Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Nagy, Margit: Synkretistische Elemente in der frühawarenzeitlichen Ornamentik. Zur Frage der awarenzeitlichen Variente des Motivs „Maske bzw. Menschengesicht zwischen zwei Tieren

162 Nagy, Margit A kompozíció szerkezetileg az I. germán állatstílus képeire emlékeztet, miközben az állatalakok belső díszítésénél mediterrán ornamentikát alkalmaztak. A tervező ismerte a „két állat közti emberfej" motívum jelentését, de az állatfiguráknak nem akart túl nagy hangsúlyt adni. A keszthelyi típusú „emberarc- állatalakok" témával díszített övveretek és szíj végek az avar ornamentika helyi készítményei, melyek kompozíciói az avar művészet mediterrán hatású, szinkretisztikus hátterű alkotásai. A keszthelyi típusú emberarcos szíj vég-típushoz tartoznak a csákberény-orondpusztai temetőből (7. kép, 1-2), a Szekszárd- Bogyiszlói úti temetőből (7. kép, 3) és a Vértesacsáról (7. kép, 4) előkerült példányok. A Budakalász-Duna-parti temetőben az állatalakokkal közrefogott emberfejes díszítés kettőspajzs alakú vereteken (8. kép, 1) és címeralakú véreteken (9. kép, 1) is előfordul. Inkább maszkoknak tarthatók az oroszlányi övgarnitúra ábrázolásainak középső figurái (10. kép, 1-3), melyeket szintén állatalakok kereteznek. Az „emberfej- állatfigurák" kompozíciók közé sorolható a hajdúdorogi csat préselt lemezének rekonstruált díszítése (11. kép, la); a, másodlagosan felhasznált lemez egyik oldalát ugyanis a csatlemezzé alakításkor lenyírták (11. kép, 1). A lemezt az aranyozás után, utólag bevésett „fogazás" alapján nem lehet kétséget kizáróan a Kárpát- medencében készült avar ötvösmunkának meghatározni. A medaillonos szíjvégek közé tartozik a gátéri 11. sír préselt bronz szíjvége (15. kép 1), melynek keresztje és feje körül nimbusszal ábrázolt emberalakja megfelel a korszak Krisztusképeinél alkalmazott szimbolikának. A keresztény hitvilághoz köthető a marosnagylaki/ Noslaci szíjvég latin keresztje és orans- gesztusú emberfigurája is (15. kép, 2).