Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Kardos Ferenc: Amiről a tárgyak mesélnek. Dél-Zala gyermekjátékkultúrája a Thúry György Múzeum gyűjteménye tükrében

272 Kardos Ferenc Település „paraszti" „polgári" „intézményi" összes ZALA MEGYE JATEK egység egység egység egység Rigyác Sand 1 1 1 1 Surd 8 29 37 Újudvar Várfölde 1 3 1 3 Zajk Zalaegerszeg Zalakomár (korábban Komárváros is) Zalaszentbalázs 12 7 11 10 33 12 7 11 43 Zalaújlak 4 4 SOMOGY MEGYE Berzence 3 3 Csurgó 2 2 Pogányszentpéter Somogyudvarhely Szenta 19 2 1 19 2 1 ÖSSZESEN 459 8 107 574 * Ma Letenye város részeként élő valamikori önálló település ** Ma már Nagykanizsa város részeként élő valamikori önálló település 36 zalai és 5 somogyi település képviselteti magát. Ha a Nagykanizsa környéki településekkel összehasonlítjuk e sort, láthatjuk, hogy a települések több mint fele van reprezentálva, még ha nem is egyforma súllyal. Látható, hogy a néprajzi irodalomból jobban ismert községek (pl. Nemespátró) tárgykészlete jelentősebb mind számában, mind összetételében más községekénél. Van azonban a gyűjteményben néhány távolabbi földrajzi kapcsolatra utaló játék is, melyek vagy rokoni kapcsolatok, vagy az 199l-es kiállítás okán kerültek a gyűjteménybe, többnyire városokból. Ilyen például néhány Kőszegen, 1918-ban kapott cserép játékedény készlet (TGYM 71.69.10.-TGYM 71.69.14.), mely később a családdal együtt Beleznára, majd Nagykanizsára került, vagy az 199l-es kiállításra Galántáról idekerült játék. De nem csak maga a tárgy, hanem a hagyományozódott technika is származhatott messzebbről. Egy ajándékozott papírból készült két tehén (TGYM 71.93.3) kapcsán kiderül, hogy az ajándékozó Selmecbányái édesanyjától tanulta, aki „egész istállóra való" állatot vágott ki gyermekeinek, akik 10-12 éves korukig játszottak (Mindegyik említett játék már Nagykanizsáról került a gyűjteményben, itt játszottak vele utoljára.) Tematikus jellemzők A játéktárgyak játéktevékenységhez kapcsolódnak. A játéktárgyak felosztása azonban nem követheti teljesen a játéktípusok felosztási rendszereit, hiszen olyan szempontokat is figyelembe kell vennünk, melyek a játéktárgyra, mint tárgyra vonatkoznak. Ilyen a tárgyak anyaga, vázszerkezete, illesztési módjai és technikái, esztétikai megformáltsága, díszítményei. 1. Tárgykészítő játékok Lázár Katalin felosztását

22 követve a tárgykészítő játékok kategóriájába soroljuk a szerepjátékokban használt tárgyakat. A szerepjátékok célja az élet egyes területeinek, tevékenységének modellezése. Ezért a gyűjtemény játékainak tematikus bemutatása is a szereptémák szerint halad, (az állatok utánzása, babázás, főzés, takarítás, kenyérdagasztás, katonáskodás, gazdálkodás stb.) majd az egyazon témakörhöz tartozó tárgyak szerkezeti-anyagi (tehát technikai) szempontú megközelítése alapján. Allatalakok Az állatok elsősorban a kisebb gyermekek kedvelt játékai, nagyobbaknál kabalaként, szerencseállatként „él" néhány kiválasztott játék, de játéktevékenység már nem kapcsolódik hozzá. A házi és vadállatok játékban való használata között azonban -a leíró kartonok szerint nagy különbség mutatkozik: a vadállatokkal elsősorban állatmeséket játszottak, a házi állatok pedig a parasztgazdaság modellezésére szolgáltak (többnyire a valós szituációs helyzetben, például ökrök szekér előtt. Ezért a házi állatokat a gazdálkodás témakörében említjük.)