Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Vida, Tivadar: Heidnische und christliche Elemente der awarenzeitliche Glaubenswelt, Amulette in der Awarenzeit

Heidnische und christliche elemente der awarenzeitlichen Glaubenswelt, Amulette in der Awarenzeit 195 stimmung geweihter Gegenstânde in der frânkischen Kirchenlehre des 6. Jahrhunderts. In: Die Ausgrabungen in St. Ulrich undAfra in Augsburg 1961-1968. Hg. J. Werner. Münchener Beitrâge zur Vor- und Friihgeschichte 23 (1977) 353-398. WEIDEMANN 1982 M. Weidemann: Kulturgeschichte der Merowingerzeit nach den Werken Gregors von Tours. Monographien 3. Römisch-Germanisches Zentralmuseum Mainz (Bonn 1982). WERNER 1950 J. Werner: Das alamannische Fürstengrab von Wittislingen. Münchener Beitr. zur Vor- und Frühgesch 2. (1950). YEROULANOU 1999 A. Yeroulanou: Diatria. Gold pierced-work jewellery from the 3rd to the 6th century. Athens 1999. A kora középkori Kárpát-medence népei hitvilágának, szellemi kultúrájának kutatása a történeti források hiányában nagy mértékben kénytelen támaszkodni a néprajzi analógiák felhasználására, de mindenek előtt a szellemi kultúrára utaló régészeti adatok vizsgálatára. A ránk maradt leletanyag legnagyobb hiányossága, hogy csupán az időtálló anyagból készült tárgyak (fém, kő, üveg stb.) maradtak fenn, és a sírokban az évszázadok során nem lebecsülendő mennyiségű fa és más szerves anyagból készült, a szellemi kultúrára utaló tárgy semmisült meg. A több tízezer feltárt avar kori sírhoz képest az amulettek száma pár százra tehető, de mégis reméljük, hogy azok az egykori hitvilágról reprezentatív képet nyújtanak. A fennmaradt írásos források az avarokat pogányoknak jelölik és ez kifejezésre jut az avaroknál talált amulettek nagy számában is. Az egykori szellemi kultúra minél mélyebb megismerése érdekében az amuletteket és a keresztény jelekkel ellátott tárgyakat komplex módszerrel - a származás, a lelőkörülmények, a szimbólumok jelentése, az antropológiai adatok, a társleletek, a viselet stb. adatainak együttes figyelembe vételével kell vizsgálni. A jelen dolgozat csupán az amulettek alapvető rendszerezésére (katalógus összeállítás, eredet meghatározása) törekszik. Az avar korban az emberiség által évezredek óta használt amulettek mellett (emberi-, állati fogak, átfúrt kövek) megjelentek olyan tárgyak is, amelyek meghatározott kultúrtörténeti időszakokhoz vagy földrajzi régiókhoz köthetők. Az avarkori amulettek egy része keleti, sztyeppéi nomád eredetű (jelekkel ellátott ólomZEISS 1934 H. Zeiss: Die Grabfunde aus dem spanischen Westgotenreich. Germ. Denkmâler Völkerwanderungszeit 1 (Berlin 1934). ZÉLÉNINE 1952 D. Zélénine: Le culte des idoles en Sibérie. Paris 1952. ZELLER 1992 G. Zeller: Die frânkischen Alterffimer des nördlichen Rheinhessen. Germ. Denkmâler Völkerwanderungszeit В 15 (Stuttgart 1992). ZUBOV 1988 S. E. Zubov: Orudija truda i predmety byta. in:R S Bagautdinov-A. V Bogacev-S. E. Zubov: Prabolgary na Srednej-Volge (u istokov istorii tatar Vogo-Kam'ja) /Pre-Bolgarins in the Middle Volga Region (at the historic onset of the Volga.Kama Tatars) Samara 1998. korongok, átfúrt csont függők), más részük római császárkori barbár vagy meroving-germán párhuzamok (pántos függők, kapszulák,) alapján értelmezhető. Jelentős az antik-kora bizánci eredetű amulettek száma is, közöttük tűnnek fel a keresztény jellegű tárgyak (cilindrikus bullák, keresztek, keresztény tartalmú leletekkel díszített üreges kapszulák). A különböző eredetű amulettek az avar kori Kárpát-medence népi és kulturális sokszínűségét fejezik ki. A sokoldalú kulturális érintkezés jele, hogy a különböző földrajzi és kulturális régióból származó amulettek ugyanabban a leletegyüttesben is előfordultak. A keresztény jellegű tárgyak elemzésével a kereszténység avar kori jelenlétének kérdését vizsgálhatjuk. Az avarkori keresztény kultúrára utaló írásos adatok és tárgyak száma csekély. Az egyházszervezet megszűnt, a püspökök elmenekültek, mégis a Keszthely-fenékpusztai bazilika bizonyítható 6-7. századi használata, és a kevés tárgy valamelyest keresztény életre utal. A kora középkori Európában számtalan jel mutat arra, hogy a megtérés idején a kereszténységgel kapcsolatba került népek megtartották pogány szokásaikat is, melyek ellen az egyház sokáig harcolt. E szinkretisztikus szemléletet jól tükrözi néhány Kárpát-medencei avar kori leletegyüttes is, amelyekben együtt tűnnek fel pogány amulettek és keresztény eredetű tárgyak. A kereszténységre utaló tárgyak száma a 8. században jelentősen csökkent, az avar ellenes frank hadjáratok idején említett pannóniai keresztények anyagi kultúrája régészetileg egyelőre nem megfogható. Pogány es keresztény elemek az avarkori hitvilágban, avarkori amulettek