Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Horváth László: Római villa rustica temetője Nagykanizsán

84 Horváth László m: 6,9 cm, szá: 6,5 cm, tá: 3,5 cm, lsz: 81.43.4. 18.sír A sgm: 260 x 120 cm, mé: 120 cm, t D-É. A sírt teljesen kirabolták, csupán néhány csontszilánkot találtunk a sírgödörben. 19. sír (10. kép) Közvetlenül a szántás alatt jelentkezett a tetőfedő téglákból összeállított sír, h: 55 cm, sz: 50 cm, mé: 56 cm. A sírt eredetileg ez hatodik téglával fedhették le, de ennek már csak három nagyobb töredékét találtuk bezuhanva a sírba. A sírládában nem találtunk semmiféle leletet, és csontot sem, csupán az alján volt egy 2-3 cm vastagságú iszapos réteg. 20. sír A sgm: 245 x 60 cm, mé: 80 cm, t: DDNy-ÉÉK. Teljesen kirablott sír, mellékletet és csontokat sem találtunk. A sírgödör déli végénél egy 120 x 95 cm átmérőjű ovális rablógödör foltját lehetett megfigyelni, amely 85 cm mélységig hatolt le. 21. sír (10. kép) A sgm: 168 x 60 cm, mé: 90 cm, t: D-É. A gyermek csvh: 113 cm. Melléklet nélküli. 22. sír (10. kép) Akissé szabálytalan sgm: 220 x 95 cm, mé: 120 cm, t: D-É. A koporsó h: 180 cm, sz: 58 cm, 93 cm mélységtől rajzolódott ki a fala, oldalai kissé kifelé dőltek, a beszakadt koporsótető nyomait 105 cm mélységben észleltük. A csvh: 150 cm, alkarjai a medencére hajlítva. Melléklet nélküli. 23. sír (10. kép) A sgm: 220 x 85 cm, mé: 95 cm, t: D-É. A koporsó h: 195 cm, sz: 50 cm, a csvh: 155 cm, karjai szorosan a testhez simultak. Mellékletek: 1. Vaskés (lO.kép 1). Erősen töredékes, nyelén famaradvánnyal, tör.h: 11,2 cm, lsz: 82.66.1. 2. Üvegtöredék. Talán tükör (?) apró szilánkjai, lsz: 82.66.2. 3. Faltenbecher (10. kép2). Szürke, kerek benyomkodásokkal, testén árkolt és fogazott díszítésű sorokkal, alján árkolás, m: 12,3 cm, szá: 7,2 cm, fá: 4,2 cm, lsz: 82.66.3. 24. sír (10. kép) A gyermeksír sgm: 180 x 80 cm, mé: 95 cm, t: É-D, a csvh: 76 cm. Melléklet: 1. Középbronz. Faustina iun. (?) pénze, meghatározása nem készült el, lsz: 82.67.1. 25. sír Gyermeksír, a sgm: 210 x 75 cm, mé: 105 cm, t: D-É. A koporsó oldalfala a keleti oldalon csaknem teljes hosszúságban kirajzolódott, a másik oldalán csak egy kis szakaszon, ezek szerint a h: kb. 150 cm, sz: 50 cm. A csvh: 100 cm. Melléklet nélküli. IV. Összefoglalás A 25 eddig feltárt sírok közül egy téglasír és egy téglaláda sír volt, míg a többi kivétel nélkül egyszerű földsír volt. Alapvető jellemzőként állapíthatjuk meg, hogy a sírok több mint 70 %-a D-É tájolású volt (18 sír), ettől néhány kissé eltért, de ezek is voltaképpen a D-É tájolásba sorolhatók (DDNY-ÉÉK 1 sír, DNy-ÉK 1 sír, DK-ÉNy 2 sír). Eltérő csak két esetben fordult elő (É-D 1 sír, Ny-K 1 sír). Ugyancsak jellemzőnek tarthatjuk a koporsós temetkezések nagy számát (16 sír, 64 %). Két esetben találkoztunk kőbéleléssel és egyszer pedig padkás volt a sírgödör kiképzése. AIII-IV. században működő kisbirtok (villa rustica) népessége, értve alatta a tulajdonos, vagy bérlő családját és a szolgákat, túlsúlyban meghatározott temetkezési szokás szerint temették el halottaikat. Számos hasonló jellemzőket lehetne elmondani a többi pannóniai temetőkről is. Általános az a megállapítás, hogy ezek mögött nem kell keresni etnikai különbségeket (PANNÓNIA 243 skk.). Az esetünkben felmerülhet az a kérdés, hogy a bizonyíthatóan III-IV. században használt villagazdaság temetőjének a sírjait is erre az időszakra kell kelteznünk? A kutatásnak eddig még nem sikerült egyértelműen meghatározni, hogy melyik sír a III. századi, amennyiben a mellékletei ezt nem tették egyértelművé. Véleményünk szerint a Nagykanizsán feltárt temető sírjai közül jó pár még III. századi, különösen gondolunk itt a 10. sírra. Természetesen a melléklet nélküli temetkezések esetében a keltezés nehézségekbe ütközik, azonban a település folyamatossága feltételezi a temetőjének folyamatos használatát is.