Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Bondár Mária: Kora bronzkori telep Nagykanizsa–Inkey kápolnán

Kora bronzkori telep Nagykanizsa - Inkey kápolnán 51 oldaltöredékei. Ltsz: 80.30.19-22. 32. gödör: kettős kúpos testű orsógombok féltöredékei (HORVÁTH 1984, 5. kép 6); világosbarna, elkent peremű, rövid nyakú hombár peremtöredéke, a peremen finoman beszurkált pontokkal (14. kép 2); világosbarna, elkent peremű hombár peremtöredéke, a perem két helyen bütyökfogóvá szélesedik, a bütyökfogó közepén benyomott pont díszítés van; nagy méretű, elkent peremű, az elkent perem alatt körömbenyomkodásos díszű hombárok peremtöredékei (14. kép 1, 6); hasonló hombárok peremtöredékei a perem alatt erőteljes ujjbenyomkodásos dísszel (14. kép 4); füles fazekak töredékei; peremén kis méretű bütyökfogóval ellátott fazék töredéke (14. kép 5); díszítetlen, kissé duzzadt peremű hombárok darabjai; közelebbi típusba nem sorolható hombárperem töredékek; gömbszelet alakú, vízszintes, „csipkézett" peremű tál töredéke; nagy méretű, gömbszelet alakú, kívül-belül díszített tál töredéke (14. kép 3 = HORVÁTH 1984, 5. kép 9): külső oldalán a perem alatt három körbefutó, párhuzamos vonal díszíti. Belső oldalán sugarasan behúzott párhuzamos vonalak osztják mezőkre, e vonalak mellett (valószínűleg mindkét oldalán) a párhuzamos vonalakra merőlegesen behúzgált rövid vonalkázás díszíti, a perem belső oldala alatt közvetlenül kissé hullámosan bekarcolt vonal fut körbe. A vízszintes peremen szakaszos díszítés van: egymás mellett beszurkált öt pici pont, induló futó háromszög és a pontok másik oldaláról induló fenyőágminta; másodlagos felhasználású, két helyen átfúrt edény oldaltöredéke. Ltsz: 80.31.1-51. 37. gödör: Szürke, kopott felületű egyfülű fazék peremtöredéke a füllel; fültöredék, elkent peremű hombár peremtöredékei; rücskös oldaltöredékek; amorfra sikerült, füles fazék perem- és nyaktöredéke, a fül két oldalán benyomkodott pontokkal díszítve; seprűzéses fazék oldaltöredékei. Ltsz: 80. 35. 1-5. 40. gödör: Szürke, kopott felületű, nagy méretű, gömbszelet alakú tál, kifelé és befelé is hajló, vízszintesre vágott peremmel (15. kép 4). Ltsz: 80.38.1. 42. gödör: jellegtelen oldaltöredékek; fenéktöredék; csapolásos technikával, felvitt lapos bütyök töredéke; kihajló peremtöredék került elő. Ltsz: 80.40.1-6. 60. gödör: a badeni cserepek mellett néhány kora bronzkori töredék is volt a gödörben: kívül-belül díszített tál (15. kép 1 = HORVÁTH 1984, 5. kép 8), külső oldalán bekarcolt vonaldísz, belső oldalán sraffozott háromszög és beszurkált díszítésű, párhuzamos vonalköteg dísz, peremén szakaszokban benyomkodott pontok díszítik. Motívumrendszer a töredékből nem rekonstruálható; táltöredék, külső oldalán két párhuzamos között bekarcolt zeg-zugvonallal díszített, belső oldalán a perem alatt bekarcolt párhuzamos vonalköteggel díszített táltöredék, peremén bekarcolt zegzugvonal fut körbe (15. kép 2); peremén elnagyoltan eldolgozott hombár töredéke (15. kép 3). Ltsz: 81.13.41-43. 85. gödör: egyfülű fazék peremtöredéke (15. kép 5); kétfülű fazék peremtöredéke (15. kép 6); kissé duzzadt peremű hombár töredéke (15. kép 7). Ltsz: 92. gödör: díszítetlen gömbszelet alakú tál töredéke; kis méretű bögre töredéke (HORVÁTH 1984, 5. kép 13); orsógombok maradványai; kétfülű fazék töredéke a füllel; hombárok peremtöredékei; szűk-keskeny fazék aljtöredéke; táltöredékek. Ltsz.: 82.17.1-15. 96. gödör: nagy méretű hombár oldaltöredéke füllel, a fül két oldalán ujjbenyomkodásos, vékony bordaszakaszokkal (16. kép 4); nagy méretű hombár peremtöredéke, a vállán ujjbenyomkodásos díszű bütyökkel (16. kép 5); nagy méretű hombár peremtöredéke; nagy méretű, háromszög alakú bütyökfogóban végződő peremű hombárok peremtöredékei (15. kép 8-9); nagy méretű, elkent peremű hombár peremtöredéke (16. kép 3); rövid, szűk nyakú hombár peremtöredékei (16. kép 2); rövid nyakú, kétfülű fazék töredéke, vállán kis hegyes bütyökkel (16. kép 10); átfúrt phallosz (16. kép 1 = HORVÁTH 1984,5. kép 1). Ltsz: 82.21.1,3-19. Edények A Nagykanizsa - Inkey kápolnán előkerült leletanyagnál is jól megfigyelhető a Somogy vár-Vinkovci kultúrára jellemző „technológia". Az edények készítésekor az agyag soványításához homokot és kisebbnagyobb darabkákra összetört kavicsokat használtak. A lelőhelyen is előkerültek a soványításhoz „alapanyagul" szolgáló kavicsok és az összetörésükre használt nagyobb kövek. Az edényeket kétféleképpen égették ki: a redukált égetéskor a szürkének a feketéig terjedő árnyalatai keletkeztek, míg az edények másik csoportját az ún. oxidációs technikával égették, amely az okkerből narancsosba hajló színt eredményezett. A kétféle égetés előfordul mind a korsóknál és tálaknál, mind pedig a fazekaknál és hombároknál. Anyag és kidolgozás szempontjából nincs éles különbség a durva és az ún. finom kerámia között. A tálaknál, fazekaknál és nagy méretű tárolóedényeknél egyaránt megfigyelhető, hogy felső részüket a vállig simították, míg alsó részük durvított felület-kiképzésű. Durvított felületet képezhettek seprűzésre emlékeztető eljárással, szinte „barbotinos" technikával, vagy egyszerűen úgy, hogy még egy réteg agyagot hordtak fel egyenetlenül a felületre. A Nagykanizsa - Inkey kápolnán napvilágra került kora bronzkori kerámia gazdag formakincsű. A legtöbb edénytöredék hombárokból és fazekakból származik. Viszonylag sok a táltöredék is. Kevesebb a kancsó, korsó, a leltározott anyagban alig van bögremaradvány. Nincs cilindrikus palack, és nem került elő osztott- vala-