Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Gáspár Dorottya: Egy Dél-Pannóniai püspök

Egy Dél - pannóniai püspök 85 undas demergi. Cumque de ponte praecipitatus fuisset in fluvium, et diutissime supernataret, et cum spectantibus locutus est, ne suo terrerentur exemplo, vix orans ut mergeretur obtinuit. Cujus corpus non longe ab eodem loco, ubi demersum fuerat, inventum est, ubi etiani locus orationis habetur. Sed ipsum sanctum corpus in basilica ad Scarabetensem portám depositum, ubi major est pro mentis eius frequentia procedendo " Fordítása: Ekkor ... megparancsolta, hogy az Isten szent papjának akár egy szolgának kössenek malomkövet a nyakára és a Sibaris folyó vízébe süllyesszék. Mikor a hídról a folyóba taszították, hosszan fönt lebegett, és beszélt a nézőkhöz, nehogy példáján elrettenjenek. Alig imádkozott azért, hogy elmerüljön, megkapta. Testét nem messze attól a helytől, ahol elmerült, találták meg, ahol imahelyük is áll. Mégis a szent testet a Scarabetensis kapunál lévő bazilikában temették el, ahol érdemeire való tekintettel felkeresésének nagyobb a lehetősége. Az idézett részlet megkívánja egyrészt annak meghatározását, hogy melyik várost értsük a civitas Scarabetensis alatt, másrészt annak tisztázást, hogy hol van a porta Scarabetensis? 1. Civitas Scarabetensis. Vissza kell utalnom a fentiekre, ahol már e kérdést részben tárgyaltam, azzal a végeredménnyel, hogy a civitas Scarabetensis azonos Bassianával, méghozzá azzal a Bassianával, amelyik Sirmium szomszédságában van. Továbbá azt is fel kell elevenítenünk emlékezetünkben, hogy Quirinust a Duna mentén hurcolták városról városra. Alkalmasnak látszik tehát az a feltételezés, hogy elvitték Arrabonáig hajón, ott tértek rá a szárazföldi útra, amely úton feküdt a másik Bassiana. E kél Bassiana között - sem elnevezésben, sem egyéb formában - a passió szerzője nem tett különbséget, hiszen eléggé valószínű, hogy a körülményeket ismerők így is tudták, mikor melyikről van szó. Tehát jelen esetben az Arrabona - Savaria útvonalon fekvő Bassianáról lehet szó és továbbra sem Sopronról. Ez magyarázatul szolgálhatna arra, hogy a tényleges soproni kapu, az északi kapu tájékán miért nem lehet találni semmit a passióban említettekből. Jelen esetben az argumentum ex silentio elég annak alátámasztására, hogy a civitas Scarabetensis nem Sopron. A dél-pannoniai Bassianával való névazonosság miatt a Savaria környéki Bassiana (II) reálisan jön számításba. E város mellett érvnek vélhetjük, hogy a passió szerzője nem egyszerűen a Scarbantia nevet használta, hanem a civitas Scarabetensis-t, nyilvánvalóan befolyásoltatva a másik Bassiana (I) által.

27 2. Porta Scarabetensis Az előbbi meghatározásokból máris adódik az az eredmény, hogy nem a Sopronba vivő kapu az érdekelt a szenvedés történetben, hanem az Arrabona felé vivő. A Savaria-Bassiana szakasz útkutatása még valószínűbbé teszi ezt a lehetőséget. A legrövidebb út a Dunától ez volt. Ez az út azonban Savariának nem az északi, hanem keleti kapujához vezet. Tehát a porta Scarabatensis feltehetőleg azonos a város keleti kapujával. így még azt is joggal feltételezhetjük, hogy Amantius nem Scarbantiából, hanem Bassianából tért vissza Quirinus fogadására. A passió további tanulságai. Az ismeretlen szerző beszél egy locus orationis-ról, és egy basilica-ró\, ahová a szentet eltemették. Ez az a bazilika, amelyről a korábbiakban már volt szó. A basilica sok jelentésű szó. Általában épületet jelent, de hogy mikor milyet, az változik (ADAM 1985, 302). Annak a meghatározása szükséges tehát, hogy jelen esetben milyen épületet értsünk alatta.

28 Diocletianus alatt zajlanak az események. Kivégzésről van szó, méghozzá azért, mert a keresztény püspök nem hajlandó a tömjénáldozatot bemutatni. Amikor holttestét a víz felhozta, eltemették, amennyiben most a depositus jelentései közül ezt a változatot választjuk ki. A passió által létezőként említett locus orationis szerényebb kivitele mindenképpen jobban alkalmazkodott és megfelelt az üldözések alatti helyzetnek." Mégsem a locus orationis környékén temetik el, sőt a passió szerzője mintegy ellentétként ki is emeli, hogy a Scarabetensis kapu melletti basilicában, és hozzá teszi, hogy 'érdemeire való tekintettel gyakrabban lehessen felkeresni.' Itt a hangsúly nem a basilicán van, hanem hogy 'gyakrabban lehessen felkeresni' tényen. Azaz olyan temetkező helyet választottak a számára, ami nem egy egyszerű földsír, hanem megjelölt temetkezés, martyrium. Az ilyen típusú épületek lettek a koraközépkor folyamán a tituli minores templomok, ahol már nem püspökök, hanem papok látták el feladataikat alávetve azonban magukat a területükön lévő püspöknek.

31 A szövegből úgy tűnik, hogy a megtalálás, a temetés szinte még ugyanazon a napon történt, mint a kivégzés. Fel kell tételeznünk, hogy ez a basilica már állt. Ennek megfelelően nem lehetett hivalkodó reprezentatív épület. Ez a basilica pedig épp a temetőben épült fel jelezve, hogy a temetőnek mely része a keresztényeké. Hogy ezen a területen volt a római temető és hogy itt kerültek elő az ismert keresztény sírkövek, az biztos. Quirinus történetében még egy esemény van, ez pedig a translatiója." A pannóniai kutatásban elterjedt nézet, hogy Scarbantia keresztényei menekülés közben Savariában magukhoz veszik Quirinus holttestét és így menekülnek tovább. E nézet tarthatatlanságát Nagy Tibor már kimutatta (NAGY 1946, 249-250). A translatio időpontját 405 és 420 közé tette. A 405. évet Prudentius Rómában való tartózkodása adja. 404-ben ott járt és Quirinushoz írt himnuszt.

33 Ekkor még a holttest nincs Rómában. Viszont a 420. táján készült rómavárosi