Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

Festetics György gróf 277 szeren, jobbágyi és zselléri robotmunkán alapuló birtokgazdálkodási gyakorlattal szemben. A tangazdaságban intenzív talaj művelést, vetésforgó rendszereket, valamint nagyobb hatásfokú mezőgazdasági bérmunkát alkalmaztak.

130 A Georgikon belföldi elismeréseként a hallgatói létszám fokozatosan emelkedett. Az 1797/98-as tanévben 2 fő tanult Keszthelyen, 1810/1 l-ben 28, 1817/18-ban pedig - tehát röviddel Festetics György halála előtt - 34 fő.'

31 E két évtized alatt egyébként az ország, sőt a birodalom határain túl is ismertté vált a keszthelyi iskola és az alapító neve. Hogy a nyilvánvalóan elmaradott hazai társadalmi és gazdasági viszonyok ellenére, a Georgikon Festetics elszántsága nyomán elismert intézménnyé vált, azt bizonyítja Emmanuel Fellenberg 1808. május 24-én Festeticshez írott levele, melyben saját tanintézetéről számol be a keszthelyi grófnak, s azt a „svájci Georgikonnak" nevezi.

13z Albrecht Thaer szintén nagyrabecsülését fejezte ki a Georgikon működésével kapcsolatban, bár az ő leveléből valóban nehéz megállapítani, mennyi a tényleges elismerés, illetve a kor levelezési szokásaiból következő üres udvariaskodás.

133 Az 1810-es évek közepétől azután már egy németországi lap. az Intelligenzblatt der Jenaischen Literatur-Zeitung is rendszeresen beszámolt a Georgikon vizsgáiról, a Keszthelyen folyó oktatásról.

134 Richard Bright említett könyvében szintén minőségi gazdálkodásról és oktatási színvonalról irt. Saját angliai tapasztalataínak tükrében úgy ítélte meg. hogy a Festetics György által létrehozott Georgikon a kor kiemelkedő szakoktatási intézménye. A Georgikon működésének, illetve Festetics György további tevékenységének eredményessége azonban attól is függött, hogy a körülményeket elfogadva, sikerül-e személyével kapcsolatban az udvar felfogását némiképpen megváltoztatnia. A nevezetes Zala megyei közgyűlés után egyértelművé vált, hogy minden addigi iskolaszervező, tudomány és irodalom pártoló törekvése hiábavalónak bizonyul, amennyiben az uralkodó vele kapcsolatos ítélete nem változik. Még elejtett szavai is ürügyet szolgáltathattak volna a későbbi retorziókra. A feladat egyáltalán nem tűnt könnyűnek, mert mint 1798. október 30-án Széchényi Ferenchez írott levelében írta. „a lelki nagyság", a tudományok iránti elkötelezettség, nem foglaltak el kitüntetett helyet I. Ferenc értékrendjében. Az előzmények tükrében azonban Festetics helyesen mérte fel. hogy az udvar szimpátiájának elnyerése a francia háborúk anyagi, pénzügyi támogatásán múlott leginkább. Ezzel magyarázható, hogy 1798-ban tekintélyes mennyiségű gabonát és pénzt ajánlott fel, továbbá saját költségén 147 katonát állított ki. Egy évvel később a birtokain átvonuló orosz csapatokat látta el élelmiszerrel, s Zala megye közgyűlésén már a háború támogatása mellett foglalt állást. Ezen túlmenően több mint 30.000 forint értékben járult hozzá a hadikiadásokhoz. Tényleges változást azonban az hozott, amikor József főherceg nádor, az uralkodó testvére 1801-ben Keszthelyre látogatott, s maga fogta meg az eke szarvát a Georgikon tangazdaságában.

137 A változó időket jelezte később, hogy a Keszthelyen megforduló Habsburg főhercegek magyar nyelven írtak be a tanintézet emlékkönyvébe.

138 A Festeticcsel szembeni fenntartások mégis továbbéltek, amint arról egy évekkel későbbi levelében beszámolt sógorának. A cseh Chotek gróf „sarlatánnak" tüntette fel az udvarnak küldött jelentésében az alapítót. A koronás fők emberei sem tudtak változtatni ezen, hiszen hiába jelezte Kretsmann szász miniszterelnök, hogy országában a Georgikonhoz hasonló intézményt fog létrehozni, illetve hiába közvetítette az orosz cár érdeklődését a keszthelyi tanintézet iránt Severin Potocky gróf, az udvar később is lekezelő és gyanakvó maradt vele szemben.

139 Tény azonban az is» hogy Festetics György nem csak a magyar nyelv, az irodalom, a Georgikon révén vált ismertté, hanem korábbi politikai megnyilvánulásai a franciák előtt sem lehettek ismeretlenek, s ez közvetett módon a bécsi udvar gyanakvását valóban ébren tarthatta. Legalábbis ezt támasztja alá egy érdekes epizód, melyről öccse, Imre számolt be egyik levelében. Amikor 1809 júniusában a francia csapatok elfoglalták Kőszeget, a város küldöttségében Festetics Imre is jelen volt. Mint bátyjának írja. az alkirály környezetéből „valami Rótta, aki engem neked nézvén, megölelt", s igencsak kellemetlen helyzetbe hozta. Ezt követően csak hosszas magyarázkodás után tisztázódott a félreértés.'

40 Mindenesetre az. hogy valaki Eugene Beauharnais kíséretéből, vagyis a győztes franciák közül a keszthelyi gróffal téveszti össze a testvért, mindenképpen arra vall, hogy Festetics személyét, tevékenységét a franciák oldalán is számontartották. Az adott helyzetben természetesen ez kínos lehetett számára, hiszen a vele szembeni korábbi fenntartásokat igazolhatta. A gyanakvás egyébként sohasem szűnt meg Festeticcsel kapcsolatban, amit az is jelez, hogy évekkel később, az első helikoni ünnepséget a Vaterlcmdische Blatter für Österreich cikke gyanús politikai lakomának nyilvánította.

141 Festetics György 1797 után tudatosan próbált az udvar elvárásainak megfelelni, hogy ne a rebellis ellenzéki magyar nemest lássák benne. Ha úgy tetszik, ismét kényszerhelyzet szabta meg cselekvési lehetőségeit, mint 1790 után, amikor a katonai pályáról lemondani kényszerült. Tisztában volt ugyanis azzal, hogy a lehetőségek a megtért „hű" alattvaló szerepének eljátszásával csak bővülhetnek, míg a nyílt szembeszegülés, vagy passzivitás, nem vezet eredményre. E felismerés és alkalmazkodóképesség, amivel Festetics a nehézségeket legyőzve lépésről lépésre haladt céljainak elérése érdekében, az adott időszakban az egyetlen járható út volt. Ha valaki, úgy Festetics György, a császári királyi hadsereg egykori tisztje valóban megélte a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzését, midőn az országgyűlés és a