Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Tóth, Endre: Lehet-e Scarbantiából Bassianát csinálni?

ZALAI MÚZEUM 11 2002 Tóth, Endre Lehet-e Scarbantiából Bassianát csinálni?* A meglepő cím Gáspár Dorottya: Egy Dél-pannoniai püspök című cikkének a következtetésein alapszik

1- A szerző Quirinus sisciai püspök szenvedéstörténete, valamint a Scarbantia és a Bassiana földrajzi nevek irodalmi előfordulásait vizsgálva jutott arra a váratlan következtetésre, hogy egyes forrásokban a Scarbantia földrajzi név valójában Bassianára (Pannónia secunda) vonatkozik. A két északi pannon tartomány, Pannónia Prima és Valeria 4. századi kereszténységére vonatkozó írott források száma elenyészően csekély. Sulpitius Severus szent Márton életrajzában és Quirinus sisciai püspök szenvedéstörténetében olvasunk a savariai és scarbantiai keresztényekről. Quirinust, noha a Drávától délre fekvő Savia tartományban, Sisciában vezette a keresztény közösséget, mégis Pannónia prima polgári helytartójának a székhelyén, Savariában végezték ki és temették el

2

. A 4. század első évtizedében lefolyt esemény aktáját a 4. század utolsó negyedében dolgozta át egy olyan szerző, aki Savaria városát jól ismerte

3

. A passió szövege három, későbbi toldalékkal bővítve maradt fenn

4

. A harmadik forrás két évszázaddal későbbi. Az 572-ben Gradoban tartott zsinat aktáit Vigilius episcopus Scaravaciensis is aláírta

5

. Mivel a 4. századból nem volt ismert dunántúli székhelyű püspökség, Vigilius székhelyének az azonosítása Scarbantia (Sopron) városával kétségesnek tűnhetett. A vizsgálat mégis arra mutatott, hogy a helynevet semmilyen más, olyan püspöki székhellyel sem lehet azonosítani, amelyik az Aquileia - gradoi érsekség suffraganeusa volt, vagy lehetett

6

. Ezért Vigiliust Scarbantia püspökének kell tartanunk, aki 568-ban, a langobard kivonulással, az avarok elől menekült Észak-Itáliába, és vett részt a gradoi zsinaton

7

. Mivel pedig a püspöki szervezet a 3 4. század folyamán a városi jogú településeken alakult meg

8 - ez Dél-Pannoniában jól adatolt

9-, valószínűleg így történt Észak - Pannoniában, következőleg Scarbantiában is. Azaz a püspökség abban az időben létesült, amikor a Nyugat-Dunántúlon még működött a római közigazgatás. A Quirinus - szenvedéstörténet egyik passzusa valóban említ keresztény asszonyokat Scarabantiából. G. D. a Quirinus - passió szövegét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a keresztény asszonyok a fogságban lévő püspököt nem Scarbantiában, hanem még Sisciában látogatták meg. Mivel pedig Sopronban ókeresztény emlék sem került elő, a 4. századi Scarbantiában nem bizonyítható keresztény közösség. Ebből pedig - vélekedik tovább G. D. - az következik, hogy az 572-es gradoi zsinatot aláíró Vigilius episcopus Scaravaciensis sem lehet Scarbantia (Sopron) püspöke. Ezért más helységgel kísérelte meg azonosítani. Véleménye szerint a Quirinus passió két szöveghelyén a de civitate Scarabetensi, valamint az in basilica ad Scarabetensem portám (Savariában), nemkülönben a gradoi zsinatot aláíró Vigilius püspök székhelyének a neve egyáltalán nem bizonyos, hogy Scarbantiára (Sopronra) vonatkozik. Nézete szerint ez a Scarbantia valójában a Pannónia II.-ban található Bassiana. „Ha a Scaravaciensist két önálló tagra bontjuk, azaz a scar a és vaciensis tagokra, akkor könnyebb a vizsgálódás"írta a szerző. A Scarbantia helynév kettéválasztásának a lehetőségét G. D. indoklása szerint az adja, hogy a scara a 6. században már önálló -cuneus, acies- jelentéssel bíró szó. 235-ban Iustinianus császár rendeletében Iustinianus Prima érseksége alá tartozó tartományok sorát pars secundae etiam Pannóniáé, quae in Bacensi est civitate zárja. Gáspár felfedezte figyelembe véve a kétoldalú b-v változást - a jvaciensis és a Bacensis közti „azonosságot". Mivel a Bacensis civitas-t a Pannónia Secundában fekvő Bassiana várossal tartják azonosnak

10

, a szerző megoldása: Vigilius nem Scarbantia (Sopron), hanem Bassiana (Donji Petrovci, Horvátország) város püspöke volt. Ezért másként látja a Quirinus passióban olvasható basilica ad Scarbatensem portám (ahol Qurinust eltemették) lokalizálását is. A basilica nem a scarbantiai (soproni) kapu, hanem a Savariából Arrabonába és Bassianában vezető út menti kapunál állt. G. D. szerint, ha a Pannónia secundai Bassiana Scarabantia néven fordul el a Passióban, ebből az is következik, hogy a Pannónia prímában, a Rába mellett fekvő Bassiana neve is Scarabantiára változott a passióban. Ha az olvasó nem érti az érvelés logikáját, ne a jelen cikk szerzőjét hibáztassa! Még jó, hogy nincs több Bassiana nevű hely a pannon tartományokban ! G. D. levezetése elfogadhatatlan. A szerző a Quirinus-passionak abból a szakaszából indult ki, amelyik a fogságban őrzött püspöknek az asszonyok által vitt élelemről szól. A további, különös gondolatmente, amelyben azt állítja, hogy a szóban forgó passzusban a Scarbantia azonos a Bassiana helynevekkel, alig