Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum – az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete (Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez)

226 Megyeri Anna táig védte elképzelését egy valóban rangos, kétemeletes épületről. Véleményéről így próbálta meggyőzni a megyei urakat: „Azt, hogy kétszintes építési mód mellett ugyanannyi használható helyet olcsóbbért lehet előállítani, mint földszintes vagy csak egyemeletes épületben, minden ember el fogja ismerni. így tehát a költségvetés, vagyis a pénzügyi tekintet épen nem szól a két emelet ellen. ...A kétemeletes terv előnyei tehát: tekintélyesebb külső, olcsóbb kiállítási ár, nagyobb tűzbiztonság. ... Ehhez jön még a messzebb jövőre való tekintet, a mennyiben előbb utóbb a régi Quartélház is újra épül és az Arany Bárány vendéglő is valószínűleg kétemeletes palotává emelkedik: akkor az alacsony megyeház igen szegényesen fogja kivenni magát."

50 Nyilvánvalóan ehhez hasonló előrelátás miatt tervezett a takarékpénztár számára is kétemeletes épületet, hiába. A takarékpénztár árlejtési hirdetése az alábbiakat tartalmazta: „A zalaegerszegi takarékpénztár részvénytársaság egy egyemeletes bérházat építtet, melynek 32.000 ft-ig terjedő összes építési munkáját, bele értve az anyag beszerzést is egy vállalkozónak írásbeli árlejtés útján adja ki, fenntartván magának az ajánlatok közti szabad választási jogot. Terv, költségvetés és építési feltételek folyó Julius hó 28-ától Augusztus 6-áig a zalaegerszegi takarékpénztár r.t. hivatalos helyiségében betekinthetők. Az árajánlatok 1600 ft bánatpénz becsatolása ...mellett fogadhatnak el. Az építés azonnal megkezdendő és még ez évben födél alá hozva jövő év május hó 1-ére végzendő be. Vállalkozó tájékoztatásául kijelenti a takarékpénztár, hogy az építés jövő évben tovább is folytatva lesz, mintegy 20.000 ftnyi költség erejéig, mely építés annak idejében új árlejtés vagy esetleg szabad alku útján adatik ki." Az építendő bérház kivitelezésére hat ajánlat érkezett. Köztük a nagykanizsai Morandini Románé, valamint Hagymásy Gyula és Gráner L. fia vállalkozóké. Az utóbbi zalaegerszegi vállalkozók, „mint legjutányosabb, s előnyösebb ajánlattevők" nyerték el a megbízást, 35.663 forint „átalány" összegben.

51 Akárcsak a megbízóik, ők sem gondolták, hogy ilyen nehézkesen zajló, sok gonddal küszködő építkezésbe vágtak bele. A későbbi feljegyzések tanúsága szerint ennek okozói részben a másik felkért keszthelyi építész, Schadl János, részben a vállalkozók maguk voltak. Pedig a keszthelyi gazdasági akadémia tanárát, a jó nevű, sokat foglalkoztatott építészt kérték fel az építkezés szakmai felügyeletére, aki ugyanekkor két jelentős épület tervezőjeként volt ismert városunkban. 1889-ben épült a Kazinczy téren a pénzügyi palota, 1890-ben mögötte a központi elemi iskola. A következő közgyűlésen

52 olvasták fel a városi szépészeti bizottság 1889. augusztus 20-án felvett jegyzőkönyvét, melyben engedélyezték az intézeti bér-ház építését. A jelenlévő Háczky Kálmán, a bizottság elnöke, Hajik István és Kováts László bizottsági tagok a tervek alapos áttanulmányozása után az alábbi kitételt tették: „a vállalkozó köteles a most meglévő régi épület délnyugati sarkánál 30 cm beugrót betartani a végleges építésnél, a mostani kapu sarok keleti sarkánál ellenben 6 centiméter kiugrást Farkas Dávidné őnagysága háza sarkával egyenes vonalban." Még az augusztus 6-i ülésen döntöttek arról, hogy az újonnan felépítendő bérház helyén akkor még álló régi épületek anyagát 663 forintnyi összegben Hagymásy Gyula és Gráner L. fia cég kapja meg, ha azt saját maguk lebontják és elhordásáról is gondoskodnak. Ugyanekkor felhatalmazták az elnökséget, hogy az építőmesterek által készített építkezési terveket és költségvetéseket „ezen intézet kizárólagos tulajdonában megőrzés végett az irattárban,, helyezzék el. Az építkezés felügyeletével megbízott „Schadl tanár úr" szerint az emelendő épület előnyére szolgálna, ha az alapozásnál, ott, ahol a talaj lazasága megkívánja, tégla helyett beton alapzat rakatnék, továbbá a földszinti lakásoknál a tervezett boltozat helyett vasgerendázatot használnának, mert így a szobák belső térfogata - úgy a magassága nőne. A többlet költség sokszorosan megtérülne az előnyökben. A takarékpénztár építési bizottsága elfogadta a javaslatot. Ugyanekkor a város polgármestere, Kovács Károly is levélben fordult a takarékpénztár vezetőihez, kérve, hogy a pénztárépület déli homlokzata előtti kertet a város részére „szabad térül engedje át", mert azt a jelenlegi térhez csatolva „az újonnan építendő takarékpénztári palotát még díszesebben kiemelő térré" változtatná. Ez a "Deák szobor sétánnyal együtt nemcsak városunkat teszi kiválóbbá, de a takarékpénztár épületét is szépítené, s impozánsabbá tenné, értékét növelné." Sajnos a tervrajzok, költségvetések nem maradtak fenn, a jegyzőkönyvekben leírt, az építkezésre vonatkozó utasítások pedig, részben a körmönfont jegyzőkönyvi szövegek miatt, elég nehezen értelmezhetők. Álljon itt egy példa a szeptember 14-i jegyzőkönyvből: „A felügyelőség utasította a megbízott műépítész urat, ...hogy a közgyűlés által elfogadott eredeti építkezési tervnek az általa újabban tervezett módosítása tekintetbevételével, az elfogadott régi terv szerinti, folyamatban lévő alap építkezést akként készítse, hogy az egész épületnek az újabban tervezett módosítás szerint a Flórián képig leendő esetleges kiterjesztése annak idejében akadály nélkül foganatosíthassék." Erről sürgősen szavaznia kellett a közgyűlésnek, mert az épületnek november 15-ig tető alá kellett kerülnie.

53 Egy december 22-én jegyzett, kézzel írott lakbérleti hirdetmény az újonnan épült házban 1890. május 1-től kezdve kiadó 5 lakást ismertette.

54 Az 1. számú földszinti lakrész, mely a Kaszaházi utcára nézett, 3 utcai szobából, egy udvar szobából, egy előszobából, egy éléskamrából, egy fa és borpincéből, egy árnyékszékből, egy közös mosókonyhából és padlásrészből állt. Évi bére 500 forint. A 2. számú földszinti lakrész, mely a megyeház felé né-