Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kiss Attila: A 375 és 1000 közötti kincsleletek, mint a Kárpát-medence kora középkori történeti forrásai. A kincsleletek katalógusa

ZALAI MÚZEUM 9 1999 Kiss Attila A 375 és 1000 közötti kincsleletek, mint a Kárpát-medence kora középkori történeti forrásai. A kincsleletek katalógusa L Bevezetés A kárpát-medencei későcsászárkon Barbaricum („extra Pannoniam") és a kora középkon (azaz 375 és 1000 közötti) teljes Kárpát-medence területéről 28 arany leleteket is tartalmazó kincsleletről van tudomásom (katalógus).' Ha kincsleletek létrejöttében/jöttekor feltételezzük és elfogadjuk valószínűnek azt a közhelynek számító elméletet, hogy az átlag ember éppen úgy. mint pl. az előkelők vagy éppen az uralkodó családok csak egy-egy történelmi sorsforduló (ellenséges támadás elöli menekülés, a királyi ház/királyság megsemmisülése vagy detronizáció) alkalmával rejtették el értékeiket (ill. annak egy részét), amihez a bekövetkező tragédia miatt később már nem juthattak hozzá, akkor a kora középkori depótok is történeti forrásként kezelhetők. (A kárpátmedencei történet alakulása miatt a Dunától északra és keletre elterülő Barbaricumban cca 375 körüli időponttal. Pannoniában viszont a provincia 433-tól kezdődő átadásától kezdem a depótok vizsgálatát. A vizsgálat időbem felső határát a teljes Kárpát-medencére kiterjedő középkori Magyar Királyság alapítása (1000) adja meg.) Az általánosságban mozgó megállapításokkal / feltételezésekkel szemben a kora középkori kincsleletek esetében elméletileg rendelkezünk a kontroll lehetőségével is. ha a kincsleletek keltezését (ti. az elrejtés időpontját) egybevetjük a kárpát-medencei fontosabb történeti eseményekről szóló írott adatokkal. És ha ezek egymással egybevágnak, akkor az őskori depot-horizontokból levont történeti következtetések is közvetve igazolást nyernek. Ennek a kontrollnak azonban az is feltétele, hogy az arany-kincsleletek (tárgyak + érmek) mellett az ezüst és bronz tárgyakból és érmekből álló kincsleleteket is bevonjuk a vizsgálatba, hiszen az aranytárgyak csak a társadalmi elit pusztulására, míg a kora középkorban az ezüst és bronz kincsleletek a társadalom mélyebb rétegeinek pusztulására, menekülésére is felvilágosítást adnak, adhatnak. A kincsleletek éppen úgy. mint a tömegsírok a vesztesek oldaláról tükrözik a történelmet: amikor kincsleletek egykori tulajdonosaik kezén összegyűltek, a tulajdonosok voltak a 'nyertesek". Viszont amikor az értékek kincsleletekké váltak, az egykori tulajdonosok lettek a vesztesek. A "győztesektőr származnak - más korszakokban - pl. a nagy építkezések és a kora középkori Európa nagy sírleletei [Tournay: Childerich (+ 482), SaintDenis: Arnegunde (+ 570?), Sutton Ноо: Raedwald (+ 625). Malája Perescepina: Kuvrat (+ 650)]. ugyanúgy, mint a kárpát-medencei igen gazdag sírok (pl. Szeged Nagy széksós, Apahida I—II, Kunbábony). Amikor a következőkben a kárpát-medencei kora középkori kincsleleteket vetjük egybe a kárpát-medencei történeti eseményekkel, akkor az eseményeket mindvégig a vesztesek („vae victis") oldaláról fogjuk látni. 2. Л kincsleletek időbeni eloszlása és keletkezésük lehetséges magyarázata Ha a kárpát-medencei római kori Barbaricum kincsleleteit 375-től ill. az egész Kárpát-medence kincsleleteit Pannónia lépcsőzetes feladásától (43 3-) összegyűjtjük (Katalógus) és azokat kronológiai rendben egy áttekintő táblázatba rendezzük (1. táblázat), akkor abban a következő tendenciák figyelhetők meg. 2.1. Egy nagy kincs-csoportot jelentenek az erdélyi 4. sz. végére keltezett leletek. (1. kép A) Első típusukat a 6696 g súlyú Crasna / Krászna-i és a 2254 g súlyú Feldioara / Földvár-i aranyrudak alkotják. Azt, hogy itt e leletek egy jelentős történeti sorsforduló során keletkeztek, az bizonyítja, hogy a nagy aranyleletek mellett az egykorú kincsleleteknek további két, szegényebb összetételű típusa is megfigyelhető. A második típusú kincsleletekben arany és ezüst érmek, valamint ezüst ékszerek találhatók: a/ a 3 arany éremmel együtt egy zömében ezüst érmeket (60 ezüst dénár) és ékszereket (122 g) tartalmazó Valea Strimba / Tekerőpatak-i kincs: b/ és arany érmeket és arany + ezüst ékszereket tartalmazó kincs Borsec / borszéki kincslelet. A harmadik típusú öt kincsleletben csak bronz érmek voltak (Cipáu / Maroscsapó: 15 db, Gherla / Szamosújvár: 83 db, Laslea / Szászszentlászló: 28 db. Sarmisegetusa: ? db. Zarne§ti / Zernest: 75 db). Ezt a kincshorizontot a numizmatikai / régészeti /