Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Varju András: Az alsórajki római villa XIX. helyiségében feltárt mozaik padló restaurálása

Az alsórajki római villa XIX. helyiségében feltárt mozaik padló restaurálása 97 tartást ad az ágyazatában lepusztult töredékeknek. Mindezt úgy teszi, hogy lehetőség marad az utólagos helyzetmódosításra. 2. Megfelelően elválasztja a mésztartalmú kő-anyagot a gipsztől. Ez feltétlen szükséges a gipsz nedvességfelvételéből adódó fizikai, illetve a légkör kén-dioxid tartalmától függő kémiai károsodások elkerülése érdekében. 3. A plextol amellett, hogy oldható, csökkenti a gipszréteg és a mozaikszemcsék közötti adhéziós kapcsolatot is. Ezzel reverzibilissé válik a gipszes alátámasztás. 17 A gipszréteg károsodása elkerülhetetlen szükségszerűségnek bizonyult. Mivel az ágyazat még kb. 2 cm merevített megtámasztást kapott ezt elfogadhatónak értékeltem. 18 Az ehhez hasonló, nagyméretű hiányokkal rendelkező mozaikokat nem igen szokták kiegészíteni. Egyrészt nem indokolja a tudományos feldolgozás hiszen, a töredékek alapján dokumentációs értékű rekonstrukció gond nélkül készíthető, másrészt okafogyottá teheti a dolgot az is, ha több hasonló színvonalú és jobb állapotú mozaik-padló áll rendelkezésre. Azonban ettől eltérően, Zala megye területén ez az egyetlen eddig feltárt polichróm mozaik, így jogosan merült fel az egészként történő bemutatás igénye. Mivel semmilyen, a sajátos esetre átültethető analógiát nem találtam a feladat kapcsán kellett kidolgozni a megfelelő konstrukciós megoldást. 19 Lényege, hogy a változó minőségű falazatra expandált poli-sztirol táblákat ragasztanak, majd ezt külső felületén üvegszálas hálóval erősített vékonyvakolattal látják el. A vakolat később színezhető bármilyen falfestékkel. A ún. Dryvit-rendszer elsődleges - jó hőszigetelő - tulajdonsága esetünkben funkcióját veszti, de összes egyéb tulajdonsága számunkra is előnyös. Itt elsősorban fajsúlyát, könnyű megmunkálhatóságát, jó mechanikai paramétereit és költségmutatóit érdemes számba venni. 20 Technológiai szempontként kellett még figyelembe venni az egységek probléma mentes szállíthatóságát is: 1. A mobilok maximális méretét úgy kellet megadni, hogy hagyományos eszközökkel fuvarozhatok maradjanak. 2. Az egységek súlyát úgy kellett tervezni, hogy azok két ember számára - a védő csomagolással együtt - felemelhetők legyenek. 21 A mozaik részleteket nem tartalmazó egységek esetén nem láttam indokoltnak a teljes fenékfelület beburkolását, hiszen a könnyű szerkezet sem a merevítést sem az alátámasztást sem indokolta. 2 A tökéletes megoldást a direkt erre a célra kifejlesztett ún. élvédő fém-profilok(14/j) jelentették volna, de költségessége miatt az üvegszálas megerősítést választottam. 23 Redő F. (1996) pp. 105-110. 24 A tökéletes megoldást a vakolat üvegszál-hálós megerősítése adhatta volna. Ettől, az anyaggal szemben támasztott kültéri terhelésnél kedvezőbb várható viszonyok, illetve költségcsökkentés miatt tértem el. 5 A vízüveg behatolva a vakolat pólusaiba, majd ott üvegesedve megfelelően szilárdítja az ásványi réteget. Többek között ennek köszönhetően a festék kopásállósága is átlagon felüli. Szükséges még megjegyezni, hogy előzetes próbák alapján az anyag nem károsítja a természetes kő mozaik szemcsék - felületét sem. Lehetőség adott a számítógépes színkeverésre is, de esetünkben célszerűbb volt a színek egyedi kikeverése. Miután a mozaik legnagyobb és egyben kiemelkedő jelentőségű darabja - tervezett önálló kiállítása kapcsán készült el legkorábban, így ettől az egységtől indultam el az összeszerkesztés során. Irodalom: Történet: Bíró M., „Roman villas in Pannónia", in Acta ArchHung 26 (1974), pp. 23-57. Hajnóczi J. Gy., Pannónia római romjai, in Műszaki Könyvkiadó (1987), Budapest, 210. p. D. Neal, „Floor mosaics", in D.Strong, and D. Drown (eds) Roman Craft, Ducskworth (1976), London, pp. 241-252. Kiss Á., „Roman Mosaics in Hungary", in Fontes Archaeologici Hungáriáé (1973,), Budapest, 80 p. B. Thomas E., Baláca, KMI (1964), Budapest, 80 p. Rommer F., „Archaeologiai levél Zala megyéből VII." in Vasárnapi Újság X. (1984), pp. 390-391. Redő F., „Az Alsórajki római villa főépülete és mozaikjai", in Communicationes Archeologicae Hungáriáé (1996), MNM, Budapest, pp. 93.-115. Műtárgyvédelem : J.M. Cronyn (1992), Régészeti leletek konzerválásának alapjai, in MNM, Budapest (1996), pp. 112-121. T-né Balázsy Á., Műtárgyak szerves anyagainak felépítése és lebomlása, in MNM, Budapest, (1993), pp. 242-251. Szalay Z. „A balácapusztai római villa mozaikjának restaurálása" in Múzeumi Műtárgyvédelem IL, KMI (1983), Budapest, pp. 241-246.