Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

M. Virág Zsuzsanna: A badeni kultúra rézleletei Sármellék–Égenföldről

36 M. Virág Zsuzsanna A sármelléki leletegyüttes leggyakoribb edénytípusát a lágy profilú, peremük alatt egysoros bordával díszített fazekak alkotják. Maga az edényforma általános a badeni kultúra teljes fejlődése során, de díszítésük alap­ján időrendjük a kultúrán belül jól meghatározható. A bolerázi időszak fazekain domináló három, illetve kétso­ros bordák mellett az egysoros dísz csak elvétve tűnik fel. Gyakrabban jelennek meg egysoros bordával díszí­tett példányok a boleráz és klasszikus időszak közötti időszakot képviselő Pári-altackeri anyagban. (TORMA 1975-76, 49) A klasszikus badeni fejlődés idősebb sza­kaszába sorolt Cerveny Hradok-i telepen már túlnyomó­an az egysoros változat jelenik meg (NEMEJCOVÁ­PAVUKOVÂ 1974. 316). míg a még fiatalabb Nevidzanyban és a fiatalabb klasszikus badeni lelőhe­lyeken szinte kizárólagos az egysoros bordadísz alkal­mazása. (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974. 43. kép 12-17. 48. kep 1-8. 41. kép. 5-6. 9-10 stb.) A fazekak díszítése alapján a sármelléki leletegyüttes legkorábban a Nevidzany leletekkel jelzett idősebb klasszikus badeni fejlődés végére keltezhető. A behúzott peremű /я/típust több töredék képviseli a 9. objektum leletegyüttesében. A badeni kultúrában en­nek a tálformának egyszerű és kétosztatú változata kü­löníthető el. A kétosztatú tó/típus a Cerveny Hradok és Nevidzany típusú anyagban jelenik meg, a korábbi, bolerázi és fonyódi típusú anyagban nem jellemző. (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974. 261.) A legkoráb­bi. Pavúkova által idősebb klasszikus badeni időszakra keltezett kétosztatú tálakon általában kannelurás díszítés jelenik meg. (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974. 261.) míg a későbbi, fiatalabb klasszikus badeni időszak (Neustupny C-D) behúzott szájú tálaira már a pontso­rokkai kombinált bekarcolt vonalas díszítés jellemző. (NEMEJCOVÁ-PAVUKOVÁ 1974. 261. BANNER 1956. XIV t. 14. LXXXIII. t. 1-2. BONDAR 1982, 35) A sármelléki behúzott peremű tálak mindegyikén ez utóbbi díszítést találjuk. A kétosztatú tál előfordulására egy viszonylag kisméretű, díszítetlen osztógomb utal. Ez a gombtípus elsősorban az idősebb klasszikus badeni együttesekben jellemző, bár megjelenik a fiatalabb kor­szak anyagában is. (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 261) A behúzott peremű és kétosztású tálak jellegzetessé­gei alapján a leletegyüttes a fiatalabb klasszikus badeni időszakra keltezhető. Az egyfülű mericék új edénytípust képviselnek a klasszikus badeni kultúra lcletanyagában. Első megjele­nésük a Pavúkova által elkülönített idősebb klasszikus badeni fejlődés későbbi szakaszában figyelhető meg, gyakori edénytípussá azonban csak a fiatalabb klasszi­kus időszakban válik. (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974. 259) A sármelléki, csonkán előkerült leletegyüt­tesben is több példány szerepel, mely a fiatalabb badeni időszak felé mutató jelenség. A sármelléki példányok formailag meredek oldalú, karcsú, laposabb aljú típust képviselnek. Hasonló típus ismeretes többek között Nevidzanyból, (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 44. kép 8,) BudakalászróL (BANNER 1956, CIII. t. 1.) Alsónémediből, (BANNER 1956, XLV t. 6) Keszthely­Apátdombról, (BANNER 1956, V. t. 42-97) Szigetcsép­ről. (KOREK 1984, 9, 23, 8. kép 11) A párhuzamok alapján úgy tűnik, hogy a klasszikus Baden idősebb sza­kaszának végétől folyamatosan élt a mericéknek ez a tí­pusa, bár a klasszikus badeni időszak legkésőbbinek ítélhető lelőhelyein (Pécs-Vasas, Palotabozsok, Hódme­zővásárhely-Bodzáspart) már eltérő típusú, szélesebb forma dominál, (BONDAR 1982, 1. t. 2, 5, 2. t. 2-3) a magasabb, karcsúbb forma csak ritkán jelenik meg. A mericék alapján a sármelléki leletegyüttes a fiata­labb klasszikus badeni időszakra keltezhető. A pontsorral díszített edénytöredék (7. kép 3) felte­hetőleg olyan fazék- vagy nagyobb méretű bögretípus­hoz tartozik, melynek párhuzamai Pécs-Vasasról, (BONDAR 1982, 1. t. 3, 3. t. 8) Hódmezővásárhely­Bodzáspartról. (BANNER 1956. LIV. t. 3) Röszkéről. (BANNER 1956. LVIII. t. 3) Ágasegyházáról. (BANNER 1956. XXIX t. 17) Tápiószeléről. (BANNER 1956, XXXVIII. t. 9) Szentesről (BANNER 1956, LVI­II. 23, LX t. 9) ismertek. Az említett edények mindegyi­kén megjelenő perem alatti pontsor hiányzik a sármellé­ki töredékről, de a másik közös vonás, a vállon körbe­futó pontsor dísz ezen is megtalálható. Néhány töredé­ken megfigyelhető a sármelléki edénytöredék nyakré­szén függőlegesen lefutó pontsor dísz párhuzama is. (Hódmezővásárhely- Bodzáspart: BANNER 1956, LI. t. 5. Szentes-Nagyhegy: BANNER 1956. LX. t. 9. Pécs­Vasas: BONDAR 1982. 1. t. 3) E. Neustupny a fent em­lített edénytípust az általa meghatározott D fázisba so­rolja. (NEUSTUPNY 1973. 325) Ugyancsak ebbe az időszakba keltezi Bondár M. A Pécs-vasasi példányokat is. (BONDÁR 1982, 38) A széles szájú, két szélén megemelkedő füllel ellátott fazékforma párhuzamai a badeni kultúra klasszikus idő­szakának anyagában találhatók meg. Formai párhuza­mai már a legkorábbi klasszikus badeni anyagban is előfordulnak, (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 35. á. 6) majd az idősebb szakasz végén és a fiatalabb klasz­szikus időszakban pont-vonal kombinációjából kialakí­tott díszítéssel ellátott változataik jelennek meg. (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, 5. ábra) Az egyik sármelléki példány a pontozással kísért sraffozott há­romszög díszítés alapján a fiatalabb klasszikus badeni időszakra keltezhető. Ez a fazékforma a klasszikus fej­lődés végét képviselő Pécs-Vasai leletanyagban nem fordul elő. A leletanyag elemzését összegezve, a 9. objektumot a badeni kultúra klasszikus időszakába keltezhetjük. Az edényformák és díszítésmódok esetében megfigyelhető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents