Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Daim, Falko: Pilgeramulette und Frauenschmuck? Zu den Scheibenfibeln der frühen Keszthely–Kultur

Pilger amulette und Frauenschmuck? Zu den Scheibenfibeln der frühen Keszthely - Kultur 125 Zarándokamulett és női ékszer? A korai Keszthely - kultúra korongfíbulái A dolgozat a korai Keszthely-kultúra figurális díszí­tésű korongfibuláinak vizsgálatával foglalkozik, B. Bühler és F. Glaser ugyanezen kötetben megjelenő tanulmányainak egyes eredményeit is felhasználva. A Keszthely-Pécs típusú dobozfíbulák közül több importként kerülhetett a Kárpát-medencébe, mivel for­májuk és ikonográfiájuk teljesen eltér a többi fibulától. Ide sorolható a Keszthely, Fenékpuszta, horreumi 5. sír Herakles-Omphale fibulája (1. kép), amely kisebb méretű, gondosabb kivitelezésű mint a többi, és az ábrázolt motívum szokatlan a Kárpát-medencében. Fel­tehetően ide sorolhatók a Keszthely, fenékpusztai vagy dobogói (5. kép), és a Keszthely, Fenékpuszta, horreu­mi 12. sír (6. kép) lovast ábrázoló fibulái. A Garam É. által közzétett leírás és fotó alapján a nagyharsányi 60. sír hasonló fibulája ebbe a csoportba tartozhatott, de ezt még ellenőrizni kell. A két keszthelyi példány feltehe­tően negatív préselőmintán készült, akárcsak egy ismeretlen lelőhelyű, sima keretezésü, keresztet és mellképet ábrázoló fibula, amely 1888 óta Münchenben található (3. kép). A Keszthely, Fenékpuszta, horreumi 14. sírból származó, hasonló ábrázolású, ugyancsak sima keretezésü fibula valószínűleg pozitív préselőmin­tán készült, és nagyon elhasznált, akárcsak - a fotó alapján - a Pécs, gyárvárosi, a belső szélén árkádos keretezésü kereszt-mellkép fibula is. Egy további kereszt-mellkép ábrázolású fibulát ismerünk Keszthely, Dobogóról, de képmezeje már régen elveszett, így nem tanulmányozható. A nagyharsányi görög feliratú arkan­gyal fibula is importgyanús, de eddig még nem sikerült megvizsgálni. Nagy valószínűséggel a Kárpát-meden­cében készült a Keszthely, dobogói sas/főnix fibula (4. kép), amelyen fogazás is van. Fogazott díszü fémtárgy­ak ugyanis nagy számban ismertek a Kárpát-medencé­ből, de azon kívül még nem kerültek elő. A belső szélén árkádos keretezésü dobozfíbulák kitűnő párhuzamai kerültek elő az albán és a monteneg­rói Adria-parton ill. Calabiában (8-11. kép). Ezeken kantharos és két páva látható. Ezt a motívumot a Kár­pát-medencéből ez idáig nem ismerjük, de jól illik a 6­7. századi keresztény kegyképek sorozatába. E fibulák elterjedésénél figyelemre méltó, hogy a lelőhelyeket összeköti a tenger. A MNM töredékes, sima keretezésü fibulájában található töltelékanyag kémiai vizsgálata valószínűsíti, hogy a fibulában méhviasz volt, akárcsak a müncheni és a két calabriai fibulában. A méhviasz a koraközép­korban kedvelt óvó- és házi ereklye volt. A nevezetes szentek sírjáról származó gyertyaviasz különféle veszé­lyektől óvott, a Szt. Márton sírjáról származó viasz pl. kártevővész, vihar és tűzvész ellen védett. Viaszt tartal­mazott egy augsburgi pap sírjában talált ereklyecsat éppúgy, mint a waldai szíjvég. Ha a Keszthely-kultúra és a calabriai tengerpart dobozfibulái szent sírokról származó viaszt tartalmaz­nak felmerül a kérdés, hogy kereskedelmi árunak te­kinthetők-e, avagy - mint azt a koraközépkori keresz­tény motívumú korongfibulákról W. F. Volbach már 1922-ben feltételezte - zarándok emlékekről van szó? Tény, hogy a Szentföldre irányuló zarándoklatok száma hatalmasra nőtt. Gondoljunk csak arra, hogy az Alep­potól ÉNy-ra lévő Simeon-hegy kereszt alaprajzú temploma a Szt. Simon egyik oszlopa köré emelt köz­ponti oktogonnal az 5. század végi keresztény világ legnagyobb szakrális építménye volt! A zarándoklat reményt és erőt adott a hívőknek a mindennapok küz­delmeihez, egyúttal egy jelentős iparágat is létrehozott. Talán túlzásnak tűnik az a feltételezés, hogy az avar birodalomban élő keresztények a Földközi tenger kele­ti partvidékére irányuló zarándoklatra vállalkoztak, de ez jól illik abba a képbe amely a Keszthely-kultúra leletanyagának kiterjedt kontinentális kapcsolataiban tükröződik vissza. A legtöbb avarkori dobozfibula helyi termék. Arra aligha kaphatunk választ, hogy az utánza­tokban használt töltelékanyag jelentéshordozó volt-e? Az áldás olyan fibulákhoz is kapcsolódhatott, amelyek semmilyen vallásos tartalommal nem rendelkeztek, mint pl. az UTERE FELIX fibulák a 4. században. Nemcsak a viasz lehetett másodlagos ereklye, min­den azzá válhatott. Különösen kedvelték a szentek sír­••••

Next

/
Thumbnails
Contents