Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

P. Barna Judit: Késő rézkori település Nagykanizsa–Billa lelőhelyen

106 P. Barna Judit Leletek: Csonkakúpos testű, profilált tál peremtöredéke. Enyhén profilált aljú merice töredéke (22. kép/15), ill. egy másik példány nyaktöredéke. Cilindrikus nyakú fazék, peremén tagolt bordadísszel. Egy, ill. két pontsorral (22. kép/16), valamint pontsor és karcolt vonaldísz kombinációjával díszített oldaltöredékek. Keskeny, profilálatlan szalagfül töredékek. Paticsdarabok. 44. objektum: Átmérő: 1,96 x 1,90 m, mélysége: 1,10 m. Enyhén torzult kör alakú gödör, feneke egyenetlen, K-ről Ny-ra kissé lejt. Betöltése szürkésbarna, kevés faszénnel és paticcsal, melyben, két foltban sárga, homokos bemosódás rajzolódott ki. Leletek: Tölcséres nyakú csésze peremtöredéke. Széles, profilálatlan szalagfül töredéke. Amorf salakdarabok. 45. objektum: Átmérő: 3,0 x 2,25 m. Az objektum eredetileg két (45/A és 45/B) egymást vágó, szabálytalan, kerekded alakú, teknős fenekű gödörből áll. 45/A objektum: A szürkésbarna betöltésben felül paticstörmelékek és vörösre égett földből álló réteg; közepe táján fekete faszénszilánkokból álló sáv különült el. A gödör alján, a Ny-i széléhez közel, egy nagy méretű homokkő őrlőkő töredéke feküdt, sima felével lefelé. Mélysége: 0,80 m. Leletek: ívelt nyakú, félgömbös tál töredékei, a vállon négyes elrendezésben, két-két egymás melletti, lapos bütyökkel (25. kép/11). Nagy méretű amfora válltöredéke, nagy, lapos bütyökkel (25. kép/10). 4 db csonkakúp alakú, függőlegesen átfúrt égetett agyagnehezék (25. kép/8). Kőeszközök: 1 db nagy kavicsból készült ütőkő, használati nyomokkal és 1 db megmunkálatlan kavics. 45/B. objektum: Homogén, szürkésbarna betöltésű, vágta a 45/A objektumot. Mélysége: 1,15 m. Leleteket nem tartalmazott. Szórványok A feltárt területen több, objektumhoz nem köthető szórvány is előkerült, melyek a lelőhelyen képviselt korszakokból származnak, azaz túlnyomórészt késő rézkoriak, kisebb részt középkoriak. A késő rézkori szórvány kerámialeletek az objektumokból is ismert típusokat képviselik. Két belső osztású tál töredékét érdemes külön is megemlíteni: az egyik pereme az osztófal fölött „ansa lunata" szerűen kicsúcsosodik (25. kép/12), míg a másikat három függőleges karcolásból álló vonalköteg díszíti (25. kép/13). Végül a lelőhelyről származik még 1 db szórvány radiolarit késpenge és 1 db radiolarit pattinték, valamint egy homokkő-töredék, melynek anyaga megegyezik a 35. objektumból előkerült öntőforma(?) töredék anyagával. Értékelés Edénytípusok Tálak. la. Csonkakúpos testű, tölcséres nyakú tálak. Leggyakoribb az aránylag mély alsó részű változat, ami a klasszikus fázis jellegzetes tálformája (NEUSTUPNY 1973: 323), hasonló darabok számos lelőhelyről ismertek. Általánosak a díszítetlen példányok. A díszített darabok változatosak, szinte kizárólagosak a mélyített díszítések: szimpla (11. kép/l; 25. kép/l), dupla (11. kép/4; 12. kép/5; 13. kép/1-2; 23. kép/12), esetleg több bemélyített pontsor formájában (15. kép/4). Ezek közül kétség kívül a kettős pontsor alkalmazása az uralkodó. Gyakori motívum a pontsor és karcolt vonal dísz kombinációja is (6. kép/2 3; 11. kép/4; 21. kép/2), mely a Neustupny szerinti D fázisra keltezi e tálakat (1973: 325). Kisebb arányban azonban még a korábbi fázis jellegzetessége: a pontsor nélküli vonaldísz is előfordul (6. kép/7; 7. kép/17). A pontsor általában a vállvonalon fut körbe, egy esetben függőleges helyzetű (12. kép/l). A peremen pontsorral díszített változat is megjelenik. Általános a szabályos, lencseszerű pontdísz, a benyomott dísz csak két töredéken bukkan fel (6. kép/6; 17. kép/3). Mindkét esetben szögletes végű eszközzel alakították ki a benyomott sort; e díszítés analógiái többek közt Cerveny Hrádok (NEMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1974: Abb. 18. 11; Abb. 19. 4.), Budapest - Andor u. (ENDRŐDI 1997: 12. kép/4; 16. kép 10), Sármellék - Égenfóld (M. VIRÁG 1999: 3. kép 5) lelőhelyekről ismertek. A tálakon gyakori az alagút fül (6. kép/l; 11. kép/4). A tölcséres nyakú, csonkakúpos tálak hasvonala többnyire hangsúlyozott (11. kép/l, 12. kép/1,5; 23. kép/12), de a lekerekített hasvonalra is akad példa (13. kép/1-2; 15. kép/2, 7). A tölcséres tálperemek általában elkeskenyítettek vagy lekerekítettek, egy példány felülről ujjbenyomkodással tagolt (17. kép/2). Hasonló tálperemeket a Budapest - Andor utcai leletegyüttes idősebb leletei közt találunk (ENDRŐDI 1997: 15. kép 4; 30. kép 4; 33. kép 7; 35. kép 7). Ezt a díszítésmódot a fonyódi típusú ill. az idősebb klasszikus leletekre tartják jellemzőnek (NEUSTUPNY 1973, NEMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1974: Abb. П., Abb.