Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

M. Virág Zsuzsanna: A badeni kultúra rézleletei Sármellék–Égenföldről

A badeni kultúra rézleletei Sármellék-Égenföldröl 35 3) Perem alatt durván kidolgozott és benyomkodott bordával díszített, egyenesen elvágott peremű csupor töredéke. Világosbarna, rücskös felületű. Pá: 10 cm. (8. kép 8) Kissé kihajló peremű fazék. A perem alatti bordát egy sor durva benyomkodással utánozták. Világosbarna, barna foltos. Durván elsimított felületű. (9. kép 5) Behajló felsőrészű fazékszerű edények töredékei, perem alatt durva, alulról felfelé benyomott bordadíszítéssel. Vörösesbarna, durva, rücskös felületűek. Pá: 20 cm (9. kép 4). Pá: 18 cm (9. kép 1.) Behúzott peremű, ívelt oldalú fazékszerű edény töredéke, pereme alatt ujjal benyomott egysoros borda. Világosbarna, oldalát durván elhúzgálták. Pá: 24 cm. (9. kép 2) Nagyméretű, enyhén behúzott szájú edény töredéke, a perem alatt ferdén benyomkodott bordadísz. Világosbarna, egyenetlen felületű. Pá: 35 cm. Különböző fazekak pereindarabjai egysoros bordával. (6 db) Felületük durván eldolgozott. Egyéb edényekhez tartozó töredékek Nagyméretű edény oldaltöredéke, durva ujjbenyomásos bordadísszel. A borda feletti rész gondosan simított, polírozott, alatta a felület durva, érdes. Világosbarna. (9. kép 7.) Nagyméretű edényből származó, erősen ívelt szalagfül. közepén, durván kidolgozott, függőleges bordával. Világosbarna, durván elsimított. (7. kép 5.) Edém vállrészének töredéke, a nyak indításával, a vállon alig kiemelkedő tagolatlan bordadísszel. Barna, elsimított felületű. Oldaltöredék, alig kiemelkedő tagolatlan bordával. Barna, jól kidolgozott felületű. Orsógomb. Lapos, kettős kónikus forma. Törésvonala lelapított. Világosbarna, szürke foltos, simított. M: 3 cm, átm.: 5.9 x 5.5 cm. Értékelés, keltezés A 9. objektum kerámialeletei között a tölcséres nyakú tálak és a fazekak képviselik a leggyakoribb edényformákat. A tölcséres nyakú tál a badeni kultúra valamennyi fejlődési szakaszában megtalálható, jellegzetes edénytípus. Sármelléken a mély kónikus aljú, meredek nyakú, lekerekített vállú tálak dominálnak, melyek jól elkülöníthetők a bolerázi időszak szélesebb szájnyílású, határozott törésvonalú tálaitól. Formai párhuzamaik legkorábban a bolerázi és a klasszikus badeni átmeneti időszakot képviselő Fonyód-Pári-Tekovsky Hradok típusú anyagban tűnnek fel, (BANNER 1956, XI. t. 8, NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 58. t. 2. TORMA 1975-76. 45, 7. kép 2-4, HONTI 1981. II. t. 1) majd a klasszikus badeni kultúra lelőhelyein már általánossá válnak a gyakran „S" profilú, mélyebb tölcséres nyakú tálak (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 261). A sármelléki példányokra jellemző a vállon körbefutó pontsor dísz, illetve az ez alatt húzódó, bekarcolt vonalakból álló díszítés, mely a klasszikus időszakra jellemző, lefelé lógó sraffozott mintát alkothatott. Ez a minta előfordul néhány oldaltöredéken is, melyek tálakhoz tartozhattak. (V. kép 7, VI. kép 6. 11) Ez a motívum az idősebb klasszikus badeni fejlődés korábbi szakaszát képviselő Cerveny Hradok-i telepen már megjelenik. (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 11. t. 11, 17) majd a valamivel későbbinek tartott Nevidzanyban uralkodóvá válik, kiszorítva a korábbi karcolt mintákat. (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 263, u.a. 1981, 5. á.) Az egyik sármelléki tölcséres nyakú táltöredéken, a vállon körbefutó pontsor alatt, benyomott pontozással kísért, valószínűleg sraffozott háromszögeket alkotó vonalas díszítés alkalmazása figyelhető meg (3. kép 3). A pontvonal kombinációjából álló díszítés elsősorban a fiatalabb klasszikus badeni időszakra jellemző, noha feltűnik már a klasszikus fejlődés kezdetén is. NEMEJCOVÁPAVÚKOVÁ 1974, 22. t. 7.) Hasonló díszű tálakat Baranyából, (BANNER 1956, 24. t. 39,) KeszthelyApátdombról (BANNER 1956, VI. t. 56) és a Pécsvasasi lelőhelyről említhetünk. (BONDÁR 1982, 1. t. 4, 7. t. 5, 6. 8. t. 1) Az időrend szempontjából lényeges, hogy ez utóbbi, a badeni fejlődés végére keltezett leletegyüttesben a pontozás nélküli sraffozott díszítés nem fordul elő. (BONDÁR 1982. 34-35) A sármelléki leletegyüttesben előfordulnak bekarcolás nélküli, csupán vállon körbefutó benyomkodással díszített töredékek is. Az egyik töredéken megjelenő, ferdén benyomott díszítés (3. kép 5) jó párhuzamait a klasszikus badeni fejlődés kezdetére keltezett Cerveny Hradok anyagában találjuk, ahol egy és két soros változata is előfordul. (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, 19. á. 4, 30. á. 6) A korábbi, bolerázi és fonyódi típusú anyagban Cerveny Hradokhoz hasonlóan, a benyomkodott díszítésmódok igen nagy technikai változatossága figyelhető meg, melynek egyik típusa a sármellékihez hasonló. Ugyancsak elmondható ez az idősebb klasszikus badeni fejlődés fiatalabb szakaszát képviselő Nevidzany-i leletekre is, ahol az uralkodóvá váló pontdíszítés mellett még gyakori a különféle módon benyomkodott díszítés alkalmazása is. A fiatalabb klasszikus badeni kultúrában elsősorban a szabályosan kialakított, néha lencseszerű pontdísz jellemző, és szokatlan ugyan, de nem példa nélküli az említett sármelléki töredéken előforduló technikával díszítés sem. (Ágasegyháza: BANNER 1956, XXIX. t. 20) A sármelléki leletegyüttesben a szabályosan kialakított pontdísz dominál, mely a fiatalabb klaszszikus badeni időszak felé mutató jelenség. A sármelléki tölcséres nyakú tálak, formai jellegzetességeik alapján, a badeni kultúra klasszikus időszakára keltezhetok. a díszítésbeli jellegzetességek, mint a pontdísz, és a pontozással kísért vonalas díszítés azonban már a fiatalabb klasszikus időszak jellegzetessége. A leletegyüttesben előforduló, pontozás nélküli vonalas díszítés szerint valamivel idősebbek lehetnek a Pécsvasasi leletekkel reprezentálható badeni anyagnál.