Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Gáspár Dorottya: Egy Dél-Pannóniai püspök

82 Gáspár Dorottya • A leírásban következik az út a Duna mentén Pannónia prímába. • Majd Savaria megemlítése következik, ahová ugyanazon a napon érkezik meg Quirinus, amely napon ide Amantius is visszatér. • Ezt a részt követi az asszonyok megjelenése, amely eseményt a tunc határozószó vezet be. Ezért ennek a cselekménysornak idejét és helyét a Tunc fogja megadni. Ez a szó arra az időpontra vonatkozik, amikor Maximus praeses kiadja a rendeletet. A Tunc szót közvetlenül Maximus rendelkezése előzi meg, amely így a helyszínt visszaviszi Sisciába. Tehát az asszonyok mondhatjuk úgyis, hogy saját hívei - Sisciában jönnek a püspökhöz. Ez a rész pedig azzal zárul, hogy MIUTÁN EVETT, MIUTÁN AZ ASSZONYOK ELTÁVOZTAK, AZOK, AKIK ŐRIZTÉK, SAVARIÁBA VITTÉK. Vagyis világosan elhangzik, hogy azután indulnak a püspökkel őrei Savariába, miután az asszonyok eltávoztak. Ebből következik és csakis ez következhet, hogy Siscia keresztény asszonyai mennek a püspökhöz. Röviden az indulás előtti cselekménysor eseményei a következők: Maximus praeses kiadja a rendeletet. Jönnek az asszonyok. Quirinus fogyaszt a neki hozott ételekből. Az őrök Savariába viszik a püspököt. Fordítása: "Mikor boldog Quirinust Pannónia prímába vitték, bilincsbe verve városokon keresztül vonszolták Amantius praeses ítélethozatalára, méghozzá a Duna partján lévő városokon keresztül vezették; Amantius ugyanezen a napon visszatérve Scarabetensis városából Boldog Quirinus püspököt eléje állították. (Maximus) praeses úgy ítélte, hogy őt kihallgatásra Sabariába vigyék. Ekkor a szent Quirinus püspökhöz keresztény asszonyok jöttek, neki ételt és italt hoztak. A szent püspök az asszonyok hitét látva, amíg megáldja azokat, amiket odaadnak, a láncok, amelyekkel keze és lába megkötözve volt, lehullottak. Miután evett, miután az asszonyok eltávoztak, azok, akik őrizték, Savariába vitték. " A teljes szöveg értelmezése az alábbi: Quirinust a Duna mentén vitték, tehát Sopront nem ejthették útba. Amantiussal már Savariában találkozott. Az asszonyok, akiket eddig Sopron keresztényeinek véltek, Siscia lakói, akik püspöküket mintegy elbúcsúztatják. Biztos tehát, hogy nem Sopron asszonyairól van szó az actaban. Ennek következtében ez a forrás, amely Sopron keresztényeire bizonyíték lett volna, az eddigi félreértések és félreértelmezések miatt tűnt bizonyítéknak, holott nem az.

8 Maximus praeses személye. Az acta if ír Maximus tevékenységéről: "Inter multos autem qui in Christi exercitu triumphabant, beatus Quirinus Episcopus Siscianus, a Maximo Praeside jussus est comprehendi, quem cum stúdiósé quaererent, et beatus id sensisset Episcopus, egressus est Praeside interrogaretur, quo fugeret? Quirinus Episcopus respondit: Non fugiebam, s ed jus sum Domini mei faciebam, Scriptum nobis est: Si vos persequentur in una civitate, fugite in aliam. Maximus Praeses dixit: Quis hoc praecepit? Quirinus Episcopus respondit: Christus, qui verus est Deus. ... Tunc Maximus praeses jussit eum fustibus caedi, cui et dixit: Respice et agnosce potentes esse deos, quibus Romanorum servit impérium. Propter quod consentiens, eris sacerdos magno deo Jovi, alloquin ad Amantii Praesidis primae Pannóniáé iudicium dirigens. ... III. Post triduum autem Maximus Quirinum Episcopum jussit ad Amantium Praesidem, ad prímám Pannoniam deduci, ut pro contumacia, quam in leges Imperatorum exhibuerat, ultimam sententiam sustineret. " Fordítása: Azok között a sokak között pedig, akik Krisztus hadseregében győzedelmeskedtek, boldog Quirinus sisciai püspök elfogatására Maximus praeses adott parancsot. Amikor a boldog püspök ezt megtudta, eltávozott, akit azonban nagyon serényen felkutattak. A praeses megkérdezte tőle, hová menekült. Quirinus püspök ezt válaszolta: "Nem menekültem, Uram parancsát teljesítettem. írva van számunkra: Ha üldöznek titeket az egyik városban, menjetek a másikba." Maximus praeses ezt mondja: Ki írta ezt elő? Quirinus püspök így válaszolt: Krisztus, aki az igaz Isten. ... Ekkor Maximus praeses megverette, neki pedig ezt mondta: Gondold át és ismerd el, hogy hatalmasak azok az istenek, akiket a Római Birodalom szolgál. Emiatt, ha rokonszenvezel, a nagy istennek, Jupiternek papja leszel, ha nem, akkor Pannónia primában lévő Amantius praeses ítéletére irányítalak. ... III. Három nap múlva Maximus pedig megparancsolta, hogy Quirinus püspököt Amantius praeseshez, Pannónia primába vezessék, hogy makacsságáért, amelyet a császárok törvényeivel szemben tanúsított, a végső ítéletet megkapja. A IV. caputban az itt idézett parancsra történik visszautalás. Ezt a részt értették félre az eddigiekben. Maximus hivatali rangjáról összefoglalást Fitz Jenő írt. ( FITZ 1994, Nr. 903 ) Annak a kérdésnek közigazgatási problémáját tárgyalja, hogy miért nem maga Maximus ítélte el Quirinust. A megoldás valóban közigazgatási kérdés, amely Pannónia felosztásával kapcsolatos.

10 A második kérdéscsoport Episcopus Scaravaciensis személyére vonatkozik. A régészeti és az eddig tárgyalt írásos adatok alapján elmondhatjuk, hogy Sopron kereszténységére sem régészeti, sem írásos bizonyítékunk nincs. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy nem lehettek keresztények a városban, de a jelenlegi ismereteink alapján ezt bizonyítani nem tudjuk. Ha összevetjük Sopron adatait azoknak a lelőhelyeknek (városoknak) adataival, ahonnan vagy régészeti leletek bizonyítják keresztények jelenlétét, vagy írásos adatok, akkor szembetűnő a különbség.

11 Ahol valóban voltak keresztények, ott ilyen vagy olyan