Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)
Varju András: Az alsórajki római villa XIX. helyiségében feltárt mozaik padló restaurálása
Az alsórajki római villa XIX. helyiségében feltárt mozaik padló restaurálása 93 tam el. Ezt követte a pormentesítés. A fellazult mozaik szemcsék felszívódását elkerülendő, a porszívó szívófejére kb. 5x5 mm-es lyukméretü drótháló előtétet rögzítettem, és a szívóerőt közepesre állítottam. A beavatkozás eredményeképpen felületén megtisztult, néhány helyen fellazult, de - egy-két kivételtől eltekintve - eredeti helyzetét megtartó mozaik elemeket kaptam. Következő lépésben a mozaikrészleteket rögzíteni kellett egy, az elöregedett terrazot helyettesítő ágyazatban, majd színoldalát is meg kellett tisztítani. A stabilizálásra több lehetőség is adódott, 14 ' 15 végül a gipszes megerősítés mellett döntöttem, plextollal rögzített gézréteg közbeiktatásával. 16 Előbb a mozaikok pormentesített hátoldalát ecseteltem be Plextollal - metakrilát vizes diszperziója -, majd száradás előtt, a ráfektetett gézréteget is átitattam a műanyaggal. Ezt követte a burkolat-töredékek beágyazása az alapot adó gipszrétegbe. A problémát az okozta, hogy a leletet a földmozgások illetve néhol a túlzott mennyiségű PUhab, kimozdította eredeti síkjából. Mindezek következtében 2-3 cm-es függőleges elmozdulások is létrejöttek. A deformációt két lépésben lehetett megszüntetni. Az első igazításokra a színoldali, - kb. 8-10 cm vastag PU-hab levékonyítása után nyílt lehetőség. Miután csak 2 cm maradt a mozaikokon, egy faforgács-lap segítségével lepréseltem a töredékeket, és sikerült is a torzulásokat csökkenteni. Mivel maradtak még korrekcióra szoruló részletek, viszont az előzőek szerinti mechanikus beavatkozás folytatását veszélyesnek éreztem, más eszközhöz folyamodtam. A további kiigazítások elvégzéséhez már nélkülözhetetlenné vált a mozaikok felületének láthatóvá tétele. A fedőréteg eltávolítása nehézkesnek bizonyult illetve a munka során folyamatosan mozgatni kellett a töredéket, ezért úgy ítéltem meg, hogy a plextolos gézréteg nem ad kellő mechanikai védelmet. A stabilitás növelése érdekében, a gézrétegre vékony, - kb. 1 cm vastag - gipsz-réteget vittem fel úgy, hogy az a széleken körbe vegye a részletet, legalább 2 cm szélességben. A gipsz megkötése után, a töredéket átfordítottam és a még megmaradt PU-hab réteget teljesen eltávolítottam a színoldalról. A tisztításhoz csak mechanikus eszközöket használtam. Újabb átfordítást követően pillanatszorítók segítségével hoztam síkba az elemet. A terhelést a vékony gipsz természetesen nem bírta repedések nélkül, 17 de a mozaik szemcséket a plextolos géz a helyükön tartotta és a beavatkozás következtében ki is simultak a szükséges mértékben. A prés eltávolítása után a mozaik részletet 3,5 cm széles viaszcsíkokkal körbe kerítettem, a vékony gipszrétegre rézdrótból készített hálót fektettem és az egész hátoldalt feltöltöttem gipsszel. A kötőanyagba keményítés céljából kis mennyiségű Plextolt is kevertem. Az ágyazat kötése után a részletet megfordítottam és a felületet kefével megtisztítottam. Külön problémát jelentett a korábban, eltérő módon konzervált mozaik-részlet kezelése. A megfelelően megtisztított viszonylag jó állapotú darabon az alátámasztási konstrukciót mindenképpen meg kellett változtatni. A beavatkozást indokolta: 1. A részlet túl vastag, kb. 8 cm-es alátámasztást kapott, ami a mozaik szemcsékkel együtt kb. kétszerese a rekonstrukciós elképzelések szerint (5 cm ± 0,5 cm) értéknek. 2. A Dexion-Salgó elemek korróziójának fokozott veszélye mindenképpen indokolta kiváltásukat. 3. A töredék szélein repedéseket, sőt szemcse leválásokat is tapasztaltam. Ez azonnali beavatkozást igényelt. Mindezek figyelembe vételével a részlet színoldalára Planatollal gézréteget, majd több rétegben kreppelt papírvattát ragasztottam, és - átfordítás után - teljes egészében lefejtettem a PU-habos megerősítést (az acélvázzal együtt). Ezt követően - az előzőekben ismertetett módon - gézréteget, majd megerősített gipszréteget vittem fel a hátoldalra. A színoldalon alkalmazott védő-réteg eltávolítása után ez az elem is kompatibilissé vált a többivel. A mozaik részletei olyan egységes - tisztított, konzervált - állapotba kerültek, mely biztosította a megfelelő stabilitását, a megőrizhetőséget, illetve lehetővé tette a teljes rekonstrukció kivitelezését. Rekonstrukció A rekonstrukció célja a mozaik-burkolat egészként történő bemutatása, festett kiegészítések segítségével. Technológiai elvárásként merült még fel, hogy a műtárgy, külön tartó szerkezet nélkül függőleges, és vízszintes helyzetben is kiállítható, illetve könnyen mobilizálható komplexum legyen. Mindehhez a műtárgyvédelmi szempontoknak is maradéktalanul megfelelő konstrukciós megoldást kellett kidolgozni. Különösen problematikussá, a nagy felületű kiegészítés 18 tette a feladatot. Miután semmilyen, alkalmazható technológia dokumentációját sem sikerült felkutatni, ki kellett azt dolgozni. Az eljárás alapjául a magas-építészet egyik, elterjedten alkalmazott külsőfal-szigetelési módszerét választottam. 19 Ezt továbbfejlesztve jött létre a később kivitelezett mobil rendszer (5. kép). A rekonstrukció első lépése a blokkok méretének és felosztásának meghatározása volt. Az egységeket úgy kellett kialakítani, hogy: 1. A mobilokból egy, teljesen összeépíthető, vagy több, külön is továbbértelmezhető egységet lehessen kialakítani. 2. Lehetőség szerint eredeti mozaik-részletét ne kelljen szétválasztani 20 (6. kép).
