Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Kunics Zsuzsa: Köz- és magánépítkezések, városfejlődés Nagykanizsán a dualizmus időszakában

Köz- és magánépítkezések, városfejlődés Nagykanizsán a dualizmus időszakában 229 említett - Hencz Antal készítette, kivitelezője Saller Lajos építész volt

47 (12. kép). Saller Lajos (1842-1905) Hencz Antalhoz hasonlóan „derekasan kivette a részét a közügyekből" is.

48 Tagja volt a városi képviselőtestületnek, Zalavármegye törvényhatóságának, s a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara bizottságának. Nyolc éven át vezette Nagykanizsán az Önkéntes Tűzoltó-testületet, mely visszalépésekor tiszteletbeli főparancsnokául választotta. Sok éven keresztül az Ipartestület alelnökeként, ellenőreként szolgálta az iparosok érdekeit. (BENEDEK 1936, 16, 18) Haláláig elnöke volt a Nagykanizsai Általános Betegsegélyző-Egyletnek is.

49 Az egykori városi ispotály helyén a Kazinczy utcában (Ady u.) a Kaszinó építkezett 70000 forintos költséggel. Az eklektikus saroképületet - mely a Zala tudósítója szerint: „a tervek után ítélve egyike lesz városunk legcsinosabb és legdíszesebb épületeinek"

50 - Ludwig Schöne ismert bécsi építész tervezte. A kivitelezési munkákra - a helybeli Hencz Antaltól, Saller Lajostól és a Csáktornyái építésztől, Morandini Bálinttól - beérkezett ajánlatok közül - az e célra megválasztott építési bizottság a legkedvezőbbnek Morandini „építési vállalkozó" ajánlatát találta. A Kaszinó elnökének, Ebenspanger Lipótnak a városi építészeti bizottsághoz intézett írásos bejelentése szerint a kőműves munkákat Morandini Román „csáktornyai építész" mint szakértő vezeti s gyakorolja a szükséges felügyeletet, az építési munkálatokat „tulajdonképpen Morandini Bálint szintén ismert nevű építész csáktornyai lakos" vezeti. Az ácsmunkákat Tóth Mihály kanizsai építési vállalkozóra bízták.

51 A székházat nagyszabású társasvacsorával 1886. október 24-én avatták fel (13.a-b kép). Az épület tervezője, a német származású, Lipcsében és Hannoverben végzett jó nevű, sokat foglalkoztatott bécsi építész, Ludwig Schöne az 1880-90-es években több kiemelkedő jelentőségő kőszegi (r.k. plébániatemplom), szombathelyi (ev. templom, zsinagóga), soproni (Soproni Takarék és Kölcsön Egylet háza, Ev. Egyházközség iskolája stb.) épület tervezése mellett sokat dolgozott Nagykanizsán is. (THIEME-BECKER 1936, 225, WINKLER 1988, 126,145, 219, К. ENCIKLOPÉDIA 1999, 284) A Kaszinó székháza mellett 1885-ben Weiser József gépgyáros részére „pazar fényűzéssel épített" kétemeletes palotát tervezett a Fő út 9. szám alatt (14. kép),

52 a Csengery utca 4. számú lakóházat és a 6. számút dr. Schreier Lajos sebészorvos részére 1887-ben. A Deák tér 10. szám alatt Pollák József bőrkereskedő részére tervezett egy gazdagon díszített homlokzatú palotát 1896-ban, melyben a bőrkereskedésen kívül megalakulása (1896) óta a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár is működött.(KUNICS 1992, 211) 1900-ban a zsidó hitközség a zsinagóga átalakítására készíttetett terveket Ludwig Schönével. Az egyesületek mellett építtetőként jelentkezett az izraelita hitközség is. Saját telkén, a zsinagóga udvarának Iskola utcára (Zrínyi u.) néző részén építkezett 1882-ben.

53 A lakóház tervezője a nagykanizsai Geiszl Mór (a terven szereplő aláírása szerint „Moritz Geissl Architekt und Baumeister"), kit a Törökkút és a Polgári Egylet székházának tervezőjeként ismertünk meg. Az épület emeletén kapott helyet az 1891-ben megnyílt középfokú kereskedelmi iskola I. évfolyama, mely 1899-ig működött itt.

54 Geiszl Mór (1822-1893) 1856 óta működött építészként Nagykanizsán, kortársai szerint „sikeres és művészi szempontból is méltánylandó tevékenységet fejtett ki majd félszázadon keresztül."

55 A halálakor a Zalai Közlönyben megjelent, őt méltató írás szerint a város „legszebb épületei - kevés kivétellel - az ő tervei szerint vagy vezetése alatt készültek."

56 Zala megyében a legismertebb munkája a keszthelyi Fő téri plébániatemplom tornyának tervezése volt 1878-ban. (KOPPÁNY-PÉCZELY-SÁGI, 1962, 88) A Hirschl Ede és Bachrach vállalkozó cég építészeként egy évtizeden keresztül az ország más városaiban is több építkezésnél bizonyította szakértelmét. Az izraelita temetőben a régi épületek lebontását követően új ravatalozót s őrházat építtetett a hitközség. Az építési engedélyt 1888. június 23-án adta meg a városi tanács. Az engedélyért folyamodó kérvényhez mellékelt tervrajzokon azonban nincs feltüntetve a tervező neve.

57 Az épület a hitközség kebelén belül működő jótékonysági és vallási egyesülés, a Chevra Kadisa (Szentegylet) áldozatkészségéből készült el. (Az eddigi helytörténeti munkák az épület tervezőjének nevét s dátumát nem közlik, vagy tévesen 1883-at említenek)

58 (15. kép). Impozáns magánházak sora épült fel ekkor, melyek a mai városképet is döntően meghatározzák. Az eklektika jegyében született újjá a város. „Tetemes haladás észlelhető városunk külcsinosodásában és Nagykanizsának épületek dolgában egyre városiasabb jellege lesz. Nagykanizsa már most is joggal sorolható a Dunántúl legszebb városai közé s ha tovább is ilyen mértékben haladunk, e tekintetben a legszebb jövő reményével bíztathatjuk magunkat." - olvashatjuk 1886. tavaszán a Zala hasábjain.

59 Míg a század közepén a városiasodási folyamatot a település alaprajzában a négyszögesedés jelenítette meg, az 1880-90-es években e fejlődést a házak felfelé emelkedése, azaz a „vertikális besűrűsödés" mutatta (MAKOVICZKY 1934,26). A fejlődés ütemét jól érzékelteti, hogy 1886-1890 között 3 kétemeletes, 8 egyemeletes, 125 földszintes ház épült a városban, s 56-ot nagyobbítottak meg, ill. építettek át (BARBARITS 1929, 128). 1890-1900 között 849, majd 1910-ig újabb 222 lakóház készült el.

60