánya töredékes, így nem lehet kizárni, hogy hajdanán egy részük belső osztófallal volt ellátva. Egy töredék peremén alagútfül ül (25. kép/2), egy másik töredék pontsorral keretezett, sraffozott háromszögekkel (alulnézetből csillag alakzatban) díszített (7. kép/12). E díszítési mód a D fázisra keltezi ezt a darabot (NEUSTUPNY 1973: 325). le. Félgömbös vagy gömbszelet alakú tál. A lelőhelyen nem ritka forma, díszítetlen és díszített változatban is előfordul. Többnyire kisebb méretűek és vékony falúak, ezeket tulajdonképpen akár tálkának, akár csészének is nevezhetjük (7. kép/14; 10. kép/5; 12. kép/8). Formai párhuzamot többek közt Pilismarót Basaharcról, Ózdról (BANNER 1956: Taf. XIII, 17; Taf. LXXVII, 19), Esztergom - Diósvölgyből (1987a: 6. kép 8) és Pécs - Vasasról (BONDÁR 1980-81: Taf. 2. 7) említhetünk. Nagykanizsa - Billa lelőhelyen több kis méretű, díszített gömbszelet alakú tálka is előkerült: a vállon pontsorral, ill. pontsor nélküli ferde sraffozással és a peremén sekély benyomkodásokkal (12. kép/7) díszített darabok. Némely példány pereme benyomkodással tagolt (12. kép/13; 17. kép/11; 20. kép/3) vagy rátett, tagolt bordával díszített (18. kép/2; 20. kép/3-4). Kevés párhuzamot említhetünk pl. Nevidzanyból (NEMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1974: Abb. 38/1) és Balatonmagyaródról (BONDÁR 1991: 139), tehát az idősebb klasszikus badeni kultúra fiatalabb szakaszából (Baden III). Egy vastagabb falú töredék (22. kép/13) olyan nagyobb edényhez tartozhatott, melynek analógiáit Úny, Szakály, Viss, Palotabozsok (BANNER 1956: Taf. XVII,8; Taf. XIX. 36, Taf. LXXXI. 15; Taf. CX. 11, 13; CXI. 2), Esztergom-Diósvölgy (1987a: 3. kép 4), Pécs - Vasas (BONDÁR 1980-81: Taf. 4. 4) lelőhelyekről, valamint Szigetszentmikló - Üdülősor azon objektumaiból ismerjük, melyben a badeni kultúra késői anyaga a kosztoláci kultúra leleteivel együtt jelentkezett (ENDRŐDI 1992: 67; 5. kép 1; 6. kép 1). Ez a forma tehát a badeni kultúra fiatalabb klasszikus és késő klasszikus szakaszában egyaránt jelen van. If. Az ívelt nyakú, félgömbös formák a gömbszelet alakú tálak egy variánsát alkotják. Ilyen, pl.: egy lapos, középen benyomott bütykökkel díszített kiegészíthető tál (25. kép/11), több peremes oldaltöredék, ezek vállukon szimpla vagy dupla pontsorral, alagútfüllel, s esetenként ezek alatt karcolt vonaldísz kombinációjával díszítettek (14. kép/1-2; 23. kép/16;