Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Éry Kinga: Késő avar kori népesség Zalakomár határából

ZALAI MÚZEUM 10 2001 Éry Kinga Késő avar kori népesség Zalakomár határából Bevezető Zalakomár határában, a Lesvári dűlőn, 1977-ben Horváth László és Vándor László avar kori temető feltárásához kezdett, amelyet 1978-1985 között Szőke Béla Miklós és Vándor László folytatott, majd fejezett be. Munkájuk eredményeként ugyanazon területen az avar kor különböző időszakából származó két csontvázas (III), valamint két, velük egyidős, hamvasztásos temető (III-IV) került felszínre. (HORVÁTH - VÁNDOR 1978, SZŐKE-VÁNDOR 1979, 1980, 1981, 1982, 1986). Az avar kor első felében, a 7. század folyamán használt temető (I) sírjaiból 46 csontváz maradt ránk. Néhány esetben a csontváz mellett hamvasztott emberi maradványok is voltak, ezek utóbb elkallódtak. A késő avar kori (II) temető megnyitására a 8. század utolsó negyedében (780-790), lezárására a 9. század 40-es éveiben került sor. Sírjaiból 360 csontváz maradt ránk, amelyek mellett 13 esetben ugyancsak voltak hamvasztott emberi maradványok. A két önálló urnás és szórthamvasztásos temető 115 egyén égetett csontmaradványával szolgált, ezek kisebbrészt az avar kor első feléből (III), nagyobbrészt az avar kor végéről (IV) valók. (SZŐKE VÁNDOR 1983, SZŐKE 1994). A feltárt leletek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban találhatók. Jelen tanulmányban terjedelmi korlátok miatt csupán az avar kor végén használt temető (II) nem-hamvasztott csontvázleleteinek rövid bemutatására van mód. A Zalakomár-Lesvári dűlőn feltárt összes emberi maradvány közzétételére egy régészeti monográfia keretében kerül majd sor. Eredmények 1. A 360 csontvázlelet között, más avar kori temetőhöz hasonlóan, elenyésző (7 fő) a csecsemő korú halott. A sírokból közel azonos számban kerültek elő férfiak (119 fő) és nők (117 fő), ami a népesség biológiai egyensúlyára vall. A felnőttek korcsoporti eloszlása szerint a férfiak halandósága 50 év alatt árnyalattal jobb, 50 év felett árnyalattal rosszabb volt a nőkénél. A felnőtt kori halálozás legnagyobb gyakorisága az 50-54 évesek korcsoportjában mutatkozik (1. táblázat). 2. A koponyán és vázcsontokon vizsgált nemi jegyek, mérési értékek, alaki sajátosságok és anatómiai variációk alapján Zalakomár II. késő avar kori népessége az alábbiakkal jellemezhető (2a-2b, 3a-3b táblázat). a/ Az átlagos nemi kifejezettség, 22 jelleg vizsgálata alapján, a férfiak esetében + 0,73, a nők esetében - 0,57, tehát közel azonos mértékű, de nem túl hangsúlyos. A nemi elkülönítés legjobb mutatójának (+1,05 és -1,09) az angulus subpubicus bizonyult. b/ A férfi agykoponya középhosszú (mesokan) és középmagas (orthokran, metriokran), alakja felülnézetben ovoid, a nyakszirt többnyire lekerekített (curvoccipital), de a lecsapott (planoccipitaí) nyakszirt előfordulása sem ritka (24,1%). Az arcváz rövid, középszéles, középmagas (mesoprosop, mesén) és függélyes (orthognath), ugyanakkor a fogmedri nyúlvány az esetek több mint felében előreálló (prognath), a szemüreg alacsony (chamaekonch), a csontos orr középszéles (mesorrhin), egyenes és erősen kiemelkedő. A női agykoponya valamivel hosszabb és kissé magasabb a férfiénál, ezért a koponyajelző hosszú (dolichokran) és középmagas - magas (orthokran, akrokran); alakja felülnézetben о void, a nyakszirt többnyire lekerekített (curvoccipital), a lecsapott nyakszirt ritka (6,1%). Az arcváz középhosszú, középszéles, középmagas (mesoprosop, mesén) és mérsékelten előreálló (mesognath), a fogmedri nyúlvány többnyire ugyancsak előreálló (prognath), a szemüreg alacsony (chamaekonch), a csontos orr középszéles (mesorrhin), egyenes és közepesen kiemelkedő. A két nem koponyája között érdemi különbség tehát mindössze annyi, hogy a hosszú (dolichokran), a közepes (mesokran), valamint rövid (brachykran) koponyaforma a férfiak között 48,3-27,6-24,1 százalék, míg ugyanez a nők között 60,0-24,5-15,6 százalék. Hogy ettől eltekintve Zalakomár II népessége alapvetően egyöntetű volt, azt egyrészt 40 koponyaméretük átlagos szórás hányadosának a férfiakra számított 101,8-as, s a nőkre számított 100,l-es, vagyis átlag szerinti értéke, másrészt a két nem közötti, 10 koponyaméret alapján számított, szignifikáns hasonlóság (C

p

2 0,160) tanúsítja. c/ A testmagasság mind a férfiak, mind a nők esetében a nagyközepes tartományban van. Az egyes termetosztályokban való előfordulás rangsora nemi különbséget nem mutat. d/ A koponyán és vázcsonton vizsgált 11 anatómiai