Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Kardos Ferenc: Amiről a tárgyak mesélnek. Dél-Zala gyermekjátékkultúrája a Thúry György Múzeum gyűjteménye tükrében

274 Kardos Ferenc ágy 5 asztal 5 babaház bölcső „csikó sparhelt" tükrös szekrény sarokpad szék 6 szekrény 8 tálas 2 tulipános láda Összesen cekker 1 tulipános láda Összesen cekker 32 tulipános láda Összesen cekker 2 ciroksöprű 1 csutora 1 fakanál 11 fazék gyúrótábla sodrófával 2 1 kenyérszakasztó 1 korsó 9 kuglófforma 1 melencék, kisteknők

1 12 pemet 1 sütőlapát 1 szénvonó 1 tál 3 tányér 6 vizespad csöbörrel Összesen 1 vizespad csöbörrel Összesen 54 a somogyudvarhelyi adományozó apósa 5-6 éves fiának (TGYM 55.55.2; TGYM 55.55.3.) A babázás játékcselekvésébe enged bepillantást a palini (ma Nagykanizsához tartozó egykori falu) „fürészporos baba" leírása. A baba testét azért varrták ritkán szőtt rongyból, hogy kihulljon belőle a fürészpor. Játék közben így sírt, vagy pisilt a baba. (TGYM 71.86.4.) A babaruhák és ékszerek a babázás kellékei. De amíg a babaruhák szerves részei a babáknak, addig az ékszerek különálló mellékletek. 1 karkötő és 2 nyaklánc van a gyűjteményben, melyeket nagyobb díszbabákon használtak. Az falusi lánykák egyszerűbb babák (és sok esetben saját maguk) ékszereit virágfüzérből, szalmából, szénából készítették, ezek természetesen nem kerülhettek a gyűjteménybe. Az alábbi három tematikus egység (a ház és háztartás, a gazdálkodás és munka, a közlekedés és teherhordás) közös jellemzője, hogy a legtöbb gyűjtött játék készlet egy darabjaként került a gyűjteménybe, vagyis a gyűjtés teljes sorozatok, készletek beszerzésére összpontosított leginkább. Ez a választás lehetővé teszi a játékok közvetítette háztartás-kép, gazdaság-kép, egyáltalán paraszti világkép meghatározását, de csak a játék életterének leírásával együtt. A lányok birodalma: ház, háztartás A gyűjteményben ház, háztartás tárgyaival egytől egyig lányok játszottak. A gyűjtő számára is kedves lehetett felszerelt babaházat gyűjteni, hiszen egy-egy ilyen sokdarabos együttes (melyben minden tárgy külön egy-egy egység, hiszen egy-egy darab nélkül is használható az tárgyegyüttes játékra) jól kiállítható, és jól adatolható. Ehhez a tárgycsoporthoz - teljes joggal hozzá vehetnénk azokat a kis méretű, elsősorban csak rongyból vagy csuhéból készült babákat, akiknek otthonai voltak ezek a szobák. A melencéket és teknőket, mivel a leírások alapján egytől-egyig lányok használatából, bababútorokkal, babákkal kerültek a gyűjteménybe, a háztartási eszközökhöz soroltuk. De lehetséges volna a gyermekneveléshez (mint bölcső) és a gazdálkodáshoz (mint tároló edény) rakni. A teknőket, melencéket elsősorban a cigány fafaragók „teknőváj ók" készítették, tőlük vásárolták a szülők vásárfiaként. A legkorábbit 1915ben vette a zalaszentbalázsi adományozó édesanyja pölöskefői cigányoktól vette, illetve rendelte meg. (TGYM 65.21.2.) A fiúk birodalma: a gazdaság A többnyire fiúktól gyűjtött tárgyak elsősorban a paraszti munka eszközeinek kicsiny modelljei, meglepő változatossággal. Azonban van itt egy-két tárgytípus, amilyennel lányok is játszhattak a visszaemlékezések szerint. Ilyen a kapa, a malom, a kosár. A boltos pult és szekrény, a macska kislányok játékai voltak. A 14 kosár közt azonban van olyan is, mely a játékfunkció mellett gazdasági tevékenységhez (például málnagyűjtéshez) is szolgált. A teknőket, melencéket zalai beások („teknővájók" készítették, amikor egy-egy nagy teknőt (mosásra, disznóvágásra hússózónak) rendeltek, ilyen kisebbeket is kértek a gyerekeknek, de egy részük vásárfiaként került az adományozóhoz. Lakáskultúra és háztartás