Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Gáspár Dorottya: Egy Dél-Pannóniai püspök

ZALAI MÚZEUM 10 2001 Gáspár Dorottya Egy Dél-pannóniai püspök Cikkemben három pannóniai város ókeresztény történetéhez kívánok hozzászólni nem annyira a régészeti leletek, mint inkább az írásos források alapján.

1 E három város Bassiana I (Donji Petrovci), Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron). Mindenek előtt Quirinus sisciai püspök szenvedés történetének néhány részletét elemzem, ugyanis az eddigi kutatás szerint Quirinus püspök szenvedéstörténete a bizonyíték arra, hogy Scarbantiában keresztény közösséggel számolhatunk. E vélekedésből kiindulva születtek meg a további következtetések és nézetek anélkül azonban, hogy a kiinduló pontot megvizsgálták volna. E cikkben ezt teszem. Scarbantia keresztényeit megemlíti Nagy Tibor, aki a rendelkezésére álló tények birtokában az alábbi összefoglalást tudta készíteni Sopronról: "A Savariától északra fekvő Scarbantia népes városa akár püspökség felállítására is alkalmas lett volna. A város kereszténységéről azonban a Quirinus-passión kívül hallgatnak a források. Legfeljebb presbyter vagy diaconus állhatott az egyházközség élén." (NAGY 1939, 211) E pa-mo-részlettel utóbb Török József foglalkozott, az alábbi értelmezésben: "Bilincsbe verve kisérték a püspököt városról városra, mert Maximus úgy rendelte, hogy a kihallgatás Savaria városában történjen. Keresztény asszonyok vittek a rabnak ételt, italt. Majd megkezdődött a kihallgatás."" Korábban egy fordításban olvasható, hogy "a Dunának a partja mellett" vitték városról városra.

3 1974-ig sem Sopron ókori püspökségének, sem egyéb keresztény vonatkozásainak a kérdésében nem volt előrelépés, amikor Tóth Endre közölt egy cikket Sopron püspökéről.

4 Azt írja, hogy Gradoban a 6. század második felében megtartott zsinat aláírói közt szereplő Vigilius episcopus Scaravaciensis Scarbantia püspöke. A szakirodalom korábban is tudott e névről és bőségesen írtak is róla különbözőképpen értelmezve és magyarázva a Scaravaciensis helynévi jelzőt. Tóth Endre cikkeinek köszönhetően, azóta a kutatás - némi szkepszissel ugyan - de Sopron ókori, 6. századi püspökét tiszteli "Vigilius episcopus Scaravaciensis" személyében. Quirinus actájában Scarbantia a következő részletben szerepel: "Cumque deductus fuisset beatus Quirinus ad primam Pannoniam, et per singulas civitates vinctus catenis, ad Praesidis Amantii judicium traheretur, si quidem ad ripam Danubii ad singulas civitates (ducebatur), Amanto eodem die revertente de civitate Scarabetensi, offertur ei beatus Quirinus Episcopus, quem Praeses ad urbem Sabariensem ad audiendum censuit repedari. Tunc ingredientes ad sanctum Quirinum Episcopum Christianae mulieres, cibam, potumque obtulerunt ei. Quarum fidem intuens beatus Episcopus, dum ea quae offerunt benedicit, catenae quibus ligatae manus eius et pedes fuerant, ceciderunt. Accepta igitur esca, regressis mulieribus, hi qui eum custodiebant Sabariam duxerunt. " A fenti részlet eddigi értelmezése szerint Quirinus püspökhöz Scarbantia keresztény asszonyai járultak, neki ételt vive. Ebből az értelmezésből adódott a köztudottá vált történelmi értékelés, hogy ti. Sopronban valóban éltek keresztények az ókor folyamán. Felmerült azonban a kérdés, hogy vajon az acta ezen szövegrészletének interpretálása valóban helyes-e. Nézzük tehát ezt a részletet! Abban a mellékmondatban van a civitas Scarabetensis, ahol Amantius útjáról van sző. A fordítás: "Amantius ugyanezen a napon visszatérve a Scarabetensis városból ..." Ez a részlet így csak annyit árul el, hogy Amantius volt Scarabetensis városban, és onnan visszatérve fogadja a püspököt. Ez az információ azonban semmit nem mond Scarabetensis város keresztényeiről, akár voltak akár nem voltak ott keresztények. És egyáltalán nem biztos, hogy a civitas Scarabetensis azonos a mai Sopronnal. Arról viszont egyértelműen értesülünk, hogy Amantius már Savariában fogadta a püspököt, aki tehát - a fenti mondat értelmében - nem volt Scarbantiában. A püspököt magát nem vitték tehát Sopronba, így az az értelmezés, hogy az ottani keresztény nők mentek eléje, téves. Ebből adódik a következő kérdés: valójában melyik város keresztény asszonyai mentek hozzá? Ennek eldöntésére elemzem a helyszíneket és az időpontokat. • A parancsot Maximus praeses adja ki Sisciában. A parancs az, hogy Quirinust vigyék Pannónia prímába.