Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum – az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete (Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez)

230 Megyeri Anna A takarékpénztári helyiségek berendezését Anton Irschik grazi asztalosmester készítette.

87 A festési munkálatokat Klosovszky Ernő festőmester végezte. Számlája felsorolja az épület újabb szárnyának összes helyiségét. Földszinti takarékpénztári helyiségek: tanácsterem „csinos befestése", elnöki és igazgatói szoba, kezelő helyiség, bejárati helyiség. Földszinti lakások: 8 szoba, 2 előszoba, 2 folyosó, 1 nagy folyosó. Emeleti lakások: 14 szoba, 2 folyosó, 1 előszoba, 2 nagy folyosó. A számlaadás időpontjában, 1891. július 23-án használt takarékpénztári helyiségek: 4 utcai szoba, egy udvari szoba, 1 folyosó. Az eddigi munkákért 661 forintot, az Ischik-féle bútorok festéséért 200 forintot kért. A lakók és ügyfelek komfortérzetét fokozhatta, hogy 1891 szeptemberében aszfalt járda készült az épület főhomlokzata előtt.

88 Hamarosan elkezdődött városunkban egy másik nagy középület bővítése. Közvetlenül a takarékpénztár bérházának nyugatra néző főhomlokzatával szemben, 1892-ben felépült a régi megyeháza épületének toldásaként a bíróság új szárnya. így a rangos épület továbbiakban a meglehetősen szűk Várkör utcára nézett. Nézzük meg alaposabban az eklektikus stílusjegyeit magán hordozó, U alakú, három traktusos „palotát". Főhossza 67,4 méter, oldalhomlokzata 29,4 méter, az oldalszárnyak homlokzatszélessége 14,7 méter, a szárnyak udvari hossza 14,8 méter, az udvari fönézet hossza 38 méter. Udvar felőli, keleti oldalán lévő homlokzati fallal határolt közlekedő folyosóval, a két szárnyépület részben közép folyosós kialakítással.

89 Az északi főhomlokzat két nagy kapuján keresztül lehetett a bérlakásokat megközelíteni. Az emeletre a baloldali ajtóhoz közeli szögletes kiképzésű lépcsőházban, valamint az újabban épített déli szárny ívelt falkiképzésű, szűk lépcsőházában lehetett feljutni. A déli szárnyban alakították ki a takarékpénztár helyiségeit, ahová a főhomlokzaton nyitott keskeny, ablaknyi szélességű bejárati ajtó vezetett. Az épület déli főhomlokzata 1-5-1 tengelyes, a földszinti rusztikázott falsíkon félköríves záródású ablakok, balluszteres mellvéddel. A sarokrizalitok emeletén jón oszlopfejes, aedikulás ablakok. Húzott, konzolos főpárkánya fölött attika falazat, sarokrizalitok fölött balluszteres, váza-díszes, pártás felépítménnyel. Ez középen íves záródású, rajta a kőváza alatt a takarékpénztár jelképe, a méhkas, alatta az intézmény neve. Hosszanti főhomlokzata egyszerűbb, alján egyenes záródású, ablakok, a kapuk feletti timpanont füzérek díszítik, a közepén egykor a takarékpénztárt jelképező embléma állhatott. Felettük a két-két ablakot füzérrel díszített, ívelt timpanon zárja le Az emeletén timpanonos záródású, kereteit, kötényes ablakok. Az északi sarokrizalitok feletti homlokzaton egyszerű, balluszteres attika. A szárnyépület keleti homlokzata 1-3-1 tengelyes, emeletén ívelt timpanonos ablakok, középütt a sarokrizalitok tetején látható attika felépítménye ismétlődik. Udvari középső traktusa árkádos, az árkádok oszlopfejes lizénákkal tagoltak, az íves ablaknyílások között a földszinten pálmaágak közötti ovális, domború címerpajzson TP betűk, az emeleten virágkoszorúk.

90 IV. A város megbecsülte a reprezentatív épületét, igyekezett karbantartani környékét. Kovács Károly polgármester határozatban értesítette az érintett ház-tulajdonosokat a teendőkről. Flesch Adolf városi mérnök 1893. július 3-án számításai szerint a „Kaszaházi utca nyugati oldalán a folyók szabályozása és a gyalogjárda hasznavehető állapotba" hozásához szükséges kavics „nevezetesen a takarékpénztár előtt 25 köbméter, Farkas Dávidné háza előtt 14, Horváth József ügyvéd háza előtt 8, Kováts Kálmánné háza előtt 13 köbméter..." A polgármester kérte a háztulajdonosokat, hogy a kavicsot mielőbb szállíttassák a kijelölt helyre, hogy a tervezett munkákat a városi mérnök irányításával elkészíttethessék. A pénzintézet a további években is virágzott. Az épület szolgálta a lakókat és az intézményt. A takarékpénztár 1921-ben egyesült a Zalamegyei Központi Takarékpénztár Rt.-vel. Neve Zalaegerszegi Központi Takarékpénztárra változott. Ezzel együtt tulajdonába került annak Kossuth Lajos utcai intézeti háza, melynek értéke az 1928. évi mérleg-számla szerint 80.112 korona. Házbérből 1929-ben 1.597 korona 82 fillér jövedelmük volt.

91 Az 1929-ben engedélyt szereztek egy menetjegy fiók működtetésére. Eladták a Kossuth utcai házat, annak árát gyümölcsözően forgatták.

92 1937-ben az üzlethelyiség bejáratát, mely eddig a Deák kertre nyílott, a Főtér felé helyezték át, s egyúttal az üzlet-helyiséget is modernizáltatták. A 45 évvel ezelőtt épült székház üzlethelyisége és berendezése már megkívánta a kor igényeinek megfelelő átalakítást.

93 Az egykor itt lakók emlékezete szerint ekkor került sor a lakások modernizálására is. Vízvezeték ugyan volt, de csak ekkortájt készültek angol komforttal a kisebb mellékhelyiségek.

94 Valószínűleg az árkádos folyosókra nem készültek el a zárható ablakok. A mozi gépésze a harmincas években sokat járt oda, jegyet közvetíteni az előadásokra. Jól emlékszik a huzatos folyosóra panaszkodó lakókra.

95 Kerítés volt az udvar körül, de kapuja sosem nyílt ki, a gyerekeknek át kellett mászni rajta, ha a Kaszaházi utcára akartak kijutni. A háborút a lakók közül nem mindenki vészelte át, voltak, akiket utána hurcoltak meg. A takarékpénztár még rövid ideig működött, megszűnése előtt több takarékpénztár egyesült. Erről az alábbi cégbírósági feljegyzés

96 tanúskodik: a részvénytársaság új cég-szövege: Balatonvidéki Takarékpénztár Rt. és ennek megfelelően módosított alapszabályai még nem jegyeztettek be, mert az ebben a tárgyban határozó köz-gyűlés a Nagykanizsai Bankegyesület és a Délzalai Takarékpénztár Rt. beolvadása felől is határozott, ezeknek a közgyűlési