Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Kostyál László: „Árpád hős magzatjai...” (A zalai Megyeháza egykori portrégalériájáról)

„Árpád hős magzatjai... " 267 akadémián, később a párizsi Julian Akadémián tanult. 1897-től rendszeresen szerepelt budapesti kiállításokon. Hosszabb ideig élt Nagybányán. 1914-1938 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1910-ben a Nem­zeti Szalonban, 1921-ben Genfben, 1953-ban az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Népies zsáner­képeket, tájképeket festett, stílusára nagybányai tartóz­kodása volt meghatározó hatással. Az álló térdkép mintegy 160-180 cm magas lehetett. A jól ismert, katonai egyenruhás Horthy-fotóportré alap­ján készült, a kormányzó alakját Glatz kastélya teraszára, kőkorlát elé állította, a háttérben a kastély parkja látszott. Horthy a képen emelt fejtartással, fennkölt tekintettel áll, két kezét kardján nyugtatja. A kép megfestéséről Zala Megye Közgyűlése 1938. novemberében, a Felvidék déli részének visszacsatolását követően hozott határozatot. A fotóreprodukció eredetije a Teleki Béla főispán (1936— 1944) hivatali tevékenységéről a titkára által összegyűj­tött újságcikkek albumában (ZML) található. Jegyzetek: Ld. Szentmihályi Imre válaszát a levélre 1951. február 17-én, Göcseji Múzeum irattára, 96/1951. ikt. szám alatt a Zala Megyei Levéltárban A Göcseji Múzeum irattárában 20/1951. számon bekerült lista húsz képet tartalmaz, köztük két olyat is, ami - is­meretlen okból kifolyólag - nem került a múzeum gyűj­teményébe (Horthy Miklós Glatz Oszkártól festett, és Gyömörey György főispán Szakáll Willibaldtól [?, a ke­resztnév nehezen olvasható] készített portréja). Zala Me­gyei Levéltár. Göcseji Múzeum irattára, 372/1957. i.sz, a Zala Megyei Levéltárban Cennerné Wilhelmb Gizella: Új portrémüfajok a 18. szá­zadi magyarországi festészetben. Ars Hungarica 1982/2, 167-177, 167. Cennerné Wilhelmb i.m. 167. Buzási Enikő: Régi magyar arcképek. Kiállítási kataló­gus, Tata-Szombathely 1988, 9; U.ő: Hagyomány és kor­szerűség a magyarországi barokk arcképfestése példáján. Zsánermetamorfózisok. Világi műfajok a közép-európai barokk festészetben. Kiállítási katalógus. Székesfehérvár 1993. 15-21,21. Cennerné Wilhelmb Gizella: A portré és a magyar ne­mesi társadalom. Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria 1988. 26-34, 33. Cennerné Wilhelmb: Új portréműfajok... i.m. 167. Cennerné Wilhelmb: A portré... i.m. 33. Művészeti lexikon 2. kiadás I. kötet, Bp. 1981. 151. A tisztviselői portrégaléria más megyékben is fontos ré­sze volt a megyeháza a mindenkori hivatalviselők legiti­mitását is alátámasztó dekorációjának, de a főispánok következetes megörökítésére való törekvés többnyire már korábban jelentkezett. A közelmúltban feldolgozott, a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumba került tolnai együttesben a főispánok megfestésében a konzekvencia igénye már a 18. század második felétől megfigyelhető (ld. Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsar­noka a 19. század első felétől 1945-ig. A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve XXI. [1999.] 413-452.) Különösen érdekes párhuzamként kínálkozik a szomszédos Vas vármegye, ahol a rendszerességre való törekvés a zalai­val egy időben jelentkezik, de ott a portrék ábrázoltjai nem a főispánok, hanem az alispánok. Kostyál László: Adatok a Szent István-ikonográfiához néhány zalai ábrázolás alapján. Zalai Múzeum 4. (1992) 195-204, 197-200. Balaton és környéke részletes kalauza. Szerk: Dr. Dornyay Béla - Dr. Vigyázó János. Bp. 1934. 375. ld. Václav Méficka: Faleristik. Prag 1976. 78; Roman Freiherr von Proháczka: Österreichisches Ordenshand­buch. München 1974. 122, Abb. 1074. Buzási Enikő: A barátság-motívum térhódítása a 18. szá­zadi magyar portré festésben. Művészettörténeti Értesítő 1984. 212-236, 216-217. Brigitta Lisholm: Martin van Meytens d. y, Malmö 1974. 56. kép. Ugyanezt használhatta fel előképként Franz Messmer az özvegy Mária Teréziát ábrázoló, kisméretű portréján, melyet az Osztrák Barokkmúzeum őriz (Elfriede Baum: Katalog des Österreichischen Barockmuseums im Unteren Belvedere in Wien. Wien­München 1980. A21-A22.). A királynőnek a törzsét fél­profilból mutató, arcával szembe forduló, bal kezét leló­gató, felemelt jobbjában valamely attribútumát tartó be­állítása nem Meytens fenti képéről származik, azzal már azon az 1760-as évek első felében készült Mária-Terézia­arcmáson is találkozunk, amely egykor a muraszombati Szapáry-kastély Mária Terézia-szobájának falát díszí­tette, s ma a gráci Landesmuseum Joanneumban található (Stalna Razstava. Pokrajinski muzej Murska Sobota. Katalog. Murska Sobota 1997. 137.) Művészeti Lexikon I. Szerk. Zádor Anna - Genthon Ist­ván. Bp. 1965. 141; Saur Allgemeines Künstlerlexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker. Band 6. München-Leipzig 1992. 157. A zalai főispánok életrajzi adatainak forrása: Zalai élet-

Next

/
Thumbnails
Contents