Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

ZALAI MÚZEUM 9 1999 Kurucz György Festetics György gróf 1791. március 10-én fiatal nő jelentkezett II. Lipót császárnál kihallgatásra, hogy férje elbocsátását kérje a katonai szolgálatból. Az ügy már hónapok óta foglalkoztatta az uralkodót, s valóban, nem sokkal az audienciát követően, hozzájárulását adta. hogy a férj, gróf Festetics György alezredes, kiléphetett a hadsereg kötelékéből.

1 A 18. század udvari intrikáinak ismeretében az utókor talán hajlamos arra. hogy kizárólag a grófné közbenjárásának, netán személyes varázsának tulajdonítsa az uralkodói engedély megadását. A valóság azonban csak ritkán keveredik regényes elemekkel, s a szigorú és gyanakvó Lipót döntését sokkal inkább természetes politikai meggondolások befolyásolhatták. A kérelmező szempontjából nem egyszerű nyugdíjaztatási eljárásról volt szó. amit az is jelez, hogy legfelsőbb helyre, magához az uralkodóhoz került a kérelem. E kihallgatás végső stációját jelentette annak a folyamatnak, melynek eredményeképpen egy magyar főnemes katonai pályafutása rendhagyó módon véget ért. Egy évvel korábban ugyanis komolyan hitte, hogy a magyar rendek, a magyar országgyűlés képes változtatni az ország kiszolgáltatott helyzetén, s a meglévő rendi alkotmányos keretek megfelelő biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy a Habsburg dinasztia többé ne kormányozhassa az országot abszolutisztikus módon. Hitte, hogy a magyar országgyűléshez tiszttársaival együtt benyújtott petíciójuk révén lehetőség nyílik a magyar ezredek magyarországi állomásoztatására. s kérelmük további pontjainak szellemében a hadsereg többé nem a fenyegetés, a belső megfélemlítés eszköze marad. Végül azonban neki jutott az a kényszerű szerep, hogy származásánál és rangjánál fogva az uralkodó arra szemelje ki. hogy az ellene lefolytatott haditörvényszéki vizsgálattal és letartóztatásával, a rendi alkotmányosság védőburkának gyengeségére figyelmeztesse renitens alattvalóit a király." Festetics György Graeven huszárezredbeli tiszttársaival együtt valószínűleg hasonló keserűséggel érte meg Laczkovics János kapitány szavainak igazságát, miszerint a kezdeti felháborodás után az ülésező nemességnek „még csak annyi bátorságok sem volt, hogy dolgunkat merték volna előhozni...".

3 Hogy végülis II. Lipót miért nem alkalmazott szigorú büntetést, vagyon és fővesztéssel sújtva az érintetteket, annak oka abban keresendő, hogy a dinasztiának a forradalmi Franciaországgal vívott háború anyagi eszközeinek előteremtéséhez szüksége volt a magyar nemesség hathatós támogatására. Az adott helyzetben Festetics elbocsátása tehát üzenet és gesztus értékű volt. Mindamellett az érintett személynek. Festetics Györgynek e döntés árnyékában kellett újjáalakítania életét, mely utóbb meghatározó szerepet játszott abban, hogy a keszthelyi gróf neve elválaszthatatlanná vált a nemzeti megújulás, az ország szellemi és anyagi fejlődésének szolgálatától. A magyar történetírás máig adós Festetics György életének, munkásságának, kultúrpolitikai tevékenységének részletes elemzésével. Pedig látszólag nem tűnik nehéz feladatnak a portré megrajzolása, hiszen iskolák, alapítványok, közcélú intézmények, magyar nyelvű lapok, kiadványok létrehozása és támogatása fiatal korától jellemezte életét. S valóban, mi minősíthet jobban egy embert az utókor előtt, mint cselekedetei? A portré megrajzolása azonban mégsem olyan egyszerű, hiszen maguk a kortársak sem mindig értették Festeticset, és csak élete utolsó éveiben vált sokak számára egyértelművé, hogy törekvéseinek indítékait miért palástolta sokszor valóban ellentmondásosnak tűnő módon.

4 Emiatt az utókor is nem egyszer kész volt tevékenységének és egyes megnyilatkozásainak bizonyos jellemzőit az adott korszak, a bármiféle cselekvést befolyásoló kényszerhelyzet figyelmen kívül hagyásával hangsúlyozni. A tragikusan félreértett, a dinasztiához mindig hű főnemes alakjától, a hiú és érzéketlen feudális nagyúrig, sokféle vonással jelenítették meg az elmúlt évtizedekben.

5 Előbb Négyesy László. Keresztúri Dezső, majd pedig Sági Károly munkái tártak fel olyan szempontokat, melyek Festetics György árnyaltabb jellemzéséhez nélkülözhetetlenek, de a monográfia még várat magára." E tanulmány keretei szintén arra elegendőek csupán, hogy az eddig ismert kutatások eredményein túlmenően, további adalékokkal szolgálhassunk a magyar felvilágosodás egyik kiemelkedő személyiségének remélhetően - jobb megismeréséhez. /. Társadalmi elvárások, családi tradíciók, illetve a felvilágosodás századának szülötteként, természetes módon a ráció által meghatározott értékrend befolyásolta