Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Marx Mária: Húsvéti határjárás Zalaegerszegen

244 Marx Mária elvilágiasodott körmenetet. Mára az idő múlásával és a lakosság átrétegeződésével teljesen talaját veszítette ez a városi, de formáiban a paraszti vallásossággal rokon népszokás. Annak ellenére így van ez, hogy a szocialista rendszer bukása óta a városban ismét rendszeresek a feltámadási körmenetek, amelyeken fáklyákkal, zászlókkal egyre nagyobb tömeg vesz részt, ezért az útvonal is egyre hosszabb. Úgy tűnik, a magyaroknak elemi lelki szükségletük a felvonulás, amely még az egyre inkább individualizálódott vallásosság korában is sokakat vonz a katolikus egyház eme szertartásához. A határjárás felújításának már csak azért sincs igazán értelme, mert az egykori útvonal, amely akkor a városon kívül, a szomszédos faluval közös határ mentén haladt, teljesen beépült, és városias külsőt öltött, Bazita pedig közigazgatásilag Zalaegerszeg része lett. A népszokás vallásos elemei a mai lakosok számára jobbára ismeretlenek, az utcán való lövöldözést is nehéz elképzelni, kirándulásra pedig sokkal alkalmasabb terepet találhatnak az egerszegiek, mint saját megszokott utcáik aszfaltját. Fogadjuk el inkább, hogy ez az esemény, amely egy közjogi aktusból vált hosszú idő, talán több évszázad alatt mezővárosi népszokássá, mostanra múltunknak lett emlékezetre méltó darabja. Meséljünk róla gyermekeinknek, unokáinknak, oktassuk történelemórákon szűkebb pátriánk helytörténetének más jeles mozzanataival együtt. így is megakadályozhatjuk végső feledésbe merülését. Jegyzetek: GÖNCZI 1914,245-247. 2 BÁLINT 1937, 54-61.; BÁLINT 1976, 289-290.; DÖMÖTÖR 1974, 56-57; DÖMÖTÖR 1979, 103-104.; ÚJVÁRY 1991, 130-131. 3

GMA116 4 GMA 544 és 547 5 PAKSA Katalin szóbeli közlése. A dallamról egy másolat a Göcseji Múzeumban is megtalálható ltsz.nélk. 6

MNTII. 1095-96. 7 Zalaegerszeg mezőváros és Balassa Gábor szombathelyi püspök közötti határvita ZML Régi lt. 130. (1851) 8 Közli TAKÁCS 393-396. 9 TAKÁCS 1974. 393. 10 TAKÁCS 1974.393. 11 SZENTMIHÁLYI Imre gyüjtőnaplója 1959.03.06-tól. GMA 85 12 SZENTMIHÁLYI Imre gyüjtőnaplója 1951.04.12. GMA 17 13 SZENTMIHÁLYI Imre gyüjtőnaplója 1959.12. GMA 85 14 FÜLÖP István gyűjtése 1952.03.06. GMA 116 15 FÜLÖP hivatkozása: Zeg. városi lt. 1851. 126. 16 VASS József: Húsvéti határjárás Szálában. Budapesti Visszhang 1954. 138-139.; uő. Hetilap 1854. 38. szám és Napkelet 1857. 399-403. Eredetijük az OSzK Hírlaptárában található ltsz.:l 132 (Hetilap) és ltsz.: 930 (Napkelet). A Göcseji Múzeum mindkét cikkről fényképmásolatot őriz; leltári számuk 2312-2313, ill. 2310 17 SZENTMIHÁLYI Imre gyüjtőnaplója a Göcseji Múzeumban ltsz. nélk.1951. október 12. old. 18 A dallamról írt információk PAKSA Katalintól származnak. Ezúton is köszönet értük. 19 BORBÉLY György:Török világ Magyarországon. A zalaegerszegi határjárás. Magyar Paizs 1907. április 16. A szerző a cikk címe után megjegyzi: „Ezt 1899-ben irtam. A határjárás ma is meg van, de mind-mind szegényesebb csapattal. B.Gy." 20 SZENTMIHÁLYI Imre kéziratos gyüjtőnaplója GMA 17. Az adatközlő 1885.ben született és 1922-től 44-ig minden határjáráson részt vett, ő volt a sípos („furuglával kísérte az éneket"), 1951-ben és 59-ben gyűjtött tőle határjárásról anyagot Sz. I. 21 SZENTMIHÁLYI Imre gyüjtőnaplója 1951. augusztus 2. old. 22 SZENTMIHÁLYI Imre gyüjtőnaplója 1951. szeptember 9. old. 23 SZENTMIHÁLYI Imre gyűjtőnaplója 1951. október 12. old. 24

RÉsől866, 160-162. 25 Zalamegye, 1905. ápr. 26. 26 A „Fehérkép"-ként emlegetett Piéta szobor valószínűleg a 18.század elején készült. PESTHY Pál azt írja róla, hogy fogadalomból állíttatták a régi vásártéren (ma Csány tér). A város fejlődése során többször áthelyezték, az 1900-as évek elején került a plébániatemplom kertjébe, ill. a kerítésbe építve (PESTHY 1931, 141-142.), majd onnan a templom belsejébe, ahol most is látható. A határjárásból visszatérők valószínűleg eredetileg ezt a szobrot kerülték meg mielőtt a Kálváriára értek. Amikor a szobrot máshová vitték, akkor kerülhetett az elbeszélésekbe az alsó-erdei Mária-kép, talán a 19. század végén. 27 AGRICOLA [Jakab Elek]: Húsvéti határkerülés a Székelyföldön. Hetilap 1854. 35. szám címlap; Napkelet 1857. 399. ésRÉsől866, 163-166. 28 BARABÁS 1980, 203-216. 29 Tölli Kálmán közlése, aki 1949-ig a határjárók egyik harmonikusa volt. Lejegyezte FÜLÖP István. GMA 116.