Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

Festetics (ту

örgy gróf 281 ták a kiutat a hazai válságból, hanem a meglévő feudális kereteket alapjaiban is bírálták. Ha Festetics felfogása mereven a nemesi nemzet értékrendjét követte volna, aligha támogatta volna Petiiét, aki cikkeiben az örökváltság melletti érveléssel helyet követelt a „rustica gensnek". a nemességhez képest jogfosztott állapotban lévő parasztságnak is a társadalomban. '

74 Festetics életének utolsó figyelemre méltó kezdeményezése. Asbóth János professzor útmutatásai alapján, Keszthelynek a magyar irodalmi élet találkozóhelyévé való szervezésének kísérlete volt."

5 Bécs gyanakvásának elaltatasára az uralkodó nevenapjára időzített Helikon ünnepségeken a Georgikon hallgatói nyilvánosan adtak számot ismereteikről, a Keszthelyre ellátogató költők műveiket felolvasták, elméleti és esztétikai kérdésekről vitatkozhattak. Döntő volt hogy a nyelvújítási viták során keletkezett konfliktusokat feloldhatták, s az együttléthez Festetics, mint mecénás, formális hátteret bizosított.

176 Kisfaludy Sándor, Pálóczi Horváth Ádám, Dukai Takács Judit, és Berzsenyi Dániel voltak a legnevesebb résztvevők, s csak Kazinczy hiányzott, a nyelvújítás apostola. Távolmaradása azonban már nem a régi megbantottságnak volt tulajdonítható, hanem otthoni gazdálkodási nehézségei kötötték le. Berzsenyi Dániellel folytatott levelezése nyomán gyökeresen megváltozott Festetics Györgyről alkotott ítélete. 1817-ben azt írta Rumy Károly Györgynek, hogy „nem szeretne meghalni, míg Keszthelyt és az ottani Apollót nem látta."

177 A kortárs Kiss János megjegyzése, a szavak nélküli cselekvés emberét igazolták, aki élete utolsó évtizedeiben tudatosan kerülte a politikai megnyilvánulásokat, s ennek nyomán 1818-ban Kazinczy szinte a másik végletbe esve írta Pálóczi Horváth Ádámnak:.,Bár trónra is ültették volna a végezések! Hol volnánk úgy?"

178 S miután Keszthelyre elküldte köszöntő versét, Dessewffy József gróf így jellemezte a megbékélést: „Festeticsnek sok szépet mondái, neked az esett a legjobban, hogy nem kellett füllentened, néki pedig az, hogy te magasztaltad."

179 Festetics figyelmes házigazda volt mindenkivel szemben, aki Keszthelyen felkereste.

180 Szellemes társalgó volt, udvarias, melynek egyik példáját az irodalomtörténészek gyakran idézik, midőn Kisfaludy felesége. Szegedy Róza egyik éles megjegyzése kapcsán Dukai Takács Juditot védelmébe vette. A keszthelyi helikoni ünnepségeken nem önmagát kívánta dicsőíttetni, hiszen Kisfaludynak hozzáírt ódáját sem engedte felolvasni.

181 Berzsenyinek Kazinczyhoz írott levele jellemzi talán legjobban az idős keszthelyi gróf újabb vállalkozásának igazi jelentőségét: „Midőn egy olyan ember, kinek jövedelme 3 millió körül van, egy ily ünnepre 30.000 frt-t költ, az semmi, de nem semmi az, midőn az ősz Festetics a szegény Berzsenyinek az utcára kalap nélkül eléje szalad. Oly népnél, ahol a nyelvet és a poétát lenézik, Festetics nagy ember, vagy ami még több, jó ember."

182 1818 nyarától Festetics már betegséggel küszködött, s emiatt I. Ferenc látogatása is elmaradt Keszthelyen. Az utolsó helikoni ünnepségen már meg sem tudott jelenni, mert gutaütötten, ágyban fekvő beteg volt.

183 Pálóczi Horváth Ádám Festetics György életének utolsó időszakáról úgy írt Kazinczynak, hogy „... ő magamként igen vidám beteg volt, s minél inkább közelített halála, annál játszibb, sőt valóban enyelgő ...",

184 mint aki nyugodtan kész megválni az élettől, s a halál nem rettenti meg. Humorérzékét példázza egy ekkoriban történt eset. Már betegen, s tehetetlenül feküdt, amikor fia, László gróf, egy bécsi hitelezője elől Keszthelyen keresett menedéket, s midőn a hitelező a kastélyban megjelent, az ifjú gróf hirtelen ágynak esett. Festetics miután erről értesült, magához kérette a váltót, s aláírásával rendezte az adósságot. A hitelező boldogan távozott, mire Festetics László egyszerre meggyógyult. Ezt hallva Festetics, megjegyezte orvosainak, hogy ő mindenkinél jobb orvos, mert elég csak leírnia a nevét, s máris csodás gyógyulások tanúi lehetnek.

185 Az élet már teher volt számára, s a halál 1819. április 2-án vetett véget szenvedéseinek. A népes gyászmenetben április 14-i temetésén a Georgikon tizenkét hallgatója kísérte koporsóját.

186 Berzsenyi Dániel egyik levelében arra figyelmeztette Festetics Györgyöt, hogy nem elég a jelennek megfelelnie, minden amit tett, hiábavaló lesz. ha az nem válik élő örökséggé. '

87 Nem kétséges, hogy korának lehetőségeit, vagyonát, társadalmi helyzetét Festetics egyedülálló módon kihasználta. Iskoláival a műveltség, az anyanyelv, az irodalom, és a modern nemzettudat fejlődését szolgálta, melynek későbbi jelentőségét példázza a Georgikon megszűnésének közvetlen oka: az ország önvédelmi harcra kényszerült, s 1848-ban a modern, polgári Magyarország védelmében fogtak fegyvert a keszthelyi gazdasági gyakornokok. Festetics mindenképpen helyesen mérte fel, hogy a rendi feudális keretek, főnemesként saját kiváltságos helyzete, olyan lehetőségeket rejt magában, melyek révén az ország szellemi és anyagi előrelépését tevőlegesen segítheti. S bár vitathatatlan, hogy élete utolsó időszakában a hatalommal való mindenféle konfliktustól tartózkodott, s emiatt a kortársak előtt valóban ellentmondásos személyiséggé vált. a kompromisszumok elfogadása nála mindig valamilyen távolabbi célkitűzés érdekében történt és soha nem vált öncélúvá. A helvetiusi gondolatot így váltotta valósággá. A kor patrióta értelmiségének kiemelkedő alakja, Hajnóczy József dilemmája, hogy emberbarát vagy inkább hazafi legyen-e, Festetics György esetében egyértelmű választ nyert. Festetics patriotizmusa azonban nem a zajongó megyei nemesség hangzatos megnyilvánulásaihoz fogható.