Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)
Kvassay Judit: Árpád-kori leletek Nagykanizsa–Billa lelőhelyen [Egy különleges tárgytípus: az agyaggolyók Zala megyei lelőhelyei]
ZALAI MÚZEUM 12 2003 Kvassay Judit Árpád-kori leletek Nagykanizsa - Billa lelőhelyen (Egy különleges tárgytípus: az agyaggolyók Zala megyei lelőhelyei) Nagykanizsa városközpontjának nyugati szélén, a Billa áruház építését megelőző leletmentés során két, Árpád-kori leletanyagot tartalmazó gödör is napvilágra került. 1 A lelőhely a Kanizsa-folyó (ma Principáliscsatorna) széles, mocsaras árterének keleti peremén helyezkedik el (1. kép 2 1.), ahol - a szórványos régészeti, továbbá a történeti adatok alapján - a középkori Kanizsa falu feküdt (VÁNDOR 1994, 266-267.). I. A leletek leírása 12. objektum Szabálytalan alakú, lekerekített oldalú, egyenes falú, lapos aljú gödör. Átmérő: 2 m, mélység: 72 cm. Sötét betöltésében Árpád-kori fazekak töredékei, valamint agyaggolyók voltak. A gödör ásásával megbolygatott késő rézkori településből néhány edénytöredék, egy kis magkő és egy kovakő pattinték is került a gödör betöltésébe. A kevés paticsdarabról és állatcsontról további vizsgálatok nélkül nem dönthető el, hogy melyik korszakból származhatnak. Az ásatás keleti szélénél húzódó, 40 cm széles, 60 cm mély közműárokkal keresztülmetszették az Árpád-kori gödröt. A 17-18. századra tehető kerámiatöredékek és az üvegdarab ekkor keveredhettek a betöltésbe (1. kép 2-A.). 1. Fazéktöredék Durva szemcsés, csillámos homokkal soványított anyagú, kézikorongon felépített, kívül-belül gondosan, külön agyagréteggel simított felületű, téglapiros-sötétbarna foltosra, törésfelületében sötétszürkére, belül sötétbarnára égett fazék perem- és válltöredéke. A fazék pereme tölcséresen kifelé áll, széle kifele lejtőén ferdére levágott. Nyaka csak törésvonal a perem és a váll között. Domború vállán sekélyen, széles, lapos ívekben bekarcolt hullámvonal fut körbe. A töredék 11,8x5,7 cm; az edényfal 0,5 cm vastag. Az edény peremének átmérője kb. 16 cm lehetett. Anyaga és színe szerint ehhez a fazékhoz tartozhatott 4 db díszítetlen oldal, és egy fenéktöredék. Ezek alapján az edény 20-22 cm magas, 12-14 cm fenékátmérőjű lehetett (Ltsz.: 99.12.1; 2. kép 3.). 2. Perem- és válltöredékek Durva szemcsés, csillámos homokkal és kavicsokkal soványított anyagú, kézikorongon felépített, kívülbelül gondosan simított felületű, barna-szürke foltosra égett fazekak perem- és válltöredékei. Az enyhén kihajló perem széle szélesen, kifele lejtőén ferdére levágva. A nyak ívelt, az erősen domborodó vállon sekélyen bekarcolt, egyenetlen ívű hullámvonal. (Ltsz.: 99.12.2.) 2/a töredék 10,7x4,1 cm; az edényfal 0,5 cm vastag. Az edény peremének átmérője kb. 13 cm lehetett. 2/b töredék: 12x5,8 cm; az edényfal 0,65 cm vastag. Az edény peremének átmérője kb. 14,5 cm lehetett. Vállát két - valószínűleg körbefutó - sorban díszítették hullámvonallal (2. kép 1.). 2/c töredék: 8,7x6,2 cm; az edényfal 0,6 cm vastag. Az edény peremének átmérője kb. 16 cm lehetett. Vállát szintén két - valószínűleg körbefutó - sorban díszítették hullámvonallal. 3. Perem- és válltöredékek Durva szemcsés, enyhén csillámos homokkal és kavicsokkal soványított anyagú, kézikorongon felépített, kívül-belül külön agyagréteggel simított felületű, szürkére - a simított rétegben világos-, illetve vörösesbarnára - égett fazekak perem- és válltöredékei. Az enyhén kihajló perem széle szögfej alakú. A nyak ívelt, a domború vállon sekélyen bekarcolt körbefutó hullámvonal, két darabon alatta hasonlóan bekarcolt, minden bizonynyal az edény testén csigavonalban körbefutó vonal. (Ltsz.: 99.12.3.) 3/a töredék: 7,7x5,2 cm; az edényfal 0,45 cm vastag. Az edény peremének átmérője kb. 13 cm lehetett. A vállon bekarcolt hullámvonal alatt az edény testén csigavonalban körbefutó vonal két csíkja látszik (2. kép 2.).