Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

P. Barna Judit: Késő rézkori település Nagykanizsa–Billa lelőhelyen

Késő rézkori település Nagykanizsa - Billa lelőhelyen 115 Jegyzetek: A leletek közlésre való átengedését ezúton is köszönöm. Az ásatáson én magam munkatársként vettem részt. A leletanyag a Nagykanizsai Thúry György Múzeum régészeti gyűjteményében 99.1.1.-99.54.4. leltáriszámon van nyilvántartva. A két Árpád-kori objektumot Kvassay Judit közli jelen kötetben. Ezt a modern árkot több objektumban is (1,5,6,7,12, 23,27,38. objektumok) megfigyeltük, a feltárt terület K-i szélét ÉK-DNy-i irányban szelte át. A kőleleteket T. Bíró Katalin határozta meg és közli jelen kötetben. Munkáját ezúton is köszönöm. A badeni kultúra egyes fejlődési fázisainak különböző (betűkkel, számokkal vagy körülírással) való megjelölése nem mindig hozható egymással szinkronba, Id. Nemejcová — Pavúková 1978: 151. Esztergom — Diósvölgy kronológiai helyzete vitatott: a leletek közlője az Únyt követő horizontra teszi a leletegyüttes korát, ugyanakkor az únyi típusú leleteket a klasszikus fejlődés legelejére téve ezzel egy korai /középső klasszikus kronológiai helyzetet határoz meg (BONDÁR 1987: 42-3). Más vélemény szerint Úny semmiképpen sem állhat a klasszikus fejlődés legelején, hanem a fiatalabb klasszikus badeni kultúrát képviseli (IVa) (NEMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1978: 151; ENDRODI 1991: 63) így a „postúnyi" kifejezés egészen más tartalommal telik meg. 7 Ez utóbbi a billaival megegyező módon át is van fúrva (PETROVIC 1988: Т.П. számozás nélkül, a bal oldali sorban felülről a harmadik rajz). 8 Mésznyomokat mutató, erősen átégett paticsok Zók Vár-hegyen, a Vucedol — Zók-kultúra egyik objektumában is előkerültek. Rendeltetésükkel kapcsolatban az ásató feltételezte, hogy a fémmegmunkálás során használt, agyagból tapasztott falú olvasztókemence belsejét mésszel vonták be a jobb hőszigetelés érdekében (ECSEDY 1982: 79). 9 Sajnos a kérdéses tárgy természettudományos vizsgálata, melynek eredménye a rendeltetést illetően döntő fontosságú, a kézirat lezárásáig nem fejeződött be. 10 Ld. Kvassay Judit munkáját jelen kötetben. 11 Az amuletthez kapcsolódóan ld. még T. Bíró Katalin munkáját jelen kötetben. Irodalom: BANNER 1956 Banner, J.: Die Péceler Kultur. Budapest BANFF Y 1995 Bánffy, E.: Neolithic and Copper Age Settlements at Hahót and Zalaszentbalázs (Zalaszentbalázs — Pusztatető, Hahót - Szartori MI). ANTEUS 22. 35-50 BÁNFFY 1996 Bánffy, E.: Újkőkori és rézkori települések Hahót és Zalaszentbalázs határában (Zalaszentbalázs — Pusztatető, Hahót - Szartori III). ZALAI MÚZEUM 6. 97147 BAYER 1928 Bayer, J.: Die Ossarner Kultur, eine áneolithische Mischkultur im östlichen Mitteleuropa. Eiszeit und Urgeschichte V 60-91, Taf. VI - XXVI BONDÁR 1982 Bondár, M.: Spàtkupferzeitliche Siedlung in Pécs Vasas. MittArchlnst 10/11 1980-81 (1982) 24-44 BONDAR 1987a Bondár, M.: Késő rézkori kemence Esztergom — Diósvölgyben. ComArchHung (1987) 31-44 BONDÁR 1987b Bondár, M.: Újabb adatok a badeni kultúra temetkezéseihez. ZALAI MÚZEUM 1. 47-58 BONDÁR 1990-91 Bondár, M.: Thoughts on Continuity (The Baden culture). ANTEUS 19-20. 33-39 BONDÁR 1991 Bondár, M.: A badeni kultúra telepe Balatonmagyaródon. ZALAI MÚZEUM 3. 137-154 ECSEDY 1982 Ecsedy, L: Ásatások Zók - Várhegyen (1977-1982). Excavations at Zók - Várhegy (1977-1982). JPMÉ XXVII (1982) 59-105 ENDRŐDI 1992 Endrődi, A.: Késő rézkori leletek Szigetszentmiklós -