Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Kunics Zsuzsa: Köz- és magánépítkezések, városfejlődés Nagykanizsán a dualizmus időszakában

Köz- és magánépítkezések, városfejlődés Nagykanizsán a dualizmus időszakában 233 gyár Általános Biztosító Társaság palotája és a Central Szálló épülete. Előbbi tervezője a „bécsi szecessziós irányzat" jellegzetes hazai képviselője - a jelentős székház-, bér- és üzletházépítő tevékenységéről ismert Kármán Géza - Ullmann Gyula építészpáros volt.

88 Az 1857-ben Nagykanizsán ügynökséget létrehozó biztosító társaság az új, három emeletes épületet székháznak s egyben bérpalotának építtette a Fő út - Csengery út sarkán. A kivitelezési munkákat Merbl Arnold temesvári műépítész végezte. Az új székházat a tisztviselői kar 1914. július 24-én avatta fel bankett keretében

89 (23. kép). A - Gyenes Lajos és Vajda Andor

90 által tervezett 46 szobás Central Szálló „görög stílű frontja mögött a huszadik század minden kényelme fellelhető" volt: légfűtés, vízvezetékkel, elektromos ébresztőórával ellátott szobák (24. kép). A kávéház ablakait nyáron egész terjedelmükben felhúzhatták az emeletre, technikai szenzációja a „ventilláció" volt, mellyel friss levegőt szivattyúztak be, óránként háromszor megújítva a levegőt. A kivitelezést Müller Ede szombathelyi építő cége vállalta. Az udvari terem üvegtetőjét „iparművészeti remekmű"-nek tartották a kortársak. A bútorzatot is az architektúrával összhangban Gyenes és Vajda tervezte, s Lengyel Lőrinc szegedi bútorgyáros cége készítette.

91 A szecesszió jegyében született legszebb magánházak közül a Deák tér és a Kölcsey utca sarkán felépült Bajer Cukrászda épületét (1903) emelhetjük ki, melynek homlokzatdíszein a stílusra jellemző, hullámzóan áradó vonalak, formák, plasztikus növényi ábrázolások jelennek meg (25. kép), ill. a Bogenrieder József szállodás és vendéglős által a Fő út 13. szám alatt 1914-ben épített „nyaralószerű" ún. Bogenrieder-palotát (KUNICS 1992, 211-212). Mindkettő valószínűleg helyi építész műve. Nagykanizsa vízellátásának korszerű megoldására vonatkozóan is több terv felmerült ebben az időben. Az első, 1894-ben született elképzelés szerint összekötötték volna a Balatont a Murával egy csatorna segítségével, s ennek révén látták volna el Nagykanizsát vízvezetékkel, s egyben fürdőhellyé fejleszthették volna. A költséges tervet végül elvetették, ehelyett kutakat fúrtak a Principális-völgyben. 1913-ban voltak az első próbafúrások, de csak 1915-ben a katonai barakktelep építésénél találtak két bővizű forrást, s a Károly Laktanya építésénél egy kisebb forrást (BARBARITS 1929, 135). Részleges vízvezetéki munkák készültek korábban is a közvágóhídon, a vasút s egyes gyárak telepein, majd 1916-ban a hadikórházban létesítettek vízművet, de a városi vízvezeték- és csatornarendszer általános tervét és költségvetését a műszaki osztály csak 1919-ben készíttette el (KIRÁLY 1935, 74). Az I. világháború alatt további katonai létesítményekkel gazdagodott a város: elkészült a Teleki úti laktanya, s a somogyszentmiklósi út mellett 70 holdnyi területen a 3000 beteg, 20 orvos, 500 főnyi ápoló személyzet részére, külön gyógyszertárral, tiszti lakásokkal, műhelyekkel stb. ellátott „barakk-telep", a Monarchia legnagyobb katonai kórháza (BARBARITS 1929, 225) (26. kép). A háború azonban számos, század elején született terv kivitelét megakadályozta, évtizedekkel elhalasztotta megvalósulásukat. Jegyzetek: 1 A dolgozat rövidített, jegyzetek nélküli változata, az 1920-1945 közötti időszakról szóló fejezettel kiegészítve megjelent: Zala megye ezer éve (Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére), Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg, 2001. Főszerkesztő: Vándor László 2 A nagy-kanizsai város építészeti rendszabályai. 1867. feb-ruár 17. Thúry György Múzeum történeti dokumentációs tára (a továbbiakban: TGYM Okm.) 72.403.1. 3 A Nagykanizsai Takarékpénztár 1868. március 23-i nagygyűlése jegyzőkönyve 9. pont. Részes kivonat a Nagykanizsai Takarékpénztár 1869. február 15-i közgyűléséből. Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban: ZML) Nagykanizsa Város Tanácsának iratai. 56/1869. Az Iván utca és Fő utca összekötése. Nagykanizsa Város Képviselőtestületi iratok 54/1869., Nagykanizsa Város Tanácsa. Tárgy szerinti iratok: Útépítési iratok és számadások 1870-1871. 4 Zalai Közlöny, 1934. december 25. 2.p. 5 ZML Nagykanizsa Város Tanácsának iratai. 40/ 1869. Kövezetvám illeték szedése Nagykanizsán, és BARBARITS 1929, 114. ° ZML Nagykanizsa Város Képviselő-testületének iratai. Bizottmányi ülések jegyzőkönyvei. Építészeti bizottság